Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-24 / 165. szám

Előfizetős egy hóra 2.50, negyedévre 7.251 pengő. IErdelések díjszabás szerinl­(Politikai napilap) Felelős szerkesztő: SZAKÁL FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi,-tér 1- Telefon: 128 s® 0 Róma könnyezik Roosevelt ismét Róma nyilt várossá­tételét követeli A keleti hadszíntér minden pontján nagy csata dúl — Szici> liában elkeseredett harcok folynak — Elmaradt Benes moszkvai útja — Giraud visszatért Afrikába Nagy éhség van Oroszországban A .Miagyar Távirati Iroda jelenti: \Y ishingtonban Roosevelt a tegnapi sajlúér-. lekezleten állási foglalt a Rónia ellen intézel!' amerikai, légitámadással kapcsolatban. Újból an­nak a kívánságának adott kifejezést, hogy. Rómát nyilvánítsák nyílt várossá. Roosevelt hangsúlyozta, hogy a Róma elleni légitámadás a Szicílián küzdő amerikai csapatok.érdekében vált szükségessé..Érré a szicíliai partraszállás előli nem volt szükség, de most, a szövetséges erők partraszállása után | azonban gondolni kellett az amerikai csapatok sorsára, amelyek veszélyben voltok az északról áramló csapat- és' hadianyag-övezetben. Rooséj- velt Rómát kifejezetten az ellenség utánpótlási köz­pontjának minősítette. Reméli, hogy Németország- és Olaszország bé fogja látni, hogy Rómát nyílt várossá kell nyilvánítani. Berlin A Német Távirati I via jelenti, bogy GirátcV befejezte látogatását az Egyesült Államokban és Angliában és visszatért Észak-Afrikába. Stcckholm A svéd külügyminiszter arra á kérdésre, hogy vájjon küld-e Svédország a Vatikánba követet, azt válaszolta, hogy erről csak a parlament határ rózhat. Lissabon Benes .Moszkvába való utazása .ismét halasz­tást szenvedett. Majszki szovjet nagykövet fő­ként a szovjet-lénnyel viszony miatt utazóit az orosz fővárosba. Bern 7\ > , i/ n 1 . . ' ' A szicíliai harcokról, angolszász jelentés sze­rint, a következőket közölték: Szicília .keleti ré­szélj a 8. angol hadtest az egész arcvonalon el.kese­redetten harcol az erős ellenállási kifejtő német egységekkel. A sziget nyugati részén az amerikai, csapatok gyorsabb ütemben szálljak meg azokat a, területeket, ahonnan a tengely visszavonta csa­patait. Szicília délnyugati részén két leherhajót, 7001f tonna űrtartalommal elsüllyesztettek. 3 ke­reskedelmi hajót és 11 kisebb hajót súlyosan meg­rongállak. Réma Beasar az angol felsőházban hatásos képet festett Oroszország élelmezési helyzetéről. Lenin- grádban 1 millióra emelkedett azoknak a száma, akik az éhezés következtében meghaltak. Moszk­vában az utcán esnek össze az éhségtől az em­berek. Az élelmezési viszonyok továbbra is rom­lanak az egész országban. A Popolo di Róma ezzel kapcsolatosan meg­jegyzi, hogy. mindez megvilágítja a mostani had­műveletek' okát és természetét. Keleten (MTI) A bolsevista hadvezetés az egész hadi-, anyagtermelését és minden kényszerítő eszköz fel­használásával a legnagyobb tömegeket állította ki. Ezeket mind erre a lecsapásra Őrizte, Ez: azonban már a kivitelezés kézdeléh fáradságos próbálkozássá alakult át. Erre is csak kevés- helyen került sor. A roham lepal-tánt a német elhárí­tásról. A hadműveletek súlypontja Őreinél van, mert az ellenség itt akarja kivívni a döntést. Ezért itt már két nap óta erős vállalkozás tapasztalható!. A szovjet erős támadásokat intéz a német állá­sok ellen Mitisznál, a Donee középső szakaszán, Kjclgprodnál, Kurszknál, Sznhinicsinál, a kubání hídfőnél és a Ladoga-tö környékén. A Eadogá- tótól délre csütörtökön erős tüzérségi tűzzel és és csatarepülögépekkeL támogatva, szintén támad­ták a nemet’ állásokat. A németek meghiúsították ezeket, a kísérleteket. Ezek az erős támadások nem érték a németeket, meglepetésszerűen. Bár a szovjet óriási erővel támadott, a német hadvezetés­nek mégsem kellett máshonnan elvonni alakulatait. A szovjet csütörtökön 366 harckocsit és 105 repülő­gépet veszített. Amióta Romulus és Remus kimérték a bél­hal nní várost, az örök Rónia halárait és évszázad dók teremtő munkája a világ bölcsőjévé avatta^ most történelmének legsúlyosabb őrá ! él* át. Igaz Ugyan, Róma három évezredes történelmében sok inindent átéli. Átélte a polgárháborúk forró vér- gőzét, á kenyeret és erkuságt kiálló rabszolgák kegyetlenségé!. Megérte Róma égései, keresztény halálhörgését, ambit Néró kertjében fáklyákként hamudnak «5, vagy a MammerEiuis börtönében halnak éhen, vagy a cirkusz gyeppázsUján mér­kőznek élctrc-halálra Afrika oroszlánjaival, vad1- állatjaival. Látta- Széni Péteri keresilrefeszíiem, Pál fejét porbalniEn . Ignácot orosz án szájában Krisztus Észtjévé őrlődni és a liahaj szűzi Ágnes! a' máglya füzében elégni. Megérte a császárok tau- fejásáf, a barbárok helöréség, a vandálok plusz- lilásaM, a középkori ítala’mi 'harcok szenvedélyéi 1. Az örök Város történelme során mégis mo(M hullaija talán a legkeserűbb könnycseppjei!... — Évezredek munkája, kultúrája, Leonardók, Raf- faef.ek, Michael Angolok, Berulniek, Rómája pus/e lul... A San Lorenzo bazilikája, mozaik szőttes pompája, templomának stílus remeke, művészeié' nek nagyszerűsége, néhány perc, órán, bélül rom­halmaz, a nagyszerű múltai hirdető kőtosiger lesz. A bepmloíí románsjíUí kapu, a lí*lmI{joí|t gyámkövek, szcLépelí festmények. megszaggaloll tnozaikszonyeg pusztulásakor mint ha csak evez*, redek Ernája, IchefeSe, reményig hite szakadt volna széjjel. Szörnyű,' nehéz megpróbáltatás ez a Vá­rosnak, de nemcsak Rómának, liánéin a kultúráért, a. művészetiért, a több emberért, a hitért lelkesedni tudó egész világnak. — Róma mindig szimbólum volt. Jelképe a haladásnak, a kultúrának, állatéi­ban mindannak, am; emberi, ami nagyszerű, ami hősies, ami szent .— Innen indullak el év­ezredek előtt a légiók, hogy az örök Város fényéi, páratlan alkotmányát, jogrendszerét, rendező ere­jét, építőlendüleléi elvegyék a négy égtáj íeSé j Léptei!-: nyomán kultúra fakadt a vadonban. A- ba/altköves, remek utak mosímár Rómába sza­ladnak, Görögországból , éppenúgy, mint Angliá­ból, vagy a messze ,északról éppúgy, mini (a Pannon tájakról. Rómából Indul ki minden és oda tér vissza minden. A népek, találkozóhelye és egyben nevelőbölcsője is. Itt nemcsak építeni tanul, bjn nem megtanulja az ember, hogy ember. Aliig hetikul ei a Légiók lépté nek az üteme, alig ;R- doz'k le a császárj Róma pompája, a galjleai Halász utódai, a pápák vesz k át-az l'rbs Actern» szerepét. Innen indulnak el a pápák katonás, » hith'rd'etők, szeri© a világba. Bonifácok, Ágosionok és P(atrikók és a sok missziós, hogy hirdessék» w több, a nagyobb ember, a megvádolt isteni:, természetfeletti ember nagy {igazságát. Elvitték a békét, a lélek békéjét, szétárasztották a Fax Re Riaua szent gondolatát az emberiség barbár tör­zsei felé. — Róma hivatása volt ez, az örök Városé, amely most hullatja a fájdalom könny­cseppjeit. Az örök Város mindig leijesítette feí adatai. Minden néphez és. minden népnek el­vitte a karácsony, húsvét és pünkösd igéjét, tit­kát, misztériumát. Mindenütt a föld hátán, a vér benforgó glóbusunkon, a vadócáha rózsát oltott, hogy szebb legyen a föld. Most Is, amikor -o szenvedés, a megpróbáltatás, a népek nagypént iekes kálvárlázásának az idejét éljük, egyedül Róma tanít, figyelmeztet, kér, imádkozik azért; hogy emberek maradjunk. Embernek lenn.' a maga teljességében, összes vonatkozásaiban. Ember, akii a szenvedés nyom, de akit a bit felemel, jobbik énje ébreszt ■.. Most Szőni Péter utóda, XXfcj-. Plusz, ott térdet az agyonbomházott földön, a San Lorenzó leomlott oltárlörmelékén és mély­séges résztvétlel könnyet bullajt. Könnyei záporáu keresztül a De profudinf. •. bánat dallamát imád­'kozza. Róma szenvedését ki erezné jobban, mint Róma pásztora, püspöke, a pápa. — \z prök város most a rettenetes bombázás után érzi, Jör- léncle során, elérkezett a legtragikusabb napjához1 Nagyobb csapásokat ís átéli ugyan, de ez a csapás fáj a legjobban. Saját jgyermeke, kultúrája "tején nőtt gyermeke emelte fél eflleiie a kézét és órákon át verte bombák záporával a Bölcső testé!. Nem a bolsevízmus istentelen ateizmusa, sem a bál* ványűnádás sötét haragja lámadta meg, liánéin önfia. Nem volt olyan fájdalmas a város égése, amikor színész császára, Néró lángokba mártja évezredes törekvés, kultúra városát, Pogány kéz lelte. Nem volt olyan maró a vandál Genfi zerjjk csapása, Róma foszlósa, mini a mostani pusztulás. — Akkor harliár teile. . Az emberiség Róma felé tekint. A megdöbbenés és a ragasz­kodás érzelmeivel tekint a megrongált fészekrle és »Megálljt vezényel!». Mert az emberiség széni helye az! — Róma népe, mint valamikor, aá üldözések alatt, a föld mélyére, a megszentelt ka­takombákba vonni. Ott püspökével imádkozik. A ríégj falakra vésel!. íeslett freskók árnyékájbjan, szénijei sírjainál az óvóhelyes sötétségben hisz* Hisz, miként hinni tudott a keresztény megértés* ben, a diadalban az iildözlelés szomorú századai­ban. Akkor is a hit voll a fegyvere és ez a hit megacélozta erejét a küzdelemre és megértette győ­zelmét Is----A Széni Lőrinc templomának. Róma egyik bazilikájának romjainál összefa sarodik a* emberi szív és bánatosan siratja az emberi el­fajulást, romlást, a civilizációnk alkonyát. Hulla­nak, a könnyék, dé felemel a h l. a keresztény hit: ehnuBk, elvonul a vihar, kitisztul majd ismét jaz ég. Rónia nem veszhet el, mert élnie kell. —' A San Lorenzó templomának romjai felelt majd felemelkedik a bazilika, felhangzik majd ismét jaz ének és otl, az örök Város szellemében maidén nép és nemzet egyszer, talán nem is sokára ismét találkozik, hogy az ember találja meg Karácsony angyalának üzenetét: béke a földön a jóakaratén embereknek. , KOLTAY LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents