Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-17 / 159. szám

4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. július 17* f Csak itthon... A főutca forgatagában ütötte meg a füle­met e két szó. Fanyarkesernyés felelet volt a? érdeklődésre, hogy hol tölti a kérdezett a ny»A rat... Csak itthon... A két rövidke szóból ki- Órződötl, hogy aki mondja, az kegyetlen csapAs- fiak érzi,. Benne volt e két szóban a 'vidék sara-pora, a kisváros pletykái, a hétköznapok' ezer kicsinyes gondja... Benne volt az egész; mai, zaklatott, hajszolt életünk. Nincsen igaza — mondottam önmagámnak — Hincs igaza annak, aki elkeseredett és elégedet­len • ■ • De egy kis szomorúság futott a szívemre, hiszen a magam sorsát is benne tudtam ebben a két szóban, mert csak a képzelet szárnyán utazf- gathatom ezen a nyáron... Vízpartok aranyhoz mokja, fenyvesek hűvös lehelete, csak az álmaim­ban ér el hozzám is... De most a kertünk tenyérnyi pázsitján he­verve, mégis úgy érzem: nem is adhatna többet ^z a nyár. * * * * Körülöttem július éneke- Különös, ^ezernyi neszből összetevődő ez a melódia. A bokrok alján darazsak dongnak, a régi temetőből idehallatszik a gerlék bugása és az egyik körtefa csúcsán harsányan fütyül a sárgarigó. Valahol rádió szól, a szomszédék udvarán pedig »eszterlánc»-ot ját­szanak a gyerekek... Jó most hanyattfeküdni a fűben, a júliusi ég ultramarinszín kupolája alatt a fényes felhőket nézni, meg a fecskéket, ame­lyek szédítő magasságokban dobálják karcsú tes­tüket az izzó, arany-levegőben. Szeretnék sokáig, sokáig így maradni.. .j Szeretném, #ha sokáig tartana a nyár. SjzieíJ retném, ha még sokáig fekhetnék a kertben, így, felhőt nézve, mozdulatlanul, a júliusi ég fejeié üvegharaugja alatt, az áradó napfény zuhatagá- ban. ^ Szeretném, ha sokáig nyílnának a kardvi­rágok, meg a violák. Szeretném, óh Istennem, mennyire szeretném, ha az egész világra szerteáradhatna . ez a bé­kesség, ami most nyári kertünk felett honol..i,- * ** * Az utak szélén már nyílik a katáng. Figyelte-e valaki, hogy milyen szépek ilyen­kor az árokpartok, meg a beépítetlen utcarészek? — A katáng hamvaskék fátyollal borii el min­dent. A nyár pazar selyemszőnyege. Óvatos lépő­tökkel járok rpjta és (Szeretnék egyenként leff hajolni minden kékszemű virághoz... (Megcso­dálni mindegyiken külön az Isten örök szépségéé |oek vonásait. És meghallgatni a finom virág­ajkak beszédét, amelyet emberi fül nem érthet ugyan, de annál inkább a figyelő lélek. Ó, ha mindenki hallgatna a tanításra! H -i- Ha megértené minden ember azl, hogy milyen nagyon egyszerű ez a sokszor bonyolultnak tetsző élet. Mert egyetlen küldetésünk van: az Ég mo­solyát kell tükröznünk a földön. Mipt a katángvirág teszi.., ií * * A rádió híreket mond be: — Tankok ... bombázók . . . géppuskatűz újabb 100.000 halott. 4 Z4LIEGERSZEGI KÖLGSÖNKÖNYYTAR: LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok: Szili: Magány os sziget. Mauricr: Halott éj (szakák. Sprüg: Kósza népség. Hobart: Kínai kárkány. Solymour: Ártatlan szerelő. Berendné: Álomlovag. Török: Tolvajók. Bibó: Sötét hajnal. A híreket közlő emberi hang mögött — mind­nyájan érezzük — titáni erővel dübörög, forrong a Történelem. Köröskörül háborúban ég a lóid. De itthon nyugodtan heverhetek még a pázsiton, mert gyil­kos bambákat hozó gépek helyett frakkos fecskék kergetőznek a magasságban. Városokat ürítenek ki, máról-holnapra csa­ládok ezrei válnak hajléktalanná. — Mi hajnal- kanyító reggelekre ébredünk, s talán * kellőképe pen felfogni nem tudjuk, mekkora jó az, hog$ egyáltalában »,itthon lehetünk». Ó nem, nem hiányzik a messzi tájak vonzó szépsége, sohasem látott tengerparti .sziklák, déli szelektől lengetett pálmák, annyiszor megálmodóit, vágyott havasok. 1943. nyarán nem csábít még Capri híres kék barlangja sem... Több örömet jeleni most a békés, zalai mezőkön nyíló ka,, láng. < Nyár van. Július. A napok suhannak, sz áll­nak ... > És egyre inkább érzem: ennyi nyugalom, ennyi csend és békesség most nincsen sehol,» széles e világon ... Csak itthon. Háry Emma« MAAAMMMMMMAAAAMWMMAMMAAMMM cAsszony cd és hányok AZ EMANCIPÁLT Nő! A XX. század egyik legnagyobb megoldásra váró problémája. Egész Európa egy nagy lelki vajúdáson megy át, s vitathatatlan, hogy e fej­vesztett, átmeneti állapot azért állt elő, miért mindennek alapja, a nő, elvesztette lába ^jlól a talajt s legfőképp, önmagát. A legtöbb nő születésétől kezdve azt hallja, hogy a férfi fölötte áll a nőnek. Holott ez ndm szükségképp igaz, gyakran csak a látszat az. Nevelése kényszeríti rá, hogy alsóbbrendű lény­nek érezze magát. Egy fiúra nézve sértés, íjra azt mondják, liogj- olyan, mint egy lány. lizj semmieselre sem emeli a lányok önérzetét. Meg­szoktuk gyermekéveinktől kezdve, hogy «sajnál­kozva nézünk le saját nemünkre s belénkrögződött az, hogy csak egész kivételes esetben vihet j üli valamire. Pedig az akadály berniünk van, a bizal­matlanság önmagunkkal szemben, amelyet belénk neveltek. Nem kell a nőket jogaiknál fogva, sem p, férfiak elé, sem alá helyezni. Az kell, hogy aj nő éppen olyan természetesnek találja azt, hogy ő nőnek született, mint a férfi azt, hogy ő férfi-i nak. Fgntos tényező az, hogy azoknak a nőknek, akiknek a szívében nem gyökerezik mély tfisz-i telet édesanyjuk iránt, sokkal többet kell küz- deniökj hogy önbizalmukat megleljék. Abban, amit édesanyjuk iránt éreznek, összpontosul yélemé- hViik önmaguk és egész nemük iránt. Azon ritka percekben, amelyekben őszinték akarunk lenni és vagyunk — nem menekülünk1 modernség, korszellem stb. hazug 'frázisai mögé — nyíltan bevalljuk, mindenekelőtt bennünk vau a hiba. Nincs jogunk megértést, tiszteletet kívánni a férfiaktól, mikor azok állandóan azt látják^ hogy a nők egymást sem tisztelik, egymást sem; becsülik. Ellenben látják, hogy mi, nők, irigységgel, pletykával, rosszindulattal vagyunk telve egymás iránt, türelmetlen s igen gyakran tisztességtelen harcban állunk egymással szemben — éppen a> férfiak miatt Csoda-e akkor, ha fejükbe száll a gőg s kiválóságuk tudata megrészegíti őket? A férfi-utánzás hajszájában a nő annyira meg­veti önmagát és társnőit, hogy egyetlen jótulajdon- ságot sem tart nőiesnek. Bátorság, világosság,, szigorúság, rend, tisztességtudás, férfias tulajdon­ságok. Ezzel szemben, fecsegés, szeszély, ö;nz'és, hisztéria, hiúság, hazudozás, következetlenség, nőies tulajdonságok. Holott a jó és rossz tulajdonságok sem hiszem, hogy a nők nagyrészének egy ilyen oszlanak meg. A bátorság, mind testi, mind lelki tulajdonság, éppen u nőknél van gyakran szembe­tűnő mértékben. Viszont a férfiak sok esetben^ viselkednek gyáván, csak ezt náluk »óvatosság­nak» nevezik. A nő, midőn férfias tulajdonságokat vesz fel, elveszti nőiességét, ugyanakkor idétlen férfi- utánzattá válik. Egy olyan ultramodern, átme­neti, határozatlan jellemű lény lesz, aki (néni gondol arra, hogy mit jelenthet elhanyagolni gyer­meke nevelését- Nincs gyilkosabb tévedés, mint fel nem ismerni az anya és gyermek eltávolo ( dásának szomorú és nagyfokú jelentőségét. Mert kell a mese, kell a játék, a mitliológia, a sokj kedves ostobaság, hátborzongató misztikum, ame­lyek erőforrásai a később kialakuló jellemnek, ér­telemnek, idealizmusnak. Bárhogy is berendezkedünk ellene, le kell mondanunk arról, hogy egyenjogúak legyünk a férfiakkal, amiál is inkább, mivel a nő hivatásá-r ban magasan a férfi fölé helyezkedik. Különben nem nemenként váltakoznak, hanem egyenletesen torz férfiutánzat volna eszményképe, ennél sok­kal szebb ideál él bennük édesanyánk képében^ Újhelyi Anna., tAMMMMMWMMMMAMWAMWAMWAMWM Iparos hírek —o— , j Ipari munkabérek A Zalaegerszeg és Vidéke Ipartcslülel fel­ügyelete alá tartozó ipari szakmák külön-külön tartott szakosztályi gyűléseiken foglalkoztak az ipari munkabérek felemelésével. A megbeszélések eredménye az lelt, hogy a kádár ipar kivételével valamennyi iparos csoport alkalmazottainak a leg­magasabb munkabérpótlékot adja meg. Ez szerint a kádáriparban 45 százalék, a többi szakmáid­ban 50 százalétfc a bérpótlék. Félreértések elkerülése végett itt ismertetjük alapbér és a pótlék kiszámítását. Az alapbér kiszámításánál irányadó a folyó évi június 30,-i fizetése, bére az alkalmazottnak. Ennek a június 30.-Í bérnek 77 százaléka az alap­bér. A bérpótlék az alapbérből számítandó ki. Arra való tekintettel, hogy a kádáripar kivételével va­lamennyi szakmában a szakosztályok az alapbér 50 százalékában állapították meg a bérpótlékot, tehát a 77 százalékos alapbérnek 50 százaléka (fele) képezi a bérpótlékot. Az alapbér összegéhez hozzáadandó a bérpótlék, s az így kapott összeg képezi az új fizetést, bért. Példával megvilágítva a dolgot: Ha egy alkalmazottnak heti 40 pengő a fizetése, úgy ezt a 40 pengőt megszorozzuk 77^el és elosztjuk 100-zal, s így megkapjuk, hogy alapbére 30 pengő 80 fillér, a 30 pengő 80 fil­lérnek 50 százaléka 15 pengő 40 fillér, ez tehát a bérpótlék. Az alapbérhez, a 30 pengő 80 fillér­hez hozzáadjuk a bérpótlékot, 15 pengő 40 fillért, s így kiszámítottuk, hogy az alkalmazottnak július elseje után járó fizetése 46 pengő 20 fillér lesz. Az 50 százalékos munkabér emelésnél a mun­kaadó nem adhat, a munkavállaló viszont többet, büntetés terhe mellett, nem követelhet. A munkakönyvekbe a fizetés rovatba az alapr bér és a bérpótlék külön-külön mindig beveze­tendő, meri addig a könyv sem be, sem kijelen­tésre elfogadható nem lesz. Minthogy, most már véglegesen megvan álla­pítva az új munkabér, az IpartestüLet felhívja! tagjait, hogy a munkabér-változtatást az OTI-l>a változási jegyzékkel felléllenül és azonnal jelent­sék be. , *********************************** Szerkesztői üzenetek P. L. Helyben. Folyó hó 12-én kelt leveled­ben küldött két versedet »alkalomadtán okvetlenül felhasználjuk, de egyelőre annyit előjegyeztünk, hogy előbb azokat vesszük sorrendben, vagy éppen aktualitása szerint. Egy előfizető aláírással érkezett levelezőlap­ban foglaltakkal egyrészt azért nem foglalkozha­tunk, mert mindenkinek az ízlését nem követhet­jük, nyert ami egyiknek tetszik, az nem érdekli a másikat és így tovább, de lapot szerkeszteni sem tanulunk meg olyantól, akiben annyi beeshet^ érzés sincs, hogy a nevét aláírta volna véleményé­nek. Sötétben búj kálókkal pedig becsületes ember, ma nem tárgyal. J

Next

/
Thumbnails
Contents