Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-13 / 257. szám

1943. november 13.

Feljegyeztük,

... hogy az elmúlt héten pár mámoros fiatalember nagy városrendező tevékenységéi fitogtatta az Árpád-. Károly királyéi a herceg Eszterházy-uícábim. I gyanis az történt, hogy a bohókás fiatalemberek a lányosházak kapuit éjjel összecserélgették. Másnap aztán a boldog apák nem kis bosszúsággal hurcolták vissza a kapukat. )nem egyszer éppen a harmadik utcába. Amikor aztán minden kapu a helyére került, nagy találgatás indult, hogy vájjon kik is lehettek azok, akik a háborús gon- dok ellenére is békebeli kópéságokon törik éjjel a fejüket. A rejtélyt lapzártakor még nem sikerült megoldani.

—o—

... hogy nem régen az egyik fővárosi lap arról adott hírt, hogy Maróthy (alias Meizler) Károly, nyilas keszthelyi képviselő nem régen gyárat vásárolt, holott a Pesti Újság eltűnése után munkatársait sem elégítette ki. Most a nevezett lapban nyilatkozott Maróthy és tagad ja, hogy gyárat vett volna, vagy hogy valakinek is tartozna a munkatársai közül. Nyilatkozata szerint csak azt (a telket vette meg, amelyen a gyár áll.

—o—

•.. hogy milejji Salamon János in'n'sz- teri osztálytanácsos kedves sorait kaptuk ma a szerkesztőségben, amelyben köszönetét fejezi ki magas, pápai kitüntetésekor írt szercnc.'ekívánatainkért.

—o—

... hogy a szervezkedő irodalmi és művészeti kör munkatársai kívánságára Deák Ferencnek, a haza bölcsének nevét veszi fel, mivel Donászy Ferencről Budapesten van kialakulóban egy országos irodalmi társaság. Egyébként a pártoló és eddig még nem jelentkezett rendes tagok részére most küldték szét a körlevelet, és valószínűleg a jövő hónapban megtartják az alakuló közgyűlést is.

—o—

... hogy Simonffy Jenő, csornai prépost, négynapos tisztelgő látogatást tett Keszthelyen, többek között herceg Festetics Györgynénél is.

—o—

•.. hogy a legutóbbi Tolnaiban olvastuk a következő kis megemlékezést:

A legszebb betyárdalt Zala megyében hallottam és írtam le. Egy öreg számadó juhásznak nagyságos úr-fia, Kurcsy István ügyvéd úr őrizte a verset is és a dallamot is. A régi betyárnóták kutatóinak. azt hiszem, örömet szerzek, ha közzéteszem:

{Zala megye alsó szélén Kilenc pandúr elibém jön.

Azt kérdezik, mi a nevem, ej, node, ej, lío! az utazó-levelem?

Én Istenem, mi csín áj jak?

Elfussak-e, vagy mega j jak?

Ila elfutok, agyonlőnek, ej, node, ej, Ha megállók, megkötöznek.

Ki g omb ol t am mel lény e met,

Előhúztam fegyveremet,

Hármat mingyár agyonlőttem, ej, node,

l ej,

— Itt az utazó-levelem!

—o—

... hogy 10-én a rádió Huber Gyula emlékére estet rendezett, amelyen dr. Papp Viktor zeneesztéta mondott emlékbeszédet Zalaegerszeg szülöttéről. Majd Cse- lényi József, Kissházy Sári énekeltek Hu- ber-darabokat, a híres Berzsenyi-Villa zongorakettős pedig népszerű palotásokat és csárdásokat*adtak elő. Dr. Papp Viktor szerint Huber mintegy 1200 nótát és csárdást írt, részint szöveggel, részint pedig szöveg nélkül. 500 csárdása és palotása van kéziratban. Reméljük, egyszer sor kerülhet arra is, hogy méltó módon örökítsük meg Huber Gyula emlékét is.

j

i

lyukas rsák.ot nem lehet megtölteni, avult lámpát nem lehet árammal győzni. Minden foalalatba áramtakarékos

0NGSRAM

•.. hogy dr. Mezgár budafoki plébánost előreláthatólag november 21-én avatják be kitüntető tisztségébe.

— e—

•.. bogy a Tolnai Világlapja c heti száma közli a szerkesztőségülik kirakatában is látható Donászy Ferenc szobortervezetet, mint, amelyet az országos bizottság felállításra elfogadott. A szobor tervezője Vörös János, a nagy tehetségű zalai szobrászművész, akire annak idején a Zala- nicgyei Újság hívta fel az országos Donászy Ferenc szoborbizottság figyelmét. A szobortervek elkészítésekor Vörös János máris döntő sikert aratott. Ekkor* azonban elhatározta a zalaegerszegi bizottság, hogy felkéri a többi zalai műI vészeket is a tervek elkészítésére és W szobrokat ezer, illetve 500 pengővel ju- . (almazza. Ilyenirányú felhívás ki is ment a szobrászokhoz. Az idő sürgetése miatt rövidre szabott határidőre azonban a szobortervet senki sem mutatott be, mire a budapesti országos bizottság Vörös János tervei mellett foglalt állást és azt, mint elfogadott szobortervet nyilvánosságra is hozta. Az országos bizottság egyébként közli a tervekkel együtt, bogy a szobor hamarosan is felállításra kerül Zalaegerszegen. — Örülünk, hogy Vörös János ilyen országos jelentőségű szoborral lép a nagy nyilvánosság elé és bízunk benne, hogy egyúttal elindulást is jelent számára az érvényesülés felé.

Udvariasság

Különösen teszi-veszi, nyiff-nyaff, fess- fiúk, akik minden legyintésnyi megmozdulásukért elismerést várnak, szívesen,rakják zsebre ezt a rájuk aggatott, téves jelzőt: »udvarias fiatalember«.

Hogy ebből az ámításból felébredjenek, és a tömeg is, — melynek Marsovszkij szerint »ezer szeme van, mint a légynek vés mégsem lát« — párhuzamot tudjon vonni az udvariasság — és udvariasság között, ide akasztok közszemlére néhány képet, melyekből tisztán láthatjuk az udvariasság körül esett magán- és köztévedéseket.

Szürkefelöltős, sárgakesztyűs fiatalember áll a postabejárat előtt. Sapkája húzott-vonott

»igazgatással« félrecsapva nyálad daueros haján. Megindul a bejárat felé. Egy nő öt-—hat lépésre mögötte halad. A fiú észreveszi. A kapu előtt megáll és hátranéz. Félrelép a\ bejáratnál és tekintetét sürgető ,várakozással a nőre szegzi: — No, tessék sietni, nem látja, hogy milyen udvarias vagyok? önre várok, ön elől tértem ki. No...?!

A nő ugyancsak meggyorsítja lépteit, mert nem akarja, hogy miatta soká várakozzék a túludvarias fiatalember. Csak azt nem érti, miért állt félre ő előle, holott ezalatt éppen háromszor mehetett volna be a kapun.

A fiatalember pedig ezalatt minden arc- ialmát arra készíti, hogy minél »kedvezőbb!