Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)
1943-11-06 / 251. szám
ZA LA MEGYEI ÚJSÁG 3, í1S43. n»T«nbtf €. Ahol a vendég a házigazda Unalma» napom volt, hát gondoltam egyel -és bementem az étterembe. Láttam ismerőső- ket, ismeretlenekét. Kerestem a helyet, ahol leülhetek. Amint nézegettem, valahonnan ban- got hallottam: — Hát akkor ajánlom magamat. Ismerősnek tetsző hang válaszolt rá: — Csak johb hijján, öcsém, jobb híj já«. Elnevettem magamat és arra fordultam. Miklós bácsit láttam meg, tőle búcsúzott egy úr. Miklós bácsi előtt újság volt, de bekere- (tezve. E4 a keret üvegekből és poharakból állt. Na, ez eredeti dolog, ilyent még nem láttam. Odamentem. — Szabad leülni, Miklós bácsi? — Gyere öcsém, gyere. Látom, te is búslakodsz. — Éppenséggel nem, csak unatkozom. Hát Miklós bácsi miért búsul? — Már nem, öcsém. Most vendégeskedem. Igyák aztán hallgass meg, igazat adsz-e ne- nekem: — Tessék. — Hát elmondom, mi az én bajom, t udod, öcsém, ha a feleségem szombat délután megsüti a vasárnapra való édességet, abból a sarka és az égettje az enyém. A közepet, a javát elteszi vasárnapra, mert hátha jön vendég, fia nem jön senki, akkor hétfőn, teljesen kiszáradva és megfásulva nekem tálalja fel az ebédhez. Szóval a tészta nem az enyém, hanem a vendégé. No, de menjünk tovább! Az ebédlőben ebédezni? Ja, hát olyan nincs! Az ételszagú lesz! Ételszagéi szobába pedig vendéget bevezetni nem lehet! Szóval a konyhában van az ebéd. Itt a mosogatódézsa, ott a cipőtisztítókészlet, amott a piszkos vizes: vödör, emitt a moslékos vödör. Ez a társaságom. Tehát az ebédlöm nem az enyém, hanem a vendégé! Ivott és folytatta : — Az étkészletei elővenni, vagy az alpaka evőeszközkészletet? Olyan aztán megint nincs! Csak ha vendégek jönnek. Mert az sem az enyém, hanem a vendégé. Damaszt terítő, vagy zsúrabrosz? Isten ments! Mi lesz akkor, ha jönnek a vendégek? Likőrös készlet vagy teás ibrikek? Jaj, háí azt nem szabad! jó anonk ft törötffüKí csésze is! A vendégekre számítani kell. Vegigsímította a homlokát. Folytatta: — A háziasszony otthon egész nap pongyolában van. Ha kidugja az orrát az utcára, akkor kiöltözködik: ja, mert más meglátja. Mondd, öcsém, hát csak másnak kell kiöltözni? A férj számára nem? — Igaz. — A múltkor vettem egy átmeneti kabátot. Azt fölvenni? Olyan nincs! Mert tudod, nem arra való a ruha, hogy elszaggassam, hanem arra, hogy a szekrényben lógjon évek hosszú során át! — Érdekes! — Nahát! Ha levelet akarok írni? Csak a konyhában! Mert hát a szobát »íölfordítani« nem lehet. Szóval a szoba csak arra való, hogy... »légyen«J Mert Jen azért gürcöltem annyit! diákkoromban, hogy legyen egy meleg otthonom, ahova nem szabad bemenni. Azért takarékoskodtam, hogy megvehessen! az ízléses, mindenféle készletet, hogy ne használhassam. Azért veszek magamnak ruhát, hogy ne szaggassam, ne viseljem. Azért v ettem . meg mindent, hogy a vendégeknek legyen, nekem ne. Azért sültetek tésztát, hogy a vendég egye meg, ne pedig én! Miklós bácsi kimelegedett. Amikor beszelt, hol az ujjúval integetett, Ivói pedig az egész karját rázta. Csendesen megkérdeztem: — És ezért kell ennyit inni? Miklós bácsi tenyerével vérté az asztalt: — Azért! Azért járok étterembe, mert otthon minden a vendégé. Itt viszont én vagyok a vendég! Érted? Itt én vagyok a vendég és itt az enyém minden! x KOCSIS LÁSZLÓ. — Viaszos vászon tiszta fehér színben asztalra, orvosi szobákban is alkalmas, kárpitosok részére sötét színekben is raktárra érkeztek a Schütz Áruházba FERENCJÓZSEF KE'ERJVI Szívem szonettje Valami fáj, itt benn. lói a s/ív; in ? Érzem, mintha Valakin v ima, Mintha Valakiért nagyon vágyna! Fáj! Most már biztosan érzem! Igen! ; . ,, :f Vársz valamit, mit vársz bolond szívem? Mit vársz és kitől, balga húsdarab? Hisz látod, nézd céltalan utadat! Mondd, mire vársz, füve niesen, hívna? i Nyugodj szívem, bohó. forró (szívem! Elmúlik a csendes, nieús álom. Pedig fáj. nagyon, úgy fáj. úgy bánom Hogy álmomnak folytatása nincsen! Szívem! Pihenj! Nyugodj el csuk szépen! Úgy, mint egyszer, nem is oly^.n reg,«. 1 SOKORAY JÓZSEF. A hosszá élet öröklődik A német kutatók megállapították, a hosszú élet, illetőleg az erre való ,hajlam öröklődik. A német öröklődési statisztikák arra ,az eredményre vezettek, hogy a nagyon hosszú életű emberek ősei rendesen maguk is hosszú életűek: voltak. Azt, hogy az öröklésnek ezen a terén lényeges szerepe van, mulatja az a megfigyelés is, hogy a vizsgálat alá vont hosszú életű emberek életmódja nagyon különböző wo!}. Voltak közöttük szellemi és testi .munkások, városi és falusi emberek, rövid és hosszú alvók, egyesek dohányoztak közülük, má ok az itókát sem ítéltek el teljésen és csak egy közös vonásuk volt: legnagyobbrészt nyugodtf emberek voltak. Tehát lassan járj, tova bb^ érsz — az életkorban is! (MN) Ne felejtse el megnézni áz Ipartestület nagytermében * . a november 6-án megnyílt Megtekintés díjtalan! Kedvező fizetési feltételek. Melyik növény milyen gyorsan nő A vadszőlő növekedése naponként az öt centimétert is eléri. Eddig bizonyos bambusz- fjajtákat tartottak a leggyorsabban növő növényeknek, melyek közül például a Ceylonban honos bambuszfű egyetlen nap alatt 60 centimétert is nő. Néhány évvel ezelőtt azonban Japánban egy, még meglepőbb'növekedési rekordot figyeltek meg, éspedig: egy vízililiomon, mely a victoria regia családjába tartozik és levelei a másfél méteres iiosszúságoE és szélességet is ipcgliaiádják. Egy ilyen óriás- iévél kifejlesztéséhez azonban a vízililiomnak csupán kilenc napra van szüksége, amiből az következik, hogy a levél átmérője óránkint egy centimé térrei nő. A növény tan ezen kívül ismer arra is esc (ekei. hogy egyes növényei^ bizonyos részei-különösen gvórs&í nőnek, mint például a közönséges rozsvirág gyenge szálacskája. amely egy perc alatt 1.8 millimétert Képes nőni. Ila ez .az ütem hosszabb ideig ttüi tanú, a szár iiuszonnégv ór t alatt elérné a két métert, a növény ereje azonban már néhány perc alatt kimerül. Növényeink növekedése általában sokkal lassabban lejátszódó folyamat. Legtöbb hazai növényünk percen kint Körülijeiül csasr 0.00.> millimétert nő. azonban kúszónövényeink között egész sereg vau, melyeknek napi növekedése meghaladja a több centimétert. A rekordot ezek között napi hét centiméterrel az erdei eper tartja, utána é> centiméterrel a vadsző lő következik, de elégj gyorsan nő, amint ezt mindenki .könnyen megfigyelheti, a közönséges hah is. . ÍMttl
