Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-29 / 169. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG Zalamegye főispánjának felhívása Zala vármegye közönségéhez! Annak az óriási létharcnak, amely a háborúval reánk szakadt, olyan következményei vannak, amelyekből kifolyóan minden eddiginél fokozottabb kötelesség hárulna a magyar társadalomra. Kötelességünk van elsősorban azokkal szemben, akik egészségüket, épségüket, életüket áldozták a hazáért. Az ő megbecsülésük, áldozatuk tiszteleibentartásuk az, ha a mi áldozatunkat az övékébe belekapcsoljuk és gondoskodunk a háború legnagyobb veszteseiről, a hadi árvákról, hadirokkantakról. Hazafias tisztelettel és igaz magyar test véri szeretettel arra kérem Zala vármegye minden lakóját, a városiakat és a falusiakat egyaránt, hogy támogassa minden erejével, teljes odaadásával azt a segítő mozgalmat, amelyet a Hadigondozó Szövetség Zala vármegyei tagozata megindított és fogadja megértéssel, kitárt karokkal a gyűjtőket, akik Isten és a szent haza nevében hozzájuk bekopoktatnak. A tehetőstől nagyobb felajánlásokat várunk, a szerény anyagi viszonyok között levőtől kevesebbet, de mindenkitől valamit s fökép összefogást és nemes ver senyt az eredmény kialakításában. Most nemcsak arról van szó, hogy pénzt adjunk össze minél többet bizonyos célra, hanem hogy hosszú időn keresztül cselekvő részesei legyünk egy nagy szociális feladatnak. Csak az a nemzet remélhet boldogabb jövőt, amelynek minden fia elevenen érzi a családi egybetartozást s a családtagoknak egymás iránti kötelességét. Nincs megnyugtatóbb polgári becsület annál a magatartásnál, amely példás hűséggel, magasztos lángolással, huzödozás nélkül, nagyiéi küen mindig megcselekszi, amit a haza követel. Vitéz gróf Teleki Béla sk. Zala vármegye főispánja. A mozgalom lebonyolítását holnapi szá inunkban ismertetjük! Csáktornyái pillanatfelvételek Irta: SZÁK ÄL FERENC. Ha már itt vagyunk; nézzünk be a ferences rendiülzba is. Csaknem teljesen kihalt, mint mondu jíák, a páterek mind kint vannak misézni a fi- igákon. Csak életemben másodszor léptem át a klau- zura küszöbén. Ezeknek az ódon, több százjéves lépcsőházaknak minden tisztaságuk és szépséges egyszerűségük mellett is szaguk van. Ez már m kW' szaga, a történelem lömjénfüstje, az idő; parfőmje. A falakon régi, az 1700-as évek elejéről származó képek lógnak nagyszámban a hosz- szú, négyszögletes folyósón. Elfakultak már a színek és valamennyinek sötét, csaknem fekete lett az összbenyomása. Nemcsoda, hiszen ennyi minden átvonult az elmúlt évszázadok alatt e ko-, lostor falai felett, hogy az csoda, hogy még ma, is megvannak az eredeti rendház képei. Zrínyi Miklós hívta be a barátokat 1659- ben. Ugylátszik, ezzel központtá akarta kifejleszteni a nemes gróf Csáktornya községet. Ekkor Drávaszentmiliályon volt a plébánia. Az első ferences rendház természetesen önálló vagyon nélkül állott és fából készült, fcsak rendház vol/l,; kápolnájuk a várban állott és a plébánia, mint fent említettem, Drávaszéntmihályon volt Máj. alakjában 1702-ben épült fel. Nemsokára, 1741. május 16-án a fatoronyban tűz ütött ki és ap: egész tetőszerkezet leégett. Kilenc év múlva azonban újra építették, majd 1753-ban ünnepélyesen fel is szentelték. Valószínűleg a tűzeset alkalmával feketedtek meg ennyire a képek is. ’ ^ Érdekes megemlíteni, hog}’ a város a ferencesek idetelepítése alkalmával még nem létezett. Helyén szántók, erdők húzódtak meg, míg 1789- ben a rendház megkapta a plébániát is. ezzel megindult a tulajdonképpeni fejlődés is. Ma ehhez a plébániához tartozik 14 iskola, amiből 8 fdiákon van. Körülbelül 2000 elemista és közép- iskolás tanulója van a plébániának. Í Mindenféle vadbőrt: szarvast, őzet, macskát, ; pézsmát, borzot, nyári j rókát, nyul«t a legmagasabb napi áron megveszek. ! II j RADU DEZSŐ tímár ; Zalaegerszeg, Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. [ A templomnak érdekessége, hogy 1733-ban Rómából ajándékul kapott Szent Vince vértanú reliquiáit őrzik benne. Üvegkoporsóban a csontváza viaszból van megformálva az alak és mellette egy kis üvegben a vértanú elporladt szürke vére. Eddig talán elegendő is a történelem .. . A páterek, mint megtudtuk, valamennyien.; egy kivétellel, muraközi születésűek is s így ellenük csak annyi lehet a kifogás, hogy nem tudnak magyarul, ami nem az ő, hanem a szerb meg-; szállás hibája. Az kétségtelen, hogy visszás helyzetre adhat okot a zágrábi felettes hatóság. >%• . Szép, rendezett a város, van strandja, rendes útja* vez-et az új vasúti megállóhoz, amely a lendvai vasútvonal mellett fekszik. Különösen szép a községháza körüli rész, ahol az ország- zászló uralja a • környezetet. Gondos rendezésről és ízlésről tanúskodik ez a rész. Kedvesek a kertes családit házak a kaszárnyával szemben/ De lebontásra, vagy hasznosításra szorul a régi lo^ varda, amelynek ma már semmi haszna nincsen, legfeljebb egyszer összedűl, mint ez legutóbb is történt a túlsó sarkával. így néz ki Csáktornya városa. Szép és kellemes hely, sok ugyan az észrevenni való, de ezek közül egyik sem olyan, amit szinte nagyobb költség nélkül el sem lehet tüntetni, csak gondosság kell és szépérzék. Amit ugyanis felsoroltam, ’mind csak idegenforgalmi szépséghibák, de' amelyeknek kijavítása éppen a város idegen forgalmainak növelése érdekében elengedhetetlen, hiszen arra számítani kell. hogy .Csáktornya egyszer, nem is olyan soká, a háború befejezése után. idegenforgalmi központtá növi ki magát, ami nem is csodálható, mert kellemes és jó fekvésű hely/ Olt áll a hatalmas Zrínyi-vár, s mint mindennel, leginkább most jövünk rá arra. bogy mjilyen: nagy ember is volt Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér és érdemes elzarándokolni hajdani székhelyére és a közeli Szentilonára, ahol egy kápolna szentélye alatt alussza örök álmát a nagy magyar és európai tudós, akinek jelszavát szolgálta minden munkája, hogy ne bántsd a magyart! Z a r á n cl ok o 1 j u n k e I m in íé I többen és m inéi t ö b b s z ö r i cl e, bitet és erőt meríteni, mert arra ugyancsak szükségeink van a mai világban. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy, a zalaegerszegiek ugyancsak látogatják is Csáktornyái. ahol valóban jól 'is érezheti magát az ember. S ha ezeket a hibákat eltüntetjük, biztosak Vagyunk abban, hogy a vármegye lakosságának kiváló zarándokhelye lesz. Ezt kívánjuk akkor, amikor csupa jóindulatból felsoroltuk a hibákat, csapán azért, mert Csáktornya különösen szívünkön fekszik s mióta visszakerült, egyetlen nagy örvendezés a mi lelkünk, hogy a hajdani magyar dicsőség egyik -szépséges fejezete; és a magyar katolicizmus termékeny bölcsőjie 1943. július 29. i ÉMÜMMi FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ ********************************** visszakerüli a vármegye testéhez, amely ezejr-i esztendőn ál ahhoz is tartozott. Isten adja. hogy; minél több egyetértés és szeretet költözzék a városka falai közé és a muraközi és anyaországi magyar, kéz-kézbeféve. együtt munkálkodjék az országunk dicsőséges 'feltámasztásában és naggyá- télelében. Muraköz népében nem csalódott sohasem ez az ország és biztosak vagyunk benne, hogy ezután sem fog ’»csalódni! cTilm~Szinfiáz Zalaegerszeg Közönségéhez A nagyméltóságú Belügyminiszter úr külön rendeletben szabályozta a mozik helyárait. Ez; a rendelet nemcsak azt írja elő, hogy mennyivel, szabad emelni a helyárakat, hanem azt, híogy mennyivel kell. Előírja továbbá, hogy az emelést folyó évi augusztus 1-ig keresztül kell 'v;inni\ Míg az ország egész területén ezt az emelést máif 2 héttel ezelőtt minden mozi meg is teilte, ád-t dig mi, az ország legolcsóbb mozgószínházában, csak az előírt végső terminus napján, tehát augusztus elsején emeljük á helyárakat. A helyárak mértéke a mozik helyártábláján olvasható, annak részletes közlésére itt nincsen helyűnk< Amit azonban ezúttal még' közölni kívánunk közönségünkkel, az a következő. Mi nem akarjuk, hogy most érje ez a magasf mértékű emelés a közönséget, tehát augusztus hónapiján, kivéve a szezonnyitó, egyetlen külföldi és egyetlen premier-műsort, az úgyneveü zott nyári, zóna helyárainkat alkalmazzuk. Ennek következménye az. hogy bár elméletben helyárain k emelése augusztus 1-én megtörténik, de, mint a múltban, most is, nyáron a zóna helyárak, mellett olcsóbban áll rendelkezésére közönségünk részére a mozi, mint a múltban a tényleges, rendes helyárak mellett. Tesszük ezt pedig akkor^ amikor már július hónapban adókötelezettségünk olyan magasra emelkedett, hogy a minden polgárt terhelő kereseti- és jövedelmi etc- adókon kívül, csak a mozira nehezedő külön adók bruttó bevételünknek 35 százalékát leszik ki. Ezzel a gesztusunkkal igazolni kívánjuk azt, amire eddigi működésünk is tanúságot tesz, hogy, mindenkor a közönség érdekeit tartjuk szem előtt és kapzsi, üzleti elgondolás egyetlen ténykedésünket sem befolyásolja. Lehet, hogy utolsó nyári hónapunk nemcsak hasznot nem tud biztosítani számunkra, de megnövekedett terheink (mellett egyenesen deficittel zárul, de ez semmiféle hutással nem lehet fenti elhatározásunkra, amely hűséges kitartást jelent eddigi mozivezetésüuk szelleme mellett. r Reméljük, hogy nívós műsorpolitikánk, amely eddig is közönségünk legteljesebb megelégedésével találkozott és .helyáraink, különleges és egyedülálló kedvezményeink, amelyekkel továbbra is rendelkezésre állunk (szelvény és bérlet) rövidesen egy másik törekvésünkkel nyer kiegészítést. Sók támadás ért bennünket érdemtelenül, hogy mi a mozi tökéletes modernizálására csak akkor gondoltunk, amikor új mozi árnyéka vetült elénk. Ezúttal a nyilvánosság elölt kell leszögeznünk. hogy legalább 6—7 éve iolyik olyan modern mozi átépítési terv tárgyalása. ‘ amely a városnak színházat is biztosít köztem és illetékes hatóság között. Az építkezési viszonyok javulásával periig kötelességünknek tartjuk, hogy ezt a tervet be is váltsuk és akkórrn az erre módot adót, hatósági engedély is birtokunkban lesz, mórt el- ffinik a közönség nívós és érdekeit fedő leí-r szoigálása. / j Edison mozi igazgatósága*
