Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-23 / 164. szám
2. ZALAMGYEI újság ( 1913. július 23. f Mag; izág nem tárgyal sehal se békéről f (MTI) A péntek reggeli Magyarország fel- I tűnéstkeltő vezércikkel közöl. Mi már liozzászok | tunk ahhoz, hogy a nemzetközi hírszolgálatban, j valótlan híresztelések jelennek meg Magyarország felöl- Ezeket azonban még csak válaszra sc,j méltattuk. Vannak azonban olyan híresztelések, is, j A különféle kormányrendelkezések során sok vita merült fel annak megállapítására, hogy vájjon ki számít nehéz testi munkásnak. Ennek hisz:- lázasára a kormány rendeletét adott ki, aipelyben Szeptember elsejei hatállyal nehéz testi munkásnak állapítja meg a következőket: E Nehéz testi munkásnak számít a teherhordó-, szállító és rakodómunkás, ideértve a nehéz tárgyakat testi erővel, az üzemen belül hordó1-, szállító- és rakodómunkás is. ; A mező- és erdőgazdaságban: 2. Földmunkások (kubikosok). 3. Favágók. 4. Mész- és szénégetők. Iparban: 5. Kézi erővel dolgozó kazánfűtők. 6. Generátoí- roknál dolgozó kéziadagolók. 7. Megmunkálógépet nehéz darabokkal testierővel kiszolgáló munkások, ha a nehéz darabokkal kiszolgálás hosszabb megszakítás nélkül történik. 8. Vas- és fémöntők. 9. Kemencémunkások (nagyolvasztóknál, keverő-, és Martin-kemencéknél melegítő és gőzkezelő kemencéknél dolgozó munkások). 10- Hengerészek. 11. Húzómunkások. 12. Sajtológépen dolgozó munkások és féinnyomók. 13. Melegfűrésznél és melegollónál dolgozó munkások. 14. Öntödei és heu- gerdei darukezelők. 15. Hegesztők, ónozok, hor- ganyzók és ólomzók, ha nehéz munkakörülmények között dolgoznak. 16. Öntők és olvasztók. 17. Kalapácsvezetők. 18. Nagy munkadarabokkal dolgozó sajtolok és lyukasztók. 19. Kézi- és gépi kovácsok. 20. Nagy testi erőt kifejtő lakatosoké 21. Agyag-, homok- és kavicsbányászok. 22. Kőfejtők. 23. Kővágók, kőfaragók, kőcsiazolók. 24. Téglavetők, samotkeverők. 25. Tégla- és cserépsajtoló munkások. 28. Üvegolvasztók. 27- Üvegfúvók és üveghúzók. 28- Rönkkérgezők. 29 Gömbamelyekkel szemben a hallgatást félre lehetne érteni. Ilyen például az a híresztelés is, hogy Magyarország egyik hadviselő 'állam fővárosában különbékére irányuló kérdést terjesztett elő. Ákji ismeri Magyarország politikáját, az tudja, hogy az ezeréves hagyományokhoz igazodik. fát feldolgozó fűrésziparban foglalkoztatott munkások. 30. Lábnyomással dolgozó funirdarabolók. 31. Faaprítók. 32. Parkettberakó munkások. 33. Tanningyártó munkások. 34. Azó-, meszes- és cseresműhelyben nagy állatbőrökkel dolgozó munkások. 35. Filmnyomó munkások. 36 Nedves ap~ rett uránál dolgozó munkások. 37. Kender- és lenáztató munkások. 38. Fahántolók, facsiszolók. 39. Kénpörkölő kemencéknél dolgozó munkások. 10 Vágók. 41. Vágóhídi hajtok. 42. Cukorgyárnál foglalkoztatóit cukorfőzők, diffundások, illetőleg szeletszárító kazánházi munkások. 43. Sör- és malátagyártásnál dolgozó forgatók. 44. Sütőiparosok. 45. Klórral, klórszulfonsawal, technikai gázokkal (oxigén és hidrogén kivitelével), |íénsavval, salétf- fromsavval. lúgokkal, szalmiákszesszel, ólommal és /nikotinnal dolgezó vegyészeti munkások. 46. Zúzó- és őrlőmunkások. 47. Izzón folyó elekfrolizizsnél (aluminium) alkalmazott munkások. 48. Gázgyári retortáknál, kox- és kamarás kemencéknél alkat mázott munkások. 49. Gumi, műgumi vagy műanyaghengerlésnél keverőmunkások. 50. Kőművesek. 51. Állványozók. 52. Beton- és vasbetoné piti: kezéseknél alkalmazott munkások. 53. Ácsok. 54. Ut és mélyépítésnél alkalmazott munkások. 55 Vasút- és hídépítőmunkások. 56. Mélyfúró munkások. 57. Légnyomásos szerszámoknál és kézir döngölőknél alkalmazott munkások. 58. (Süllyesztő- szekrényben dolgozó munkások (caisonmunkások). 59. Búvárok. 60. Nyomdai gépmesterek. 61. Betűr és tömöntők. 62. Kézi- és gépszedők. 63. Oszlopon dolgozó hálózati villanyszerelők. Kereskedelem és közlekedésben: 66. Mozdonyvezetők, mozdonyfűtők. 65. Közforgalmú repülőterek műszaki személyzete. ;67. Légiforgalmi vállalatok halyószemélyzele (pilóta, szikratávirász, utazószerelők). FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ áldozat. A fejemről leveri kalapomat ha kerestem volna, a malomházról lesepert cserépzsindelyek ontják ki életemet! Azok a híd felé hullottak, alig hogy én arról leugorva átrohantam a malomlépcsőn, fedél alá a malomba. Oda az ajtón úgy estem be. A molnárok szedtek fel... A lépő, szaggató, romboló viharral egyidő- ben az eső olyan 'sugárban ömlött, zuhogott*' mint ahogyan a líízollócsőből zuhog a tűzesetnél. A lelő nélkül maradt malom valósággal víz- alatt állott. És az pillanatok alatt zúdult ránk. A ciklon a gondolat sebességével rohant tovább. Vészt, pusztulást hagyva maga után.. ® Felocsúdva dermedtségünkből, láttuk a pusztulást, amelyet az alig tíz-tizenöt perces vihar okozott. Az összes épületek tetőtlenek. A sziget tfáif, a malomhoz vezető útmenti fák nemkülönben, tövestől kitépve hevertek egymás hegyen-hátán, olyan formában, mintha a levegőből szórták volna a földre. , Amikor a malomhoz vezető útat néztük és láttam, feltétlenül a halálfia lettem volna, ha arra megyek, belementem volna, felzokogva adtam hálát a jóságos Isten kegyelméért. - 1 * * * Alig vártam, hogy a várost láthassam. Nehezen jutottam ki a j>ostaútra. A Zala ^ciáradt. Rétnek menni nem lehetett. A kivezető úton űJ kidőlt fákon át, időbe került, míg át tudtam küz}- deni magamat... Borzalmas látvány tárult elém. A házakról a cserepek a földre kerültek. Igen sok háznak ledőlt a kéménye is. Utmenti fák vagy ^kettétörve, vagy tövestül kitépve hevertek az úttesten!. ( Templomunk tetejét leszakította. Egyik darabja a Deák-parkban, majd a szobor előtt volt, másik része a templomkertben hevert. A tornyok bádogzata leszakítva hevert az utcán. Az északi torony (annyira délnek dőlt,t hogy ledőlésétől lehetett tartani. A régi Arany Bárány tetejét ahogy fölemelte, ;elferdítés nélkül dobta a piac közepére. A Szentháromság-szobrot bedöntötte a templomkertbe. Az előtte állott ötlámpást tartó vasoszlopot kitépte a földből ésl a Bárány elé vágta. ' * * * A Város lakói a vihar elmúltával az utcán sírták és zokogták bánatukat. Majd mindenki károsult volt. Ha nem a házával, a kertjében, vagy a mezején, vagy a rétjén. Minden egyenlő volt a földdel. A kepéket széjjelszórta és a szomszéd határba dobta, összeszedni nem lehetett, mivel a kévéket is felbontva, szálakra tépte, a lekah szált szénát az árvíz vitte el. Zalaegerszeg a s|ir rabnak városa volt... Én is sírtam, volt veszteni valónk... öröm és hála könnyeket is hullattam: kegyes volt hozzám az ég Istene ... i Vörös GyörgyLegszebb ajándék a KÖNYV ****************** Emlékezés 1892. Lapunk e hó 17.-i száma erről a szomorú napról röviden megemlékezett. Hogy én arra újra rámutatok, két okból teszem. Mint átélő, szemléltetem azt: tulajdonképpen mi is volt és hogyan is folyt le az az ítéletidő, a másik; 51 évi múltán is hálát adjak a jóságos Isten azon különös kegyelméért: a ciklon áldozataképpen nem szólított magához! Hétfői napon, délután úgy három óra negyed négy között volt az a rémséges idő. AÍ városban déli szél lengedezett. Annak dacára, a levegő nyomott volt. A kémények füstje a földre szállt. A meleg, a hőség kibírhatatlan volt. Mivel, a stríand életét akkor nem űztük: a lehetősek a rendkívüli melegekben szobáik és kertjeik árnyékos helyein kerestek és találtak menedéket. Jel zeit napon. ,is, utcára csak az ment, akinek dolga akadt. Úgy voltam én is. Árva gyermek lévén, a vakációmat is tanítással töltöttem. Drága emlékű Grész Károly földbirtokos és ^nalomtulajdonos kedves családjához mentein a kaszaházi portára. (Ahogy a város felőli ZaLa-hídra értem, ijedten láttam, nyugatról földig érő fekete felhő rohant a Zab-menti réteken, egyenesen felém. A szokatlan látványtól valósággal összerezzentem és szaladtam a Zalán átvezető híd felé, hogy a felém rohanó, I üggönyszerű, fekete felhő elől elmenekülhessek. Mivel a kaszaházi domjjúlius 18-dikára bóktól nem láttam, hogy a függöny ott is rohan, úgy gondoltam: ha a malomhoz vezető úton megyek, a réten rohanó szörnyűség elől elmenekülhetek. Elfutottam már a Nepomuki Szent János ma is álló szobra előtt és a második Zala-hídon rohantam, amikor a lelkem sikongott, dörömbözőtt, kiabálta: »Vissza! Vissza!... Rétnek!...» Bár a biztatástól olyan voltam, mint a kergplt: megj- értettem lelkem szavát!... Nem sokat gondolkodtam. Visszarohantam a hídról és nyargaltam a réten, szemben a sötét, akkor már a Gömbösmalom körül bömbölt és rohant. Ahogy tekintetem futás közben a város felé fordult, láttam, a különös veszedelem a város felett is bömbölt és nyargalt. Erősítettem az iramot . .. Védett az ég Ura!. .. Ha csak perceket tétovázom: nem írhatnám ez emlékezést!... A mai strandfürdő előtti szigetecskén, a nyugati, félen az égbenyúló platán, nyár, fűz és évszázados akácfák lövéstől repültek az ég felé a szemem előli! Megborzadtam a látványtól! Mégis a belső ösztön hajlott: csak rohanjak feléje, hogy a malomfejnél lévő hídon menekülhessek. Mikor a hídra ugrottam, a vihar előttem tombolt. Tépte ki a hídnál lévő hatalmas fűzfát és vágta a hídra. Szerencsém volt, nem a vastag ágát, csak a vékony ágacskák vágódtak! a fejemre... Életem helyett a kalapom lett az ' py^v^w****************************************************** Hivatalosan is megállapították ki számit nehéztestimunkásnak Szépirodalmi, ifjúsági könyvek, fényképalbumok és kegytárgyak nagy választékban kaphatók a ZRÍNYI könyvkereskedésben • . — i ff