Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-11 / 255. szám
«ü 2. ZA L AMEG YE! US ÁG 1943. november II., Gróf Esterházy Miklós Móric »isten, add meg nekem, 4l°g> 'ben tolikus ember nyomán, mint ez a főúr. menjen a püspök, a klérus, a magyar in teil igenei aj és a nép: és akkor meglesz a Régim m Dei.« Ezeket a szavakat mondotta a nagy Prohászka 1925-ben a 70. évében meghalt gróf Esterházy Miklós Móric temetésén. Ha Zichy Nándorról írtam a Néppárt 50 éves jubileumával kapcsolatban, mikor nevében űjrakél és reméljük egész és töretlen szellemében megjelenik a magyar közéletben, lehetetlen Esterházy Miklósról meg nem emlékeznem. Úgy látszott, annak idején, nem kerül ki a közélet küzdőterére. De nem azért fűzte Zichy Nándorhoz benső barátság, hogy tüzet ne fogjon Kigyulladt benne is a lélek és ezt a lobogó lelkét tartotta magasra, mint fényes fáklyát, amely az anybgelvűség \ak éjtsza- kájában ragyogóan világított. Mikor ,a katolikus Egyház az ezeréves államvallásnak nevét, díszét élvezi csupán, valójában a teljesen vallástalan államnak alárendeltje, majdnem rabszolgája, mikor éppen ezért egyre jobban kísértetnek a szabadkőműves, liberális eszmék és valósulni igyekeznek, egész erővel küzd ellenük. \ isszautasítja a támadásokat, megszervezi az ország felsőházában ,az ellenállást, korholja a katolikusokat, még a klérusnak azon tagjait sem kíméli, akik nem tudnak szabadulni az általános korszellemtől, a liberalizmustól: »Semmi érzékük a szociális kérdéshez, azon szép utasítások ellenére .is-, amelyeket kiadott.« A polgári házasság törvényjavaslata mégis minden erőfeszítése ellenére Jkeresztülment. Akkor a népet akarta megnyerni, a tömeget. Budai palotájában alakul meg a Néppárt. FáZalaegerszeg, november 10. Ma délután hat érára hívta össze vitéz Tantásy István dr. polgármester a város társadalmi egyesületeit, hogy ünnepélyes keretek között Herezeg Ferencet, a nagy magyar jírót, aki egyedül a Zalamegyéi Újság számára tadott a nevezetes születésnapja alkalmával interjút, a város díszpolgárává válassza. Erre az alkalomra a városháza közgyűlési termét zászlódíszbe öltöztették. Az ünneplőbe öltözött közönség teljesen megtöltötte a termet, amikor a polgármester megnyitotta a díszközgyűlést cs bejelentette, hogy vitéz Teleki gróf fői spán egyéb el,foglaltságára, dr. Brand alispán betegségére és Mindezen.y prelá- tus-plébános pedig egyházi elfoglaltságára való tekintettel kimenteitek magukat. Majd így folytatta: Mélyen tisztelt Hölgyeim vés l mim! Az elmúlt héten dr. Borbély András orvos? úr a társadalmi egyesületek pevében azt az indítványt terjesztette elő, hogy llerezeg Ferencet nyolcvanéves születésnapja alkalmával a város v álassza díszpolgáráv á. Az indítvány előterjesztésére pedig dr. Farkas I»éla főorvost jelölte meg. Farkas Béta dr. beszéde Ezután dr. Farkas Bt la emelkedett szólásra. Beszédében bejelenti., hogy a város wr- sitÉalmi egyesületei azt kívánják, hogy Zalaradhatatianul agitál. Két helyen is föllépett képviselőjelöltnek. A Bánffi-kormány hírhedt és erőszakos korteskedése, amely ellenében, mint veszélyes ellenféllel szemben, fokozottabban jelentkezett, még is buktatta. Még akkor sem vesztette kedvét. Egész vagyont áldozott a katolikus újjáébredésért. Fejedelmi, bőkezűséggel tette lehetővé a katolikus szellemű Fejérmegyei Naplónak, majd 1896-ban az Alkotmánynak a megindulását. Sokat dolgozott bennük maga is. Mindenképpen akarta az annyira szükséges megújhodást. Csak amikor munkatársai »belebulloltak a népszerűséggel egyedül kecsegtető közjogi harcba, mint a fényre éhes éjjeli bogarak, »mikor kisebb képességű képviselőtársai az obstrukciót tették magukévá, amellyel lehetett hangoskodni, az ország figyelmét saját személyükre felhívni, amely a hazafiasság maszkjába öltöztette a felszólalót, de valódi segítséget nem jelentett, akkor, elsősorban a nagy érőfeszítésben felőrlődött egészsége, de az ügyek ilyen fordulása miatt is, visszavonult a közügyektől. Nem akart népszerű lenni. Nem akart a tömegünneplés kétes értékű fényében tetszelegni. Karmelita apáca-kolostort épített Bánfalván, mintha meghirdette volna tettével: van akitől az Isten tevékenységet kíván, van akitől szemlélődő imádságot. Sohasem láttam Esterházy Miklóst, mégis el tudom képzelni. Lehet, hogy. vonásaiban, hajának színében, termetének arányában tévedek, de biztosan nem csalódom, amikor a világ legnagyobb egyéniségének, a szenteknek külseje szerint képzelem el, akiken átragy og az Isten kegyelmétől sugárzó lélek. —rög. egeiszeg Herczeg Ferencet, a nagy magyar írófejedelmet nemcsak írói, hanem hazafias munkaidőd ásónak a liaza integritásáért folytatott küzdelme elismeréséül, annál inkább is. mert vármegyénk déU részei hazatértek ennek a munkálkodásnak eredményeképpen, díszpolgárává válassza. Rámutatott, hogy h vármegye gyűlésén már kellő formában dr. Tellmann Sándor már méltattta. — Nem célom, hogy irodalmi ismertetőt mondjak munkásságáról, vagy életrajzi adatokat soroljak fel, csak .pár szóval szeretném megvilágítani azl az utat. amelyen 1 lerczeg Ferenc, az író eljutott odáig, hogy lierczeg Ferenc, a publicista elmondja avatóbeszédét a zalaegerszegi ! ,e\ íziós-toroav felav atásán. Mécs egy napig tekinthet« meg a képkiállitás as Ipartestüietben Um Mm választotta inn Ftrticet is tils íren ti IMIM# 7 Főtéri fy Jenő, a legnagyobb magyar kritikus azt írja a Gyui'kovicaék írójáról, a. fiatal Ilerezeg Ferencről: »módos, könnyed, formás, ötletes?. A--.'— ülés Endre írja egyik tan.dmám áljait róla: »Viavei jórészben, főleg a fiatalkoriakban egy elsüllyedt, dologlalan világot ábrázol, nőket s férfiakat, azt a süket, elkülönül» társadalmat, mely a jólét hóföd te, lényben tündöklő csúcsain, a pénz magaslati levegőjében el, azon a glóbuszon, ahol bizonytalan, mikor kél a nap, de bizonyos, hogy nagyon későn nyugszik le. Nappal alig lehet másít csinálni, mint teniszezni és unatkozni, est» bridgelni és táncolni, mindezt pedig egyre* újabb és frissebb flörtök szédületében, hangulatvilágításában, kellemes izgalmaiba«, csontba bújó, lögvacogtató félelmek közben: meddig tarthat ez ígyV Ez a láz, ez a hazug* élet. ez a füstölögve égő, l'elcsavart láng, ez a szédült keringési1« — A férfi, ez a megnemesedett, melegen érző ember kapcsolódik bele Magyarország fel támadási harcába, a revíziós mozgalomba. — Az ország szétdaraboha, a nemzeti porba sújtva, külső és belső ellenség által ájultat! fekszik, ami magyar s ebbe letargikus kábultságba sikolt bele a hangja: »Minden) nemzet akkor hal meg, ha megásta a maga sírját«. A lesújtott, sírba tiport nemzetet nem győzi szavával élesztgetni és ösztökél és buzdít, ír, felráz, beszédeiken, melyeket revíziós gyűléseken, országzászló-avatásokon mond, fen ban go a kiáltja: »Csak az a nép, az a nemzet pusztul el, amelyik maga is el akar pusztulni. amelyik nem akar kikelni a sírból.« — Ez a bölcs, nemesen érző agg férfiú, Isten különös kegyelnie folytán, megérhette azt az időt, mikor munkájának gyümölcsei érni kezdett. Egymásután pattannak le a bilincsek a megsanyargatott, összetört, szétszakított, meggyalázott Hungáriáról. Visszatér a Felvidék, Erdély, Délvidék egyrésze, Jlácska, a százszor megírt, ezerszer megálmodott ősi föld egy-egy darabja. S most sem áll oda azok közé,'akik munkája eredményéből részt kérnek, nem áll oda a fény s hatalom sugár - tüzébe,' hanem bölcsen, boldogan elvonul badacsonyi szőlőjébe s megírja »Pro libertate« - ját, /Zrínyi Ilona«-ját, az egyikben az eszményi magyar férfinek, Rákóczy -Ferencnek, a másikban a magyar ftsszonyi eszménynek állít örök, halhatatlan emléket. — S így nőtt fölénk óriásivá s lett nemesebb, emberibb, magyarabb Herczeg Ferenc, s amikor most alázattal meghajtom fejemet előtte, úgy érzem, magunkat tiszteljük! meg azzal, ha koszorújába, melyet egy égés« nemzet emelt a homloka fölé, mi, zalaegerszegiek is fonunk egy szerény borostyán ágat. — A legnagyobb magyar kritikus. Pé- terffy Jenő azt írta róla fiatal korában: módos, könnyed, formás, ötletes, ma &r\ írná róla: mély, emberi, örökké magyar. Czobor Mátyás javaslata Czobor Mátyás nyugalmazott polgármester kér ezután szót. Emlékeztetett arra, hogy a nagy író milyen közel áll Zalaegerszeghez, ahol a Revíziós-torony felavatása alkalmával személyesen mondotta el az ,ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy Herczeg Ferenc német j családból származott, de a magyar nap érlelt» j magyarrá, ami ékese t bizonyítja a magvar élet I csodás, átható erejét. Emlékeztet a/, akkori
