Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-17 / 159. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. július 17* f Csak itthon... A főutca forgatagában ütötte meg a fülemet e két szó. Fanyarkesernyés felelet volt a? érdeklődésre, hogy hol tölti a kérdezett a ny»A rat... Csak itthon... A két rövidke szóból ki- Órződötl, hogy aki mondja, az kegyetlen csapAs- fiak érzi,. Benne volt e két szóban a 'vidék sara-pora, a kisváros pletykái, a hétköznapok' ezer kicsinyes gondja... Benne volt az egész; mai, zaklatott, hajszolt életünk. Nincsen igaza — mondottam önmagámnak — Hincs igaza annak, aki elkeseredett és elégedetlen • ■ • De egy kis szomorúság futott a szívemre, hiszen a magam sorsát is benne tudtam ebben a két szóban, mert csak a képzelet szárnyán utazf- gathatom ezen a nyáron... Vízpartok aranyhoz mokja, fenyvesek hűvös lehelete, csak az álmaimban ér el hozzám is... De most a kertünk tenyérnyi pázsitján heverve, mégis úgy érzem: nem is adhatna többet ^z a nyár. * * * * Körülöttem július éneke- Különös, ^ezernyi neszből összetevődő ez a melódia. A bokrok alján darazsak dongnak, a régi temetőből idehallatszik a gerlék bugása és az egyik körtefa csúcsán harsányan fütyül a sárgarigó. Valahol rádió szól, a szomszédék udvarán pedig »eszterlánc»-ot játszanak a gyerekek... Jó most hanyattfeküdni a fűben, a júliusi ég ultramarinszín kupolája alatt a fényes felhőket nézni, meg a fecskéket, amelyek szédítő magasságokban dobálják karcsú testüket az izzó, arany-levegőben. Szeretnék sokáig, sokáig így maradni.. .j Szeretném, #ha sokáig tartana a nyár. SjzieíJ retném, ha még sokáig fekhetnék a kertben, így, felhőt nézve, mozdulatlanul, a júliusi ég fejeié üvegharaugja alatt, az áradó napfény zuhatagá- ban. ^ Szeretném, ha sokáig nyílnának a kardvirágok, meg a violák. Szeretném, óh Istennem, mennyire szeretném, ha az egész világra szerteáradhatna . ez a békesség, ami most nyári kertünk felett honol..i,- * ** * Az utak szélén már nyílik a katáng. Figyelte-e valaki, hogy milyen szépek ilyenkor az árokpartok, meg a beépítetlen utcarészek? — A katáng hamvaskék fátyollal borii el mindent. A nyár pazar selyemszőnyege. Óvatos lépőtökkel járok rpjta és (Szeretnék egyenként leff hajolni minden kékszemű virághoz... (Megcsodálni mindegyiken külön az Isten örök szépségéé |oek vonásait. És meghallgatni a finom virágajkak beszédét, amelyet emberi fül nem érthet ugyan, de annál inkább a figyelő lélek. Ó, ha mindenki hallgatna a tanításra! H -i- Ha megértené minden ember azl, hogy milyen nagyon egyszerű ez a sokszor bonyolultnak tetsző élet. Mert egyetlen küldetésünk van: az Ég mosolyát kell tükröznünk a földön. Mipt a katángvirág teszi.., ií * * A rádió híreket mond be: — Tankok ... bombázók . . . géppuskatűz újabb 100.000 halott. 4 Z4LIEGERSZEGI KÖLGSÖNKÖNYYTAR: LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok: Szili: Magány os sziget. Mauricr: Halott éj (szakák. Sprüg: Kósza népség. Hobart: Kínai kárkány. Solymour: Ártatlan szerelő. Berendné: Álomlovag. Török: Tolvajók. Bibó: Sötét hajnal. A híreket közlő emberi hang mögött — mindnyájan érezzük — titáni erővel dübörög, forrong a Történelem. Köröskörül háborúban ég a lóid. De itthon nyugodtan heverhetek még a pázsiton, mert gyilkos bambákat hozó gépek helyett frakkos fecskék kergetőznek a magasságban. Városokat ürítenek ki, máról-holnapra családok ezrei válnak hajléktalanná. — Mi hajnal- kanyító reggelekre ébredünk, s talán * kellőképe pen felfogni nem tudjuk, mekkora jó az, hog$ egyáltalában »,itthon lehetünk». Ó nem, nem hiányzik a messzi tájak vonzó szépsége, sohasem látott tengerparti .sziklák, déli szelektől lengetett pálmák, annyiszor megálmodóit, vágyott havasok. 1943. nyarán nem csábít még Capri híres kék barlangja sem... Több örömet jeleni most a békés, zalai mezőkön nyíló ka,, láng. < Nyár van. Július. A napok suhannak, sz állnak ... > És egyre inkább érzem: ennyi nyugalom, ennyi csend és békesség most nincsen sehol,» széles e világon ... Csak itthon. Háry Emma« MAAAMMMMMMAAAAMWMMAMMAAMMM cAsszony cd és hányok AZ EMANCIPÁLT Nő! A XX. század egyik legnagyobb megoldásra váró problémája. Egész Európa egy nagy lelki vajúdáson megy át, s vitathatatlan, hogy e fejvesztett, átmeneti állapot azért állt elő, miért mindennek alapja, a nő, elvesztette lába ^jlól a talajt s legfőképp, önmagát. A legtöbb nő születésétől kezdve azt hallja, hogy a férfi fölötte áll a nőnek. Holott ez ndm szükségképp igaz, gyakran csak a látszat az. Nevelése kényszeríti rá, hogy alsóbbrendű lénynek érezze magát. Egy fiúra nézve sértés, íjra azt mondják, liogj- olyan, mint egy lány. lizj semmieselre sem emeli a lányok önérzetét. Megszoktuk gyermekéveinktől kezdve, hogy «sajnálkozva nézünk le saját nemünkre s belénkrögződött az, hogy csak egész kivételes esetben vihet j üli valamire. Pedig az akadály berniünk van, a bizalmatlanság önmagunkkal szemben, amelyet belénk neveltek. Nem kell a nőket jogaiknál fogva, sem p, férfiak elé, sem alá helyezni. Az kell, hogy aj nő éppen olyan természetesnek találja azt, hogy ő nőnek született, mint a férfi azt, hogy ő férfi-i nak. Fgntos tényező az, hogy azoknak a nőknek, akiknek a szívében nem gyökerezik mély tfisz-i telet édesanyjuk iránt, sokkal többet kell küz- deniökj hogy önbizalmukat megleljék. Abban, amit édesanyjuk iránt éreznek, összpontosul yélemé- hViik önmaguk és egész nemük iránt. Azon ritka percekben, amelyekben őszinték akarunk lenni és vagyunk — nem menekülünk1 modernség, korszellem stb. hazug 'frázisai mögé — nyíltan bevalljuk, mindenekelőtt bennünk vau a hiba. Nincs jogunk megértést, tiszteletet kívánni a férfiaktól, mikor azok állandóan azt látják^ hogy a nők egymást sem tisztelik, egymást sem; becsülik. Ellenben látják, hogy mi, nők, irigységgel, pletykával, rosszindulattal vagyunk telve egymás iránt, türelmetlen s igen gyakran tisztességtelen harcban állunk egymással szemben — éppen a> férfiak miatt Csoda-e akkor, ha fejükbe száll a gőg s kiválóságuk tudata megrészegíti őket? A férfi-utánzás hajszájában a nő annyira megveti önmagát és társnőit, hogy egyetlen jótulajdon- ságot sem tart nőiesnek. Bátorság, világosság,, szigorúság, rend, tisztességtudás, férfias tulajdonságok. Ezzel szemben, fecsegés, szeszély, ö;nz'és, hisztéria, hiúság, hazudozás, következetlenség, nőies tulajdonságok. Holott a jó és rossz tulajdonságok sem hiszem, hogy a nők nagyrészének egy ilyen oszlanak meg. A bátorság, mind testi, mind lelki tulajdonság, éppen u nőknél van gyakran szembetűnő mértékben. Viszont a férfiak sok esetben^ viselkednek gyáván, csak ezt náluk »óvatosságnak» nevezik. A nő, midőn férfias tulajdonságokat vesz fel, elveszti nőiességét, ugyanakkor idétlen férfi- utánzattá válik. Egy olyan ultramodern, átmeneti, határozatlan jellemű lény lesz, aki (néni gondol arra, hogy mit jelenthet elhanyagolni gyermeke nevelését- Nincs gyilkosabb tévedés, mint fel nem ismerni az anya és gyermek eltávolo ( dásának szomorú és nagyfokú jelentőségét. Mert kell a mese, kell a játék, a mitliológia, a sokj kedves ostobaság, hátborzongató misztikum, amelyek erőforrásai a később kialakuló jellemnek, értelemnek, idealizmusnak. Bárhogy is berendezkedünk ellene, le kell mondanunk arról, hogy egyenjogúak legyünk a férfiakkal, amiál is inkább, mivel a nő hivatásá-r ban magasan a férfi fölé helyezkedik. Különben nem nemenként váltakoznak, hanem egyenletesen torz férfiutánzat volna eszményképe, ennél sokkal szebb ideál él bennük édesanyánk képében^ Újhelyi Anna., tAMMMMMWMMMMAMWAMWAMWAMWM Iparos hírek —o— , j Ipari munkabérek A Zalaegerszeg és Vidéke Ipartcslülel felügyelete alá tartozó ipari szakmák külön-külön tartott szakosztályi gyűléseiken foglalkoztak az ipari munkabérek felemelésével. A megbeszélések eredménye az lelt, hogy a kádár ipar kivételével valamennyi iparos csoport alkalmazottainak a legmagasabb munkabérpótlékot adja meg. Ez szerint a kádáriparban 45 százalék, a többi szakmáidban 50 százalétfc a bérpótlék. Félreértések elkerülése végett itt ismertetjük alapbér és a pótlék kiszámítását. Az alapbér kiszámításánál irányadó a folyó évi június 30,-i fizetése, bére az alkalmazottnak. Ennek a június 30.-Í bérnek 77 százaléka az alapbér. A bérpótlék az alapbérből számítandó ki. Arra való tekintettel, hogy a kádáripar kivételével valamennyi szakmában a szakosztályok az alapbér 50 százalékában állapították meg a bérpótlékot, tehát a 77 százalékos alapbérnek 50 százaléka (fele) képezi a bérpótlékot. Az alapbér összegéhez hozzáadandó a bérpótlék, s az így kapott összeg képezi az új fizetést, bért. Példával megvilágítva a dolgot: Ha egy alkalmazottnak heti 40 pengő a fizetése, úgy ezt a 40 pengőt megszorozzuk 77^el és elosztjuk 100-zal, s így megkapjuk, hogy alapbére 30 pengő 80 fillér, a 30 pengő 80 fillérnek 50 százaléka 15 pengő 40 fillér, ez tehát a bérpótlék. Az alapbérhez, a 30 pengő 80 fillérhez hozzáadjuk a bérpótlékot, 15 pengő 40 fillért, s így kiszámítottuk, hogy az alkalmazottnak július elseje után járó fizetése 46 pengő 20 fillér lesz. Az 50 százalékos munkabér emelésnél a munkaadó nem adhat, a munkavállaló viszont többet, büntetés terhe mellett, nem követelhet. A munkakönyvekbe a fizetés rovatba az alapr bér és a bérpótlék külön-külön mindig bevezetendő, meri addig a könyv sem be, sem kijelentésre elfogadható nem lesz. Minthogy, most már véglegesen megvan állapítva az új munkabér, az IpartestüLet felhívja! tagjait, hogy a munkabér-változtatást az OTI-l>a változási jegyzékkel felléllenül és azonnal jelentsék be. , *********************************** Szerkesztői üzenetek P. L. Helyben. Folyó hó 12-én kelt leveledben küldött két versedet »alkalomadtán okvetlenül felhasználjuk, de egyelőre annyit előjegyeztünk, hogy előbb azokat vesszük sorrendben, vagy éppen aktualitása szerint. Egy előfizető aláírással érkezett levelezőlapban foglaltakkal egyrészt azért nem foglalkozhatunk, mert mindenkinek az ízlését nem követhetjük, nyert ami egyiknek tetszik, az nem érdekli a másikat és így tovább, de lapot szerkeszteni sem tanulunk meg olyantól, akiben annyi beeshet^ érzés sincs, hogy a nevét aláírta volna véleményének. Sötétben búj kálókkal pedig becsületes ember, ma nem tárgyal. J
