Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-06 / 251. szám

ZA LA MEGYEI ÚJSÁG 3, í1S43. n»T«nbtf €. Ahol a vendég a házigazda Unalma» napom volt, hát gondoltam egyel -és bementem az étterembe. Láttam ismerőső- ket, ismeretlenekét. Kerestem a helyet, ahol leülhetek. Amint nézegettem, valahonnan ban- got hallottam: — Hát akkor ajánlom magamat. Ismerősnek tetsző hang válaszolt rá: — Csak johb hijján, öcsém, jobb híj já«. Elnevettem magamat és arra fordultam. Miklós bácsit láttam meg, tőle búcsúzott egy úr. Miklós bácsi előtt újság volt, de bekere- (tezve. E4 a keret üvegekből és poharakból állt. Na, ez eredeti dolog, ilyent még nem láttam. Odamentem. — Szabad leülni, Miklós bácsi? — Gyere öcsém, gyere. Látom, te is bús­lakodsz. — Éppenséggel nem, csak unatkozom. Hát Miklós bácsi miért búsul? — Már nem, öcsém. Most vendégeskedem. Igyák aztán hallgass meg, igazat adsz-e ne- nekem: — Tessék. — Hát elmondom, mi az én bajom, t u­dod, öcsém, ha a feleségem szombat délután megsüti a vasárnapra való édességet, abból a sarka és az égettje az enyém. A közepet, a javát elteszi vasárnapra, mert hátha jön vendég, fia nem jön senki, akkor hétfőn, tel­jesen kiszáradva és megfásulva nekem tá­lalja fel az ebédhez. Szóval a tészta nem az enyém, hanem a vendégé. No, de menjünk tovább! Az ebédlőben ebédezni? Ja, hát olyan nincs! Az ételszagú lesz! Ételszagéi szobába pedig vendéget bevezetni nem lehet! Szóval a konyhában van az ebéd. Itt a mosogatódézsa, ott a cipőtisztítókészlet, amott a piszkos vizes: vödör, emitt a moslékos vödör. Ez a társasá­gom. Tehát az ebédlöm nem az enyém, ha­nem a vendégé! Ivott és folytatta : — Az étkészletei elővenni, vagy az al­paka evőeszközkészletet? Olyan aztán megint nincs! Csak ha vendégek jönnek. Mert az sem az enyém, hanem a vendégé. Damaszt terítő, vagy zsúrabrosz? Isten ments! Mi lesz akkor, ha jönnek a vendégek? Likőrös készlet vagy teás ibrikek? Jaj, háí azt nem szabad! jó an­onk ft törötffüKí csésze is! A vendégekre szá­mítani kell. Vegigsímította a homlokát. Folytatta: — A háziasszony otthon egész nap pon­gyolában van. Ha kidugja az orrát az utcára, akkor kiöltözködik: ja, mert más meglátja. Mondd, öcsém, hát csak másnak kell kiöl­tözni? A férj számára nem? — Igaz. — A múltkor vettem egy átmeneti ka­bátot. Azt fölvenni? Olyan nincs! Mert tudod, nem arra való a ruha, hogy elszaggassam, ha­nem arra, hogy a szekrényben lógjon évek hosszú során át! — Érdekes! — Nahát! Ha levelet akarok írni? Csak a konyhában! Mert hát a szobát »íölfordítani« nem lehet. Szóval a szoba csak arra való, hogy... »légyen«J Mert Jen azért gürcöltem annyit! diákkoromban, hogy legyen egy meleg ott­honom, ahova nem szabad bemenni. Azért takarékoskodtam, hogy megvehessen! az ízlé­ses, mindenféle készletet, hogy ne használhas­sam. Azért veszek magamnak ruhát, hogy ne szaggassam, ne viseljem. Azért v ettem . meg mindent, hogy a vendégeknek legyen, nekem ne. Azért sültetek tésztát, hogy a vendég egye meg, ne pedig én! Miklós bácsi kimelegedett. Amikor be­szelt, hol az ujjúval integetett, Ivói pedig az egész karját rázta. Csendesen megkérdeztem: — És ezért kell ennyit inni? Miklós bácsi tenyerével vérté az asztalt: — Azért! Azért járok étterembe, mert otthon minden a vendégé. Itt viszont én va­gyok a vendég! Érted? Itt én vagyok a ven­dég és itt az enyém minden! x KOCSIS LÁSZLÓ. — Viaszos vászon tiszta fehér színben asztalra, orvosi szobákban is alkalmas, kár­pitosok részére sötét színekben is raktárra ér­keztek a Schütz Áruházba FERENCJÓZSEF KE'ERJVI Szívem szonettje Valami fáj, itt benn. lói a s/ív; in ? Érzem, mintha Valakin v ima, Mintha Valakiért nagyon vágyna! Fáj! Most már biztosan érzem! Igen! ; . ,, :f Vársz valamit, mit vársz bolond szívem? Mit vársz és kitől, balga húsdarab? Hisz látod, nézd céltalan utadat! Mondd, mire vársz, füve niesen, hívna? i Nyugodj szívem, bohó. forró (szívem! Elmúlik a csendes, nieús álom. Pedig fáj. nagyon, úgy fáj. úgy bánom Hogy álmomnak folytatása nincsen! Szívem! Pihenj! Nyugodj el csuk szépen! Úgy, mint egyszer, nem is oly^.n reg,«. 1 SOKORAY JÓZSEF. A hosszá élet öröklődik A német kutatók megállapították, a hosszú élet, illetőleg az erre való ,hajlam öröklődik. A német öröklődési statisztikák arra ,az ered­ményre vezettek, hogy a nagyon hosszú életű emberek ősei rendesen maguk is hosszú életűek: voltak. Azt, hogy az öröklésnek ezen a terén lényeges szerepe van, mulatja az a megfigye­lés is, hogy a vizsgálat alá vont hosszú életű emberek életmódja nagyon különböző wo!}. Voltak közöttük szellemi és testi .munkások, városi és falusi emberek, rövid és hosszú al­vók, egyesek dohányoztak közülük, má ok az itókát sem ítéltek el teljésen és csak egy kö­zös vonásuk volt: legnagyobbrészt nyugodtf emberek voltak. Tehát lassan járj, tova bb^ érsz — az életkorban is! (MN) Ne felejtse el megnézni áz Ipartestület nagytermében * . a november 6-án megnyílt Megtekintés díjtalan! Kedvező fizetési feltételek. Melyik növény milyen gyorsan nő A vadszőlő növekedése naponként az öt centimétert is eléri. Eddig bizonyos bambusz- fjajtákat tartottak a leggyorsabban növő nö­vényeknek, melyek közül például a Ceylon­ban honos bambuszfű egyetlen nap alatt 60 centimétert is nő. Néhány évvel ezelőtt azon­ban Japánban egy, még meglepőbb'növekedési rekordot figyeltek meg, éspedig: egy vízililio­mon, mely a victoria regia családjába tarto­zik és levelei a másfél méteres iiosszúságoE és szélességet is ipcgliaiádják. Egy ilyen óriás- iévél kifejlesztéséhez azonban a vízililiomnak csupán kilenc napra van szüksége, amiből az következik, hogy a levél átmérője óránkint egy centimé térrei nő. A növény tan ezen kívül is­mer arra is esc (ekei. hogy egyes növényei^ bizonyos részei-különösen gvórs&í nőnek, mint például a közönséges rozsvirág gyenge szálacs­kája. amely egy perc alatt 1.8 millimétert Képes nőni. Ila ez .az ütem hosszabb ideig ttüi tanú, a szár iiuszonnégv ór t alatt elérné a két métert, a növény ereje azonban már né­hány perc alatt kimerül. Növényeink növe­kedése általában sokkal lassabban lejátszódó folyamat. Legtöbb hazai növényünk percen kint Körülijeiül csasr 0.00.> millimétert nő. azonban kúszónövényeink között egész sereg vau, me­lyeknek napi növekedése meghaladja a több centimétert. A rekordot ezek között napi hét centiméterrel az erdei eper tartja, utána é> centiméterrel a vadsző lő következik, de elégj gyorsan nő, amint ezt mindenki .könnyen meg­figyelheti, a közönséges hah is. . ÍMttl

Next

/
Thumbnails
Contents