Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-10-30 / 246. szám

4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. október ,30. Hogyan védekezzünk a gyűjtő­hasáb és a foszforos gyujtóbombák ellen? * Az alábbi cikkei a hadtest légoltalmi parancsnoknak felkéré­sére közöljük. Felkérjük olvasókö­zönségünket, hogy a cikkben fog­laltakat a lakosság széles f elegeivel > ismertessék. v l Szoniba (hely, október 28. Az angolszászok legújabban egyéb fajta gyujtóbombák mellett, különösen az elektron térinkből készült gyujtóhasábokat és a foszforon Jo ya­dckot tartalmazó gyujtóbombákat és kannákat alkalína/zak. A gyujtóhasáb batszöglelű, kb. 57 cm. hosszú, ceruzához hasonló rucl, amelynek acél­ból készült feje, nemcsak a háztető, hanem a födémeket is átüti és a lakások belsejében rob­ban. Súlya láb. 2 kg. Burkolata könnyen gyul­ladó iés hevesen égő elektron fém. Magában a hasában belül termitpogácsák vannak, ame­lyek vakító fehér színnel jégnek és a hasáb burkolatával együtt fehéren izzó ^ppényt ké­peznek. Újabban ezeket a (gyuj tóhasábokat robbanó tölte ti el ^ ellátva is alkalmazzák, hogy xaz oltásban részt­vevők testi épségét veszélvezteesfk. >. A foszforos gyujtóbomba különösen a lakásokra nézve égen veszedelmes, mert árrobbanásnál szétfröccsenti tartalmát, mely gyúlékony tárgyat, vagy\ anyagot éne, azonnal é^iii kezd és a lakást perceken belül lángbaboritja. Maga a bomba J4 kg., vagy sú­lyosabb. Nagy magasságból dobv a, nemcsak a tetőszerkezetet, hanem) a mennyezetet, sőt jtöbb emeletet átütve, a felrobbant bomba szét­fröccsenő .anyaga útjában több helyiségben is kifejti hatását. A bomba maga hengeraíakú, kb. 80 cm. hosszú, alul fémgömb kiképzésű. Itt van elhelyezve az érzékeny gyújtó, mely becsapódáskor fekete lőport gyújt meg a hen­ger belsejében lévő foszforos folyadék kive­tésére. v Az ói'ly módon felrobbantott bomba, a benzol, foszfor és egyéb ^Lovagokból kevert tapadós gyujtóíolyadékot erős füstképződés kö­zött szétfröccsend,. (Célszerű a lakásból a há­ború tartamára a könnyen gyúlékony tárgya­kat, mint függönyököet, szőnyegeket, díszte­rítő két stb. leszedni és (tűzbiztosán tárolni^ (Síma és kemény faanyagot fi foszforos anyfag csak lassan égeti át s így ezek a tárgyak meg­menthetők. A keletkezett füst mérgező ha­tású és a légzőszerveket erősen tjngierli. Tűzoltás és védekezés Betűszerinti értelembe véve a foszforos gyujtóbomba rendkívül veszedelmes lehet, ha a keletkezett tűzfészek oltása fonnál meg nem indul. Hogy ez elő ne fordulhasson, a lakosság minden egyes tagjának fel kell készülni a tűzfészek leküzdésére, illetve mindenkinek érteni kell az egyszerű tűzoltás­hoz, mert nincs olyan város, amelynek oly bő­séges tűzoltósága lenne, hogy a többszáz helyen fellángoló tüzeket eloltani, tudná. Az oltásban tehát, nemre való tekintet nélkül, minden felnőtt, egészséges jembemeki segíteni kell, még akkor is, ha a tűz nem a saját, hanem a szomszéd ibázban keletkezett. Egy légitámadás lezajlása után, a lakó­ház légoltalmi őrségének az |óv óhelyről azonnal fel kell szaladni a padlásra, míg a lakók többi felnőtt tagjainak lakásukra (ezért nem szabad a lakások ajtóit kulccsal bezárni). Felérve a padlásra, illetv e lakásba, az ptt észlelt füst jajzonna I el fogja árulni, hogy gyujtóbomba érte-e a házat. 11a füstöt nem észlelünk, több, mint valószínű, hogy gyujtóbomba jiem hul­lott a házra, vagy ha hullott, az valamely ok­nál fogva nem robbant fel. A padlás tetőzetét, illetve a lakások mennyezetét minden szobá­ban át kell vizsgálnunk, (hogy nincs-e rajtuk rés, melyet a fel nem robbant lkomba ütött. Ha lel nem robbant gyuj tó bőm hát találunk a lakásban, ahhoz ne nyújtóink, hanem érte­sítsük a hatósági tűzoltóságot, melynek meg­érkeztéig vízzel és homokkal felszerelve, tart­sunk a mellette lévő helyiségben őrséget, inert lehetséges, hogy a bomba késleltető gyújtóval van felszerelve és egy bizonyos idő eltelte! után mégis felrobban. Hogy a gyujtóbombák okozta tüzet kése­delem nélkül olthassuk, igen fontos, hogy úgy a padlástereken (télen a padlásfeljáró előtti me­legebb helyiségben], mint a lakásokban állandóan tároljunk kádakban, vagy edényekben vizet és homokot. Mivel a keletkezett füstben, azonnal nem tud­juk megállapítani, hogy gyujtóhasáb, vagy foszforos bomba érte-e a házat, vizet csak akkor szabad használni, ha felcsapódó lángot észlelünk és ha nem v akítóan fehér, sziporkázó. Ha vakítóan fehér lángot, vagy izzó anyagot látunk, gyujtóhatással van dolgunk, és ez eset­ben az oltáshoz homokot kell használni, mert ha vizet öntünk a szétolvadt termitt lepé­nyekre, durranógáz keletkezik és még nagyobb tüzet okozunk. Vizet csak a homokkal való befedés után szabad hasz­nálni, de ez esetben bőségesen. A foszforos gyujtóbomba okozta erős iüst egyben fokhagymához hasonló szagot is ter­jeszt. Ennek érzetében biztosak lehetünk, hogy foszforos gyujtóbomba érte a házat. A tüzet vízzel, a fröccseléket pedig homokkal, vagy mindkettővel olthatjuk. Mivei a foszfor a szahadlev égő ve 1: érintkezve ismét magától meggyul- %d(. a tűz oltása után a fröccseléket a tárgyalóról, padlóról, le kell kaparni, vízzel töltött vederbe, vagy dézsába kell dobni és a földbe el kell ásni. A foszforos és egyéb gyujtóbombák égő anyaga az emberi festen, igen súlyos égési sebeket okozhatnak. A foszforos gázak a tü­dőre és a nyálkahártyákra igen veszedelme­sek és hatásukban, mint súiyos foszformérgezés jelent­kezhetnek. u Ezekből önként köv étkezik. hogy akik lé­gitámadáskor a lakásban, vagy az utcán, ud­varon tartózkodnak, nemcsak testi épségüket kockáztatják, hanem az életükkel is játssza­nak, mert vagy a robbanóbomba okozta lég­nyomás, házösszeomlás, vagy pedig a szerte­hulló gyujtóbombák áldozataivá válhatnak. Tapasztalat szerint az áldozzatok 60—70 százaléka az utcákról és a,lakásokból kerül elő. (Minden házban kell óvóhelyről gondoskodni és azt állandóan használható állapotban tar­tani. Ahol pince óvóhely nincs, ott árokóvó­helyet kell kiásatni. Adatai: 60—80 cm. széles ! és 180—200 cm. mély.] Lakásokban csak a j magával tehetetlen, óvóhelyre nem ^szállítható i beteg maradhat az őt papoló személlyel. A( j beteg szobája előtti helyiségben ^azonban ké- j szítsunk elő bőségesen vizet, homokot, v edre­ket, lapátokat, hogy gyujtóbomba behullása esetében a tüzet azonnal leküzdhessük. A ke­zünkre, vagy a bőrünkre cseppent foszfort! előzetes, vízzel való ledörzsölés után, gá/.seb- csomag tartalmával, klónnészpéppel, hidrogén- i ; zupero.'.id, v ág- nátriiniikarljonát oblalíal ár­tjahnatlanna kell termi és az :égési sebek to­vábbi kezelése végett, orvoshoz kell fordulni. Amíg orvoshoz jutunk, vizes kötést kell alkal- tnazni. Beteg és ápolója részére ezeknek a sze­reknek egyikéről szintén gondoskodni kell. Óvóhelyeken az ott elhely ezett jégó. mentő - láda tartalmazza a szükséges szereket. A foszforosbomba tartalma az élelmisze­reket ép a v izet is megfertőzi. Ezeket sem em­beri, sem állati táplálékul felhasználni pem szabad, hanem meg kell semmisíteni, v Eljárás az oltásnál Mivel a foszforos gyujtóbomba nagy füs­töt fejleszt és az égő foszfor égéstermjékei mér­gezők, az oltást gázálarccal kell eszközölni. Ha gázálarcunk nincsen, arcunkat, fejünket és kezünket vi.es törülközővé1, vagy egyéb viz.s ruhával fedjük be. Ezeket mindenki készítse elő, illetve tartsa állandóan készen az óvóhelyen. Ahol árokóvó­hely van, ott ezeket vizesedénnyel egyptt a ház bejárata előtt lévő helyiségben kell állan­dóan tárolni és a itiázbalépés előtt felvenni. Magát az égő helyiséget óvatosan, a fa! mel­lett guggolva kell megközelíteni, nehogy az utólag robbanó gyűjtóbomba-repesz, vagy eset­leg még szétfröccsenő term mit, vagy foszfor- részecskék érjék a tüzet oltó személyt. A zacskóban lévő homokot nem szabad egyszerre a. tűzre rádobni, mert a nagytömegű homok a tüzet szétszórja \és ezzel még job­ban terjesztjük a tüzet. (Oltás közben ért égési sebek a lent leírtak szerint kezelendők. A foszforos bombák ma városok és köz­ségek rémei, de amint a fentiekből látjuk, bátor és erélyes felléjpéssei ezekkel is lehet bánni. Ha a keletkezett tűzfészkek leküzdésére fel vagyunk készülve és a veszély pillanatá­ban idejében védekezünk, nemcsak családunk, gyermekeink testi épségét, de vagyonúnkat is megmenthetjük a biztos pusztulástól. ; Légoltalmi Parancsnok. Délvidéki völegénysiöktetés, azaz mi törtéDik, ha a hős térténetesen gyiw Szenzációs szöktetési eset középpontjába» állott nemrégen Lev ere argentinai milliárdos­nak erélyes fellépéséről közismert leánya. Resita ugyanis dcUes szenvedélyességgielj beleszeretett egy mérnökbe, aki hasonlókép­pen szerelemre gyulladt a leány iránt, mikor azonban a milliárdos hidegen elutasította, csa­lódásában vonakodott szerelmével mégegyszer találkozni és meg inkább a leány szökési aján­latát elfogadni. Resita azonban nem azért volt milliárdo* leánya, hogy valamely óhajának elutasításába belenyugodjék és kényszerszabálypkhoz folya­modott. (Aminjt a mérnök egy este hazatért la­kására, hirtelen négy erős ember rontott rá, elkábították és a partvidék egy, magányos^ helyére szállították, ahol már ott vált Resita jachtja és a megszöktetett vőlegénnyel nyom­ban kifutott a nyílt tengerre. Amikor a mér­nök néhány óra múlva felébredt, menyasszonyai karjaiban találta magát. Mondani sem kell, hogy >ez a fogadtatás az ellenkezés utolsó ma­radványait is megtörte a mérnökben és a milliárdos is hamarosan kénytelen volt'a be­fejezett tények súlya alatt beadni a derekát. (MN) Gondosdiák már most megvásárolja iankönyvsxiihséulelét a Cserkész könyvkereskedésben ™feS!“

Next

/
Thumbnails
Contents