Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-23 / 164. szám

2. ZALAMGYEI újság ( 1913. július 23. f Mag; izág nem tárgyal sehal se békéről f (MTI) A péntek reggeli Magyarország fel- I tűnéstkeltő vezércikkel közöl. Mi már liozzászok | tunk ahhoz, hogy a nemzetközi hírszolgálatban, j valótlan híresztelések jelennek meg Magyarország felöl- Ezeket azonban még csak válaszra sc,j méltattuk. Vannak azonban olyan híresztelések, is, j A különféle kormányrendelkezések során sok vita merült fel annak megállapítására, hogy vájjon ki számít nehéz testi munkásnak. Ennek hisz:- lázasára a kormány rendeletét adott ki, aipelyben Szeptember elsejei hatállyal nehéz testi munkás­nak állapítja meg a következőket: E Nehéz testi munkásnak számít a teher­hordó-, szállító és rakodómunkás, ideértve a nehéz tárgyakat testi erővel, az üzemen belül hordó1-, szállító- és rakodómunkás is. ; A mező- és erdőgazdaságban: 2. Földmunkások (kubikosok). 3. Favágók. 4. Mész- és szénégetők. Iparban: 5. Kézi erővel dolgozó kazánfűtők. 6. Generátoí- roknál dolgozó kéziadagolók. 7. Megmunkálógé­pet nehéz darabokkal testierővel kiszolgáló mun­kások, ha a nehéz darabokkal kiszolgálás hosszabb megszakítás nélkül történik. 8. Vas- és fémöntők. 9. Kemencémunkások (nagyolvasztóknál, keverő-, és Martin-kemencéknél melegítő és gőzkezelő ke­mencéknél dolgozó munkások). 10- Hengerészek. 11. Húzómunkások. 12. Sajtológépen dolgozó mun­kások és féinnyomók. 13. Melegfűrésznél és me­legollónál dolgozó munkások. 14. Öntödei és heu- gerdei darukezelők. 15. Hegesztők, ónozok, hor- ganyzók és ólomzók, ha nehéz munkakörülmények között dolgoznak. 16. Öntők és olvasztók. 17. Ka­lapácsvezetők. 18. Nagy munkadarabokkal dol­gozó sajtolok és lyukasztók. 19. Kézi- és gépi kovácsok. 20. Nagy testi erőt kifejtő lakatosoké 21. Agyag-, homok- és kavicsbányászok. 22. Kő­fejtők. 23. Kővágók, kőfaragók, kőcsiazolók. 24. Téglavetők, samotkeverők. 25. Tégla- és cserép­sajtoló munkások. 28. Üvegolvasztók. 27- Üveg­fúvók és üveghúzók. 28- Rönkkérgezők. 29 Gömb­amelyekkel szemben a hallgatást félre lehetne ér­teni. Ilyen például az a híresztelés is, hogy Ma­gyarország egyik hadviselő 'állam fővárosában kü­lönbékére irányuló kérdést terjesztett elő. Ákji ismeri Magyarország politikáját, az tudja, hogy az ezeréves hagyományokhoz igazodik. fát feldolgozó fűrésziparban foglalkoztatott mun­kások. 30. Lábnyomással dolgozó funirdarabolók. 31. Faaprítók. 32. Parkettberakó munkások. 33. Tanningyártó munkások. 34. Azó-, meszes- és cse­resműhelyben nagy állatbőrökkel dolgozó mun­kások. 35. Filmnyomó munkások. 36 Nedves ap~ rett uránál dolgozó munkások. 37. Kender- és len­áztató munkások. 38. Fahántolók, facsiszolók. 39. Kénpörkölő kemencéknél dolgozó munkások. 10 Vágók. 41. Vágóhídi hajtok. 42. Cukorgyárnál fog­lalkoztatóit cukorfőzők, diffundások, illetőleg sze­letszárító kazánházi munkások. 43. Sör- és maláta­gyártásnál dolgozó forgatók. 44. Sütőiparosok. 45. Klórral, klórszulfonsawal, technikai gázokkal (oxi­gén és hidrogén kivitelével), |íénsavval, salétf- fromsavval. lúgokkal, szalmiákszesszel, ólommal és /nikotinnal dolgezó vegyészeti munkások. 46. Zúzó- és őrlőmunkások. 47. Izzón folyó elekfrolizizsnél (aluminium) alkalmazott munkások. 48. Gázgyári retortáknál, kox- és kamarás kemencéknél alkat mázott munkások. 49. Gumi, műgumi vagy mű­anyaghengerlésnél keverőmunkások. 50. Kőműve­sek. 51. Állványozók. 52. Beton- és vasbetoné piti: kezéseknél alkalmazott munkások. 53. Ácsok. 54. Ut és mélyépítésnél alkalmazott munkások. 55 Vasút- és hídépítőmunkások. 56. Mélyfúró mun­kások. 57. Légnyomásos szerszámoknál és kézir döngölőknél alkalmazott munkások. 58. (Süllyesztő- szekrényben dolgozó munkások (caisonmunkások). 59. Búvárok. 60. Nyomdai gépmesterek. 61. Betűr és tömöntők. 62. Kézi- és gépszedők. 63. Osz­lopon dolgozó hálózati villanyszerelők. Kereskedelem és közlekedésben: 66. Mozdonyvezetők, mozdonyfűtők. 65. Köz­forgalmú repülőterek műszaki személyzete. ;67. Légiforgalmi vállalatok halyószemélyzele (pilóta, szikratávirász, utazószerelők). FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ áldozat. A fejemről leveri kalapomat ha keres­tem volna, a malomházról lesepert cserépzsinde­lyek ontják ki életemet! Azok a híd felé hullot­tak, alig hogy én arról leugorva átrohantam a malomlépcsőn, fedél alá a malomba. Oda az ajtón úgy estem be. A molnárok szedtek fel... A lépő, szaggató, romboló viharral egyidő- ben az eső olyan 'sugárban ömlött, zuhogott*' mint ahogyan a líízollócsőből zuhog a tűzesetnél. A lelő nélkül maradt malom valósággal víz- alatt állott. És az pillanatok alatt zúdult ránk. A ciklon a gondolat sebességével rohant to­vább. Vészt, pusztulást hagyva maga után.. ® ­Felocsúdva dermedtségünkből, láttuk a pusz­tulást, amelyet az alig tíz-tizenöt perces vihar okozott. Az összes épületek tetőtlenek. A sziget tfáif, a malomhoz vezető útmenti fák nemkülönben, tövestől kitépve hevertek egymás hegyen-hátán, olyan formában, mintha a levegőből szórták volna a földre. , Amikor a malomhoz vezető útat néztük és láttam, feltétlenül a halálfia lettem volna, ha arra megyek, belementem volna, felzokogva adtam hálát a jóságos Isten kegyelméért. - 1 * * * Alig vártam, hogy a várost láthassam. Nehe­zen jutottam ki a j>ostaútra. A Zala ^ciáradt. Rétnek menni nem lehetett. A kivezető úton űJ kidőlt fákon át, időbe került, míg át tudtam küz}- deni magamat... Borzalmas látvány tárult elém. A házakról a cserepek a földre kerültek. Igen sok háznak ledőlt a kéménye is. Utmenti fák vagy ^ketté­törve, vagy tövestül kitépve hevertek az úttesten!. ( Templomunk tetejét leszakította. Egyik da­rabja a Deák-parkban, majd a szobor előtt volt, másik része a templomkertben hevert. A tornyok bádogzata leszakítva hevert az utcán. Az északi torony (annyira délnek dőlt,t hogy ledőlésétől lehetett tartani. A régi Arany Bárány tetejét ahogy fölemelte, ;elferdítés nélkül dobta a piac közepére. A Szentháromság-szobrot bedöntötte a templomkertbe. Az előtte állott öt­lámpást tartó vasoszlopot kitépte a földből ésl a Bárány elé vágta. ' * * * A Város lakói a vihar elmúltával az utcán sírták és zokogták bánatukat. Majd mindenki ká­rosult volt. Ha nem a házával, a kertjében, vagy a mezején, vagy a rétjén. Minden egyenlő volt a földdel. A kepéket széjjelszórta és a szomszéd határba dobta, összeszedni nem lehetett, mivel a kévéket is felbontva, szálakra tépte, a lekah szált szénát az árvíz vitte el. Zalaegerszeg a s|ir rabnak városa volt... Én is sírtam, volt veszteni valónk... öröm és hála könnyeket is hullattam: kegyes volt hozzám az ég Istene ... i Vörös György­Legszebb ajándék a KÖNYV ****************** Emlékezés 1892. Lapunk e hó 17.-i száma erről a szomorú napról röviden megemlékezett. Hogy én arra újra rámutatok, két okból teszem. Mint átélő, szem­léltetem azt: tulajdonképpen mi is volt és ho­gyan is folyt le az az ítéletidő, a másik; 51 évi múltán is hálát adjak a jóságos Isten azon kü­lönös kegyelméért: a ciklon áldozataképpen nem szólított magához! Hétfői napon, délután úgy három óra ne­gyed négy között volt az a rémséges idő. AÍ városban déli szél lengedezett. Annak dacára, a levegő nyomott volt. A kémények füstje a földre szállt. A meleg, a hőség kibírhatatlan volt. Mivel, a stríand életét akkor nem űztük: a lehetősek a rendkívüli melegekben szobáik és kertjeik árnyékos helyein kerestek és találtak menedéket. Jel zeit napon. ,is, utcára csak az ment, akinek dolga akadt. Úgy voltam én is. Árva gyermek lévén, a vakációmat is tanítással töltöttem. Drága emlékű Grész Károly földbirtokos és ^nalomtulajdonos kedves családjához mentein a kaszaházi portára. (Ahogy a város felőli ZaLa-hídra értem, ijedten láttam, nyugatról földig érő fekete felhő rohant a Zab-menti réteken, egyenesen felém. A szokatlan látványtól valósággal összerez­zentem és szaladtam a Zalán átvezető híd felé, hogy a felém rohanó, I üggönyszerű, fekete felhő elől elmenekülhessek. Mivel a kaszaházi domj­július 18-dikára bóktól nem láttam, hogy a függöny ott is rohan, úgy gondoltam: ha a malomhoz vezető úton me­gyek, a réten rohanó szörnyűség elől elmenekül­hetek. Elfutottam már a Nepomuki Szent János ma is álló szobra előtt és a második Zala-hídon ro­hantam, amikor a lelkem sikongott, dörömbözőtt, kiabálta: »Vissza! Vissza!... Rétnek!...» Bár a biztatástól olyan voltam, mint a kergplt: megj- értettem lelkem szavát!... Nem sokat gondol­kodtam. Visszarohantam a hídról és nyargaltam a réten, szemben a sötét, akkor már a Gömbös­malom körül bömbölt és rohant. Ahogy tekintetem futás közben a város felé fordult, láttam, a különös veszedelem a város felett is bömbölt és nyargalt. Erősítettem az ira­mot . .. Védett az ég Ura!. .. Ha csak perceket tétovázom: nem írhatnám ez emlékezést!... A mai strandfürdő előtti szigetecskén, a nyugati, félen az égbenyúló platán, nyár, fűz és évszá­zados akácfák lövéstől repültek az ég felé a szemem előli! Megborzadtam a látványtól! Mégis a belső ösztön hajlott: csak rohanjak feléje, hogy a malomfejnél lévő hídon menekülhessek. Mikor a hídra ugrottam, a vihar előttem tombolt. Tépte ki a hídnál lévő hatalmas fűz­fát és vágta a hídra. Szerencsém volt, nem a vastag ágát, csak a vékony ágacskák vágódtak! a fejemre... Életem helyett a kalapom lett az ' py^v^w****************************************************** Hivatalosan is megállapították ki számit nehéztestimunkásnak Szépirodalmi, ifjúsági könyvek, fényképalbu­mok és kegytárgyak nagy választékban kaphatók a ZRÍNYI könyvkereskedésben • . — i ff

Next

/
Thumbnails
Contents