Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-04 / 249. szám

2. $épe szfeiint a bányász Szakszervezet ulasi-, ftotta a sztrájkoló bányászokat, hogy álljanak a legsürgősebben ni unkába, mert a szakszervezet és a szénbányák megbízottai között megálla­podás jött létre. i Berlin. Angol repülők tegnap, az esti órák­ban bombatámadást indítottak Köln éltén. A város belső részeit érték találatok. Különösen megrongálódott a kölni-doni. A dómban pótol­ZAIAMEGYEI ÚJSÁG hatatlan műemlékek pusztultak el. —o— Lisszabon. Az angol hírszolgálat jelentése szerint az éjtszaka Londonban ásmét meg­szólaltak a szirénák. —o— Berlin. Észak-amerikai bombázó kötelékek tegnap a déli órákban Észak-Németország fölé repültek és a rossz látási viszonyok miatt bórn- j hóikat tervszerűt lenül dobták le. Születése- és névnapján halt meg egy öreg gazda Zalaegerszeg, november 4. Nem mindennapi érdekességül halálos sze­rencsétlenség érte szerdán este Sej tör vidékén. Godon Ká roly 62 éves p uszt as zent 1 ás z lói gaz­dát. Az idős ember az országúton ballagott, amikor egy teherautó elgázolta, beszállították ! a zalaegerszegi kórházba, ahol ma délelőtti j meghalt. Különös, hogy Gódon ma ünnepelte I születésnapját és névnapját is, amikor szeren­csétlenség következtében hunyt el. A szerencsétlenség ügyében a vizsgálóbíró elrendelte a boncolást és a nyomozás bevezeté­sét. V ugÉsim m ronni — Hadiriport egy csendes zalai faluból — Pókaszep'Ctk, november hó­A falu egyenes utcája vasámapdéiutáni íjélcsendben honol. Itt-otl ünneplő fiatalok sétálnak a csendes, őszi hangulatban. A kapukon öreg polgárok könyökölnek nagy, hömpölygő füstlabdákat eiegetve pi­páikból. A gyalogjárón gyerekek játsszad'oznak. Tollas vadgesztenye-repülőt dobálnak a leve­gőbe. Az egyetlen, köves útközépen fiatal, \ ál­las repülőaltiszt jön velünk szemben. M. L. szoímszédfalubeli fiú. aki rövid szabadságát tölti itthon. — Jó alkalom — gondolom magamban — most legalább »kivallatjuk« — és már neki is kezdünk a »munkának«. Hohó! Nem azért repülő a repülő, hogy csakúgy kifakadjon! Nyugodt hallgatással ne­vet. Valaki, mellettem ujjaival végighúz az őrmester rendjelein és kíváncsi kérdezgetések közben válogatni kezdi azokat. — Ne csinálj feltűnést, mindenki ide­figyel — mondja feleletül és hátralép. Most én veszem sorba a. kitüntetéseket, persze, csak szemmel, mert végre már szót akarok. A Bronz Érdemérem és Erdemkereszt mel­lett még három kitüntetés'. Nem beszél róluk. Más oldalról kezdek neki: — Hány éve katona, őrmester úr? — kérdezem »leih ivatalosan«. Hat — mondja és rámutat az egyik léremre, amelyiken ott fénylik a római VI. — Milyen köteléknél szolgál? — Bombázóknál. — Beosztása ? — Rádiós. — Hány bevetése volt eddig? Hatvankettő. Ebből harminc 1943-bau a szovjet fronton. — És hogyan tud ilyen nyugodt lenni? Nevet. — istenem, katonák vagyunk. Meg aztán sok csokoládét megeszünk ám! — Csokoládé... sóhajtjuk sötétbarnán, de azért nem irigykedve, mert tudjuk, hogy akik kapják, megérdemlik. Sőt: szükségük , vám rá. Volt-e már »meleg helyzetben«, őr­mester úr? — vetem föl az újabb kérdést. — Voltam, most a legutolsó bevetésem is, ami után megkaptuk a H. osztályú némíetj Vaskeresztet. — Nem volna hosszú az elmondása? — Minek az? Kicsit bosszankodom a szűkszavúságáért, nem felelek. Nevet széles nyugalommal. A rokona szólítja meg: — Hát nem mondanád el nekem se? — A hatvankét bevetésért kaptam. Szol­gálat teljes í tménv. — És mi történt a legutolsó bevetésnél? — kérdezem most már türelmetlenül. Komoly hangot vesz fel: — X. fölé voltunk bombázni és amikor a bombákat kioldottuk, olyan erős lövés érte gépünket alulról, hogy kigyuladt. Repülőgép­vezető százados urunk »felvette« a gépet és lobogva vitte hazafelé. Rendes iram volt. Hár­man kiugrásra készültünk. — Ne ugorjato.k, fiúk, még nem értük el az arcvonalat és különben Js léviszem a gé­pet! — kiáltotta G. százados úr. — Hát jó, gondoltam, ha kell, együtt halok meg a szá­zados urammal, de nem ugrok. Maradtam. Mikor átrepültük az arcvonalat, két baj­társam kiugrott. Alacsonyrepülésben voltunk: mindkettő hősi halált halt. Vaskomolyan a földre néz. Hallgatunk. Egy néma perc azoknak, akik meghalltak az ismeretlen orosz pusztán. Tovább folytatja: — Tizennyolc kilométert tettünk meg égő géppel. Körülbelül négy percig tartott az út. Százados úr jelezte, bog) leszól lünk. Ledob­tam az égő kabinajtót. A gép jobbfelet már fialták a lángok. Gurulni nem volt időnk. Szá­zados úr »letelte« a gépet. Hasra. Kiugrot­tunk bálra és mentve voltunk. — I lát ez volt a »meleg helyzet« fejezi be katonás pontossággal es rövidség­gel M. őrmester. k < Újabb kérdésekkel nem törünk rá, hisz régi vasút, raktár-találat teljesítményeiket mar ismerjük, csak annyit kérdezünk még, hová megy most. — Debrecenbe. Onnan meg újra ki a szovjet frontra — hangzik a nyugodt felelet. Kezet fogunk vele és elismerő büszkesé­Mindenféle vadbőrt •sarvast, özet, macskát, pézsmát, borzot, nyári rókát, nyalat a legmagasabb napi áron megveszek. RADU DEZSŐ tímár Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. 1943. :.íovniik r 4. MBswmmammmmmmmm Első Veni Sancte a Téli Gazdasági Iskolában Üzent a front Gaál Kálmán honvéd Z 251. Minden is­merősömet szeretettel üdvözlöm a messze Oro szo.rszágbóI. Feleségemnek és kisfiamnak! sok csókot küldök. * * * örömmel tettünk eleget kérésének és na­gyon köszönjük a mi részünkre küldött üd­vözleteket. Valamennyi zalai fiúi sok-rok sze­retettel üdvözöljük és megnyugtató soraikat nagyon várjuk és szívesen közvetítjük. günk .bizonyítékául külön hangsúllyal ejtjük ki az utolsó szót: — Viszontlátásra! I iszieleg, nev et és mcsszenéz. falán arra gondol, a repülő szem nézi, hogy »viszontlátásra« megy-e, vagy sem, csak megy , hogy töretlen leikév el fölé je száll jón a vörös pokolnak és távol tartsa azt a magyar löld békés városaitól, fa Ivóitól, melyekben fia­talok, öregek és gondtalan gyermekek élik hő­sök megváltotta életüket. n— A zalaegerszegi m. kir. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazda» ági Szak tanácsa dó Ál­lomás — miután a kibocsátott jelentkezési íveken 47 tamilé kérte felvételét s á jelent­kezők részére a behívót a mult hónap köze­pén megküldött« — szombaton, november 6-án délelőtt 8—12-ig tartja a beírást. ,A tanév ünnepies megnyitása vasárnap, november 7-én lesz. A tanítások hétfőn, november 8-án kez­dődnek. Az első iskolaév megnyitása vasárnap a délelőtt 9 érakor tartandó szentmisével kap­csolatos Veni Sancte-val kezdődik, majd dél­előtt 11 órakor az iskola ideiglenes helyiségé­ben, a zalaegerszegi Gazdakörben rövid, házi­ünnepség lesz az alábbiak szerint: 1. ) Magyar Hiszekegy. Közös ének. 2. ) Kenyérért való imádság. Móra Ferenc verse. Szavalja: Ebedli Ernő a. é. tanuló. 3. ) Igazgató megnyitja az 1943/44. első iskolaévet. 4. ) Magyar ember. Vargha Gyula verse. Szava ‘ja: Korcz Péter a. é. tanuló. 5. ) A téli gazdasági .iskolák a magvar jövő szolgálatában. Fülöp István t. tanító előadása. 6. ) A fegyelmi szabályok ismertetése. 7. ) Himnusz. — Közös ének. A megnyitó ünnepségen az iskola munkája iránt érdeklődőket szívesen látja az igazgató­ság.

Next

/
Thumbnails
Contents