Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-10 / 254. szám

'S. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1 1943. november t«. Tudnivalók otthonunk légoltalmáról A háború ötödik évében mindjobban ne­hezedik váilunkra az ojtthon felelőssége. Egy egész élet munkája, gyermekeink és szerelteink boldog, békés élete. A mi munkánk itthon éppen olyan fontos, mint odakint, a fronton harcoló magyar testvéreinké. Az otthonunk boldogsága, békéje és a kint lévő testvéreink, itthon hagyott családjának odaírna kizárólag tőlünk, itthonmaradottaktól függ. Védjük az otthont, hazánk tartópilléreit. Ebből az ott­honból indul el a hazáját védő magyar hon­véd és tőlünk függ, hogy örömmel jöjjöjnj vissza ebbe az otthonba. — Kicsinyek, nagyok, öregek és fiatalok mind-mind a légoltalom besorozott katonái vagyunk. Ne akkor kap­kodjunk kétségbeesetten, amikor már baj van, hanem előzzük azt meg. Külföldi szaklapokban gyakran olvashatjuk Németország, Finnország kifogástalan légoltalmi szervezettségét. Pró­báljuk meg, saját érdekünkben, követni pél­dájukat. Mint ahogy télen gondoskodunk gyer­mekeink, családunk téli ruháikról, hogy a hi­degtől megóvjuk egészségét, ugyanígy gondos­kodjunk az életét védő óvóhelyekről. Ne ad­tassuk magunkat és ne hallgassunk fecsegokre: »ugyan minek az, itt úgy sem bombáznak«. Minden gondunk az legyen, hogy családunk részére óvóhelyet építessünk. Fegyelmezzük magunkat a légiriadó alatt és ne ácsorogjunk, ne »bámészkodjunk az ut­cán, hanem a hatóság által kapott utasítások alapján vonuljunk le’ ia írendelkezésre álló, előre megépített óvóhelyekre. Utcán való tar­tózkodás riadó esetén kérkedésnek és minősít­hetetlen magatartásnak a bfizonyítélca. Késő a bánat, ha a baj már megtörtént. Előzzük meg a bajt és segítsünk felebarátaink­nak. Keljünk nemes versenyre egymással. Ne várjon addig senki, míg a hatóság midasz- tásiikért büntetéssel sújt. Fégiriadó esetén, ha az ptcán tartózko­dunk, igyekezzünk gyors futással a közeli nyil­vános óvóhelyre, vagy húzódjunk meg a kapu alatt, vagy a házak óvóhelyem. A légiriadó idején az tapasztalható, hogy a lakosság leg­nagyobb része nem megy le az óvóhclyire* hanem a lakásában marad és az ablakon ke­resztül »figyelőszolgálatot teljesít«. Az ilyen magatartás tájékozatlanságot mutat. A hatóságok közegei hiába erőlködnek, hiába fáradoznak a köz érdekében, ha őket nem segíti a lakosság. Bebizonyított tény az, hogy eg}’ légitámadás esetén óvóhelyre le nem vonult emberek, anyák félőrülten, égő fáklya­ként rohantak keresni szeretteiket; gyerme­keiket a romok között. Meg kell végre érteni és az önvédelem tudatára kell ébredni, hogy ebben a városban minden embernek, elérkezett az jaz utolsó óra, amikor cselekedni kell. Készítsen óvóhelyet minden ház, ha nincs óvóhelynek alkalmas pince, úgy fedett árokóvóhelyet készítsünk. Késő a bánat akkor, amikor családunkat a romok alatt élettelenül találjuk. Kettős a bún akkor, mert nem csak egy-két, vagy többi életnek leszünk okozói könnyelműségünkkel, hanem hazánkat fosztottuk meg az amúgv is kevés fiaitól. Van-e olyan apa és janya, aki hagyja, hogy gyermeke éhezzen és a hideg télben si­lány ruházattal ellátva legyen pikkor, amikor mód van arra, hogy ha másképp nem, de saját ruházatát és az utolsó falat kenyerét oda nem adja gyermekének? Hátha még az életé­ről van szó! Ne azt keressük, hogy mit hogyan nem lehet megtenni, hanem azt, hogy hogyan lehet azt végrehajtani. Ne várjunk arra, hogy az óvóhely elkészítését munkások végezzék el mivel n<?ln kapnak embert, ygy annak létesí­tése ^elmarad. Fogjuk meg az ásót -és lapátot magunk, s ha az nincs, úgy a családját szerető igaz ma­gyar férfi a körmével kaparja ki azt a védel­met nyújtó árokóvóhelyet, ami a családja éle­tét megmenti. Bebizonyított tény az, hogy pz árokóvó­hely: szilánk-, repeszdlarab és légnyomás el- ílen kiválóan véd. Az árokóvóhelyet megfele­lően lehet bélelni, burkolni, sőt fűthetővé is tenni. Minden házcsoport meg van „szervezve. Mindenki legyen büszke arra, hogy házcsoport- parancsnok lehet; Megfelelő, jé házcsoport- parancsnok az, aki önállóan, kellő erejével és felelősségének tudatában tud intézkedni a veszély esetén, a bajbajutott ►embertársain. Dolgozzuk és fejlesszük Önvédelmünket, ne v árjunk hatóság segítségére, jnert a háború tapasztalatai azt mutatják, hogy légitámadás esetén egyidőben több, vagy esetleg száz he­lyen is tüzek keletkezhetnek. így az úgyne­vezett foszforos gyujtóbombák okozta tűzfész­kek oltásában minden egészséges embernek, nemre való tekintet nélkül, segédkezni kell. Ezért minden lakásban legyen állandóan ké­szenlétben víz és az előírt oltóhomok. Ott, ahol nincsen gázálarc, gondoskodni kell törülkö- ^aiu ‘jo.ieqn.i suuijoqe oj.í9 ‘qöASa XSíta ‘[o.icfiz lyet vízbe mártva tűzoltásnál kéz- és fej vé­delmére használhatunk. Nagy súlyt fektessünk a padlásterek lom­talanítására, lássuk el azt az előírt tűzvé­delmi felszerelésekkel. Nem várhatunk egy szebb, boldogabb jö­vőt, ha a saját magunk ellenségei vagyunk, az £pítő és védelmező munkának. Mindent az önvédelemért! S fia ezt végre­hajtjuk, elmondhatjuk, hogy jó munkát vé­geztünk. cIrodalom —o— Sinka István: HONTALANOK UTJÁN (versek). Magyar Élet kiadás.’ Sinka István a legmélyebbről jött költő. A talaj, ahonnét költészete sarjadt, az ország népének talán legeim omottabb, legkilátásta- lanabb rétege: a gazdasági cselédség. Nem; volt még itt a magyar földön senki az alulról jöttek közül, aki tisztább és eredetibb han­gon szólalt volna meg, mint Ö. A magyar mélység legelső kiküldöttje, aki már nemcsak azt hozta ki a népből, amit a felszínen min­denki ismert, hanem azt is. ami a lélek mélyén rejtőzködik. Legújabb verskötete: a »Hontalanok út­ján«. Ez a gyűjteménye már egészen tisztán mutatja a költő kiérett formáit és képessé­geit. Könnyedség és közvetlenség jellemzi ezt a lírát. Jellegzetes verskezdése az emlékezés. Egy-egy nevet vet fel: egy tájét, faluét, alakét. Szinte az egész Bihar megelev enedik ezekre a szólításokra, falvak, városok, tanyák, dűlők, pásztorok, parasztok. Bihar »szerelmes föld­rajza» ez a kötet. S a szólítások nyomán ér­zések szabadulnak fel és áradnak el a tájak és szívek fölött. S ezek az érzések és gondo­latok ugyanúgy egységgé szövőcbiek a kötet versei révén, mint ahogy eggyé szöv ődötten bonyolódik ott, Bihar földjén népe élete, múltja és jelene. Mintha az egyes versek csak al­kotórészei lennének — Bihar eposzának. Sinka István évek óta Pesten él már. S jellemző, hogy az egész kötetben mindössze egyetlen verset találunk, amely fővárosi ké­pet idéz. Az is egy napraforgóról szól, amely a Ferencváros egyik udvarán, magánosán, tár­sak inélkül áll és mered az égre. Mint »hason­mása a költőnek«. A költő a főváros körén- getében is hű követe és szerelmese árva né­pének. —o— Gulyás Pál: AZ ALFÖLD CSENDJÉBEN ((versek). Magyar Élet Jdadás. Egyéni úton járó, magános lírikus a ki­tűnő debreceni poéta: Gulyás Pál. Debrecen­nek ,tudjuk, páratlanul nagy hagyománya \an a költészetben. Az Alföld csendje és végtelen távlata a jeles magyar poéták egész sorát ih­lette már Debrecenben. Gulyás Pál híre eddig alig jutott túl a város határán. A Magyar Élet kiadóé az érdem, hogy Gulyás húszéves ter­mésének válogatott darabjaival most odaállítja e méltatlanul agyonhallgatott költőt olvasó­táborának nagy nyilyátióssága.elé. Gulyás Pál lírája rendkívül gszéíes skálát üt meg. Verseinek egyrésze játszi könnyed­ség, futkosó rím és daíoló sor, másrésze nehéa mondanivaló, amely fölé különös, egyéni misz­tika borul. Költészete senki máséhoz nem ha­sonlítható. Szombat és vasárnap egész pap kerül sorra * Nemzeti Sportcsarnokban az országos levente szabadfogású birkózó verseny. Az országos ta­lálkozó egyesületek közötti, v árosok és falvak- közötti, majd kerületi válogató versenyek előz­ték meg. Ezen mintegy 5.000 levente lépett szőnyegre. Az országos verseny két csoport­ban (leventeifjak és leventelegények) kiesési rendszer alapján kerül lebonyolításra. A ver­seny szombaton 8 órakor, majd 4 órakor, va­sárnap 9 órakor, majd pedig 4 órakor kez­dődik. A kétnapos verseny iránt igen nagy mz érdeklődés. A belépés mindkét nap díj­talan. (LHK) dió-műsor ■ ......... • ■ ,......... ............................. —• — : Állandó napi műsor: 6.25: Torna. 645: Zene. Hírek. Közle-- néojek. Hanglemezek. 10: Hírek. 11.10: Nem- vetkőzi vízjelző szolgálat. 12: Déli harangszó.. Fokász. Himnusz. 12.40: Hírek. 13.20: Idő jel­nél és vízállás jelen tás. 14.30: Hírek. 14.45: Műsorismertetés. 15: Árfolvamhírek. piaci árak, élelmiszerárak. 16.15: Hírek német, ro­mán. szlovák és ruszin nyelven. 16.45*. Idő­kké», hírek. 17: Hírek szlovák és ruszin nyel­véé. 18.50: Hírek. 21.40: Hírek, sport- é** láverseny-eredmények. 23.45: Ilís-ek CSÜTÖRTÖK, november lí. 10.15: Filhamönikus zene. 10.30: Kassa ünnepli hazatérésének ötödik évfordulóját.- 11.15: Zongoraverseny. 11.40: Felolvasás. 12.10 Rádiózenekar. 13-30: Honvédeink üzennek. 14: Légierők fúvószenekara. 15: Délutáni muzsika. Közben 15.30: Közművelődési előadássorozat- 16.25: Közvetítés Kassáról. 17: Előadás. 17.15: Magyar nóták. 17.55: Gazdasági előadás. 18.20: Tánczene. 19: »Vidám hétköznapok.« 19.10: »örök muzsika.« Közvetítés. 21.10: Dalos, ze­nés tarkaságok. 22.40: Esti muzsika. Minden szó 8 fillér. A vastag betű duplán számít. A cím a kiadóban feladott hirdetések kezelési díja 50 fillér. Az üzlet, az ipar és a mai kereskedelmi étet lelke a hirdetés. Hirdesse minden el­adni-, vagy venni valóját a Zalamegyei Új­ságban. ________ Ér ettségizett, vagy négy középiskolát vég­zett férfi, vagy női munkaerőt keres az Ál­latforgalmi Kirendeltség, Kossuth L.-utca 42. Ugyancsak a fenti hivatal felvernie egy férfi- munkaerőt altiszti állásra. Eladó egy ház a fő útvonalon. Cím a kiadóban. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Készült a Zrínyi Nyomdaipari Rt. gépein, Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Nyomdabérlő: Felelős Idádé: GAÁL ISTVÁN. < ßevente és Sport lágy érdeklődés előzi meg az országos levente szabad« . fogásu birkózóversenyt <Jlp re Híré & te se A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents