Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-24 / 165. szám
I 1943i iütiúis 24/ "■ ’ ! f ' ■ i: ............ 3A^Ä!®!GYI1I ÜJSAGI-; f' ] Irta: S Z AKA Csáktornya, július hő.’ Először, amikor Csáktornyán jártam, a város elveszett szemem elől a Gasparich ürn népségek pompájában. A város házain egymás mellett lobogott a.sok-sok nemzeti szinü zászló, az utcákon nytizsgött a sok ember. Az emberi ilyenkor-lefoglalja a sok látnivaló. A városból tehát semmit sem láttam. Most látni.mentem Csáktornyára. S úgy adom vissza a benyomásaimat, ahogy azt átéltem. A vasút ugyan kicsit messze van a várostól, de a nyírfákkal teletűzdelt allé és a park, amelybe a vasúti út belevész, kárpótolja az embert azért a néhány percnyi fáradságért, amr a késedelemmel éri. Vasárnap van s a park htisében szerelmes párok, pipázó öregek és őnyelgő suhancok tanyáznak a padokon. Legszívesebben az ember leülne itt a hüs fák lombsátora alatt és aludna egy alaposat. Hortenziák és rózsák sorokoznak az-utak szélén, jobbra meg mintha egy jókora mezei részletet felejtettek volna itt. Jól tették, hogy itt hagyták, mert sok ember van, aki szereti a világot s növényeit olyan pazar elren dezésben, ahogy a Teremtő alkotta meg. Várárok, nyárfák, bokros erdőrészletek csak sűrítik azt a történelmi levegőt, amit az előttünk ágaskodó hatalmas vár terjeszt. Talán az or szág legnagyobb ilyen teljes egységben levő ősi vára. A bástyafalak ugyan itt-ott leomlottak már, de ez- csak emeli a vár főépületének időálló benyomását. Kár, hogy az omladozó falak egy részét, az északi, old álon eltakarják fenyőkkel. Az ország tudósai mindent elkövetnek manapság, hogy letűnt dicsőséges magyar korunk napfényrehozásával erősítsék mind- annyiónk hitét. Itt úgy látszik erre nincsen szükség s a magyarság múltjának egyik szép fejezetét, az omladozó .várfalakat eltakarják fenyőkkel« - ■/.- -/ : ’ '• ! ' * ft * Nem messze^ innen a százados fák oldalába hatalmas villanyporcellán szigetelőket Csavartak. Úgy látszik, valamikor, talán nem is olyan régen, itt nyári mulató vagy hasonló volt s ehhez kellett a villanyszerelékek felszerelése. Éti soká elnézegetem ezeket a megsebzett, évszázados fákat s csak azon csudálkozom, hogy ezeket a súlyos szépséghibákat Csáktornya vezetősége Így eltűri. Azt mondják, a fa is, a növény is érez bizonyos fokik, hát nem gondol arra senki, hogy ezek a szép fák esetleg hamarosan tönkremennek. De, úgy, látszik jelenleg nincsen is szükség ezekre a vaskampékra itt a fákban, hát miért nem veszik azt ki? Az idegennek azonnal feltűnik és sérti a szemét. Annyira nem illik ez ide, hogy legjobban szerettem volna azonnal felmászni és kicsavargatni. Ugyancsak nagyon rossz helyen áll a hősök emlékműve is. Eldugottan a park egyik felén kis térség közepén szerénykedik. Nem lenne neki alkalmasabb helye? Ötlik fel bennünk a gondolat. Ez maga is a városnak egyik dísze lehetné, minek állott, ahol úgy is eltörpül, elszürkül a vár nagyszerűsége mellett? Vigyük el innen minél előbb! , I tó sl ft ! ■ i A park különös szépsége a; főbejárattól jobbra egy sok évszázados akácfa. Hatalmas ágai teljesen eltorzultak s csak az emberi könyörületességnek köszönhető, hogy gerendákkal alátámasztva megmenekültek ft lehasadástól. Kérge mélyén barázdázott, mint a frissen szántott föld húsa. Látszik,, hogy évszázadok rohantak el felette, míg itt a várárok partján becsülettel töltötté be hivatását. Ágai is kivénültek, új hajtás nem igen kívánkozik ki rajta, csak a levelek jönnek meg tavaszon- kint és szépséges matróna fátylat borítanak a ritka korú akácra. Azt mondják valamikor. u f e r fe x c.: C ' . ; ■ falán még a Zrínyi család ültette ide, , v vagy éppen kegyelmezett rneg gyenge kis serdülő életének. Ma vagy J5 méteres sugaru körre térit kellemes árnyékot. Alája ülnek a fiatal szerelmes párok: így találkozik össze a jelen a múlttal, a jövő a történelemmel. i i ! f ♦ v A vár bejárata, a szögletre épített torony állt őrt a lőrések felett. Öntött vasból a Zrínyiek góíyás címere vigyáz a kapura, mintha a nagy szelleme húzódnék meg a sok vihart látott címer mögött. A múltba ringatja az ember lelkét. Abba az időbe, amikor még e helységnek Aquand volt a neve és abba az időbe, amikor a Zrinyi család még a Una és Kulpa közötti területeket vallotta hazájának. Hogy mik voltak ott a Zrínyiek, nem kutatom, bizton lovagok, vagy tehetős emberek, meri annyi bizonyos, hogy 1546 táján Eerdipind királyt 4ÜG t lovas vitézzel segítette meg a család, amit az anyagiakkal küzdő király megfizetni nem tudott s hálából, a fizetség helyett, a Muraköz nagyrészét adta a jándékul. A királyt valószínűleg az a gondolat is vezette, hogy a török ellen nagyszerűen szereplő vitéz Zrínyi-család évszázadokon keresztül biztos őre lesz ennek a gazdagul termékeny vidéknek. Ebben az időben Stridóvár maga is Zrínyiek I birtokához tartozott. .. A Zrínyiek is itt az úrak, egészen 1761-ig, ja nagy család kihalásáig, amikor a király tette rá- a-kezét a birtokra. A család uralma tehát nem. hosszú ideig tartott, de annál hatásosabb volt., Vaslemezek borítják a kapukat. Látszik, hogy várkovács készítette valamikor. Három - sarka van mindegyiknek és ellentétesen vannak beállítva, hogy a kapút az ellenség kívülről ki ne emelhesse. Hatalmas boltívre nehezedik a bástyaépüleíe, amely egyúttal, valószínűleg a katonák és a cselédség részére, lakásul is szolgált. Alatta börtönök rácsai meresztik vaksi szemeiket a kiváncsi emberre. Ez az épülettömb nem egyszerre készült, hanem részletekből van összeragasztva, ahogy a fejlődés megkívánta a vár személyzetének elhelyezésére. Itt is egy hatalmas vascimer, de nem a Zrínyiek ismert címere. Amodébb ugyanezen a falon egy tábla, rajta ezek a szavak: Beuedic domine domitm istam et emnes habiíantes in annó «Somiéi 1569. Ezek a sorok tanúskodnak amellett, hogy a várat Zrínyi 1565 ben építette, tehát 23 évvel később az adományozásnál. Lehetséges azonban, hogy ezek a számok csak a külső cseléd és katonaépüleíekre vonatkozik. Ebben az esetben azonban felvetődik a kérdés: hol laktak volna korábban a cselédek, akik nélkül a vár élete elképzelhetetlen? Könyen lehetséges, az is, hogy éveken keresztül folytak az építkezések s a fenti JdŐpont csak az elkészítés idejét mutatja. Érdekes, ahogy elnézem, hogy a vár négyszögletes, de csak a kapu felöli részen építettek épületeket, amelyek védelmi bástyafalul is szolgáltak. Úgy látszik a körülbelül 30 méter széles várárok biztos védelmet ígért az ellenséges támadással szemben. ! ‘ * «t ^ Maga a vár épülete hatalmas négyszög alakú, kézepén szűk kis udvarral. A tető minden •sarkán egy egy buzogány hirdeti a harcos időket i 'Ez a belső udvar ugyan kihalt, de benn az épületben élet folyik* 3. | iskolák vannak és hivatalok, meg lakások, Csáktornyának ezzel a várral sikerült megoldania a lakáskérdést! Igaz úgyan, hogy nem egészen modern a la kás, de szükségből Zalaegerszeg is hálás lenne egy ilyen várért. Önkénytelenül is felvetődik a kérdés, hogy nem lenne»e érdemes az egész épületbelsőt, a régi gyár-részt isf tökéletesen kitatarozni és kiadni ? ; - 1 ! i (Folytatjuk.) Feljegyeztük, ■ 1 hogy Eendrik Ferenc »Legfeljobb clj válunk» címen társadalmi vígjátékot irt, amely szét''ni kiderül, hogy a látszat csal, mert / jigeu sokszor a látszat mögött sokkal juélyehb tartalom él. A darabot Harsány! Zsolt a Vígszínház műsorára tűzte a következő szinl- c vadban, örülünk a hely! jró sikerének, mivel \ Harsány! a legtekintélyesebb színpadi szakember, akinek a véleménye ,igen sokat jelcint, s így biztosak vagyaink a régen nélkülözött ó F endrik színpadi sikerében. j: .!;■;{ ■ ’ ■, • • • hogy Bertha Sándor hitoktató, kedves i barátaink, egy gyönyörű kolozsvári képese lappal küldött üdvözletei felelős szerkeszl-j J tőnknek. Lapján megírja, hogy Erdély lcgj- j gyönyörűbb fürdőhelyeit is meglátogatta és ( elragadtatva ír azok csodálatos szépségesről. Ugv tudjuk, másik kedves barátunk és munkatársunk, P. Fekete Géza is valahol Erd’ély- j ben piheni ki részben a téli fronlszolgálnt. részben pedig a végzett leventekiképzés és tanítás fáradalmait, ö azonban egyelőre titokban tartja nyaralóhelyét. ! !. j /•• hogy szerdán esle a moziban kifliit*- hatatlan hőség volt, mire az egyik látogató, mindent félretéve, levetette a kabátját. Aj í jó példának ugyancsak akadt követője elég, többen megvárták a sötétséget. Természetesen így fis kibírhatatlan volt a hőség. i i *** hogy Hévíz ellen olyan rettenetes nagy, a közönség rohama, a rossznyelvek szerint, hogy igen sokan éjjelenként a fürdőkádakban húzódnak meg. Mások viszont Keszthelyei* veitek ki lakást és autóbuszon járnak ki Hévízre- A nagyszámú fiirdőző szeretető minden megnyilatkozásával clhalmozza az üdülőkben ! lévő katonákat. { \ | í j »«« hogy Töhőtöüikö a jövő héten tölti be i életének kilencedik hónapját, amely állóé- lomra 8 foggal, néhány szóval és azzal szer- í ’zeit örömöt, hpgy egyedül is meglette az( első lépéseket. ! < • ! { hogy Herezeg Ferenc, a nagy miagy jár iró badacsonyi otthonában serény munkában várja életének 80. születésnapját. «** hogy Csáktornyán rendkívül nagy sa|- nálaltal vették tudomásul P. Fekete Géza; Nagykanizsára történt áthelyezését. Köztudomású ugyanis, hogy Gézánk rendkívül nagy agilitással dolgozott, nemcsak az ifjúság nevetése, hanem a társadalmi élet terén isii szervezte meg és vezette a nagyszerűjeinl működő, pártpolitikától mentes Csáktornyái Bajtársi Szolgálatot is, amelynek érmeimé j nyélről legutóbb már megemlékeztünk. } Hirdessen a aiAíiEGYEiujsÁfi-ban Eredményes — gyors és biztos! Csáktornyái pillanatfelvételek
