Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-02 / 146. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. július 2. A 20 százalékkal emelték a fizetéseket és új adókkal terhelték meg a fényűzést i. Tegnapi lapszámunkban mar röviden jeleztük, hogy a kormány rendeleteket adott; lei. amelyekben felemeli a fizetéseket és a járandóságokat. A közalkalmazottak a háborús munkaáltalánnyal összevont fizetőse 20 százalékkal lett nagyobb. Emelkedett a családi pótlék is. Aki a jövőben hadiárvát vesz örökbe, vagy bandiárvát neveltet, szinten családi pótlékban részesül. Az atyátlan árva nevelési járuléka címén családi pótlékban részesül. A hadiárváknál is másfélszeresre, a szülők nélküli hadiárváknál pedig kétszeresre emelkedik. A magánalkalmazottakra vonatkozóan a rendelet szerint minden alkalmazottra és tisztviselőié kiterjed. A munkaadó köteles minden alkalmazottja után az alapfizetést megállapítani. Az alapfizetés alapján kiszámított járandóság, túlóradíj stb. után a munkaadó pót- Idíjat köteles adni az alkalmazottnak. Ez a pótdíj az eddigi 30 százalék figyelembevételével 60, illetve 55 százalék lehet. A munkások alapbére a június végén élvezett összes járandóság 77 százaléka. Ennek alapján kiszámított járandóságok után bérpótlék fizetendő. Ez hadiüzemekben 60, egyébként 50 százalékos lehet. Emelkedtek a közszükségleti cikkek Elsősorban a fényűzési adók emelkedtek. i De magasabb lett a bor és a hús fogyasztási adó is. A magántermesztésű borokra biztosított 50 százalékos adókedvezmény megmarad, úgyszintén adómentesek a saját, szükségletre vágott állatok is. Emelkedett a kataszteri tisztajövedelem után kivetett állami pútadó is. Emelkedni fog az árú fuvarozás is. Az új árak egyébként a következők A sú új ára 52, rum literje 15.72 pengő, likőr 11.25, gyümölcspálinka 13.70, törköly pálinka 13.50, a legfinomabb szesz 23.70 P, amihez az kiszolgáltatható. 15 százalékot tehet. Az élesztő 4 fillér, a cigarettapapír 3, a hüvely 8 fillérrel drágult 100-anként A kenyér új ára 60 fillér. A finomliszt; mázsánként 120 pengő, voz egységes búzaliszté 50 P. Búzakorpa 24, rozsliszt 50, rozs es egyéb korpa 24 pengő mázsánként. A tojás kg-ként 5.80 P, palackozott tej' 78, tejfel 2.80, pasztőrözött teavaj 10.20 P. A sajt minőségként és fajonként 5.50—8.— pengő kilónként. A bab 108—118, lencse 130— 160, mák 280, köménymag 440 fillér kilónként. A hagyma 20 pengő mázsánként október 15-től kezdve 24, illetve 27 pengő. A fokhagyma 60, illetve 74 és 88 pengő. A gyufa legmagasabb fogyasztói ára dobozodként 8 fillér lesz. (Folytatjuk.) Markos Jenő, Szabó Sándor dr. és Huhn Gyula érdekes előadásai a keszthelyi népművelő tanfolyamon i Keszthely, július 2..A keszthelyi iskolánkívüli népművelés továbbképző tanfolyamán a harmadik nap Takács Jenő népművelési titkár részletesen foglalkozik az egyke és az egyse okaival, amely leginkább abban leli magyarázatát, hogy az Ottani lakosok sohasem tudnak terjeszkedni, földhöz jutni, sohasem foglalkoztak velük és soha nem törődtek sorsukkal és így ez eredményezte az elszegényedést és az egykét. Hu hn Gyula és Turáni Dezső együttesen ének- és harmonium kíséret mellett magyar népdalokat mutatnak be, foglalkoznak a népdalok keletkezésének történetével és igen sok eredeti magyar nótát mutatnak be, amelyet a hallgatóság is énekelt. Többen hozzászólóttak a tárgyhoz. R a j c z y Péter, szekszárdi népművelési titkár, rendkívül humoros előadásban rámutat a népművelés lehetőségeire. Az ember természet ében — úgymond — a távolabbi cél kitűzése, itt is úgy kell lenni. A népművelésnek sok léié tere van. A jót fokozzuk, a rosz- szat pedig irtsuk. Rámutat arra, hogy a népművelő mindig szívből és meggyőződésből beszéljen. Fontos szerepe van a mesének, ezt fiatal éppen ügy elhallgatja, mint az idősebb. A népek a meséből tanulják meg a kifejezéseket. Minden munkának a célja ncm- *eti, egységes közszeUemct alkotni. A negyedik napon Markos Jenő a tájegységek formáló hatásáról beszélt. Most milliós hadseregek küzdenek az igazságért, súlyosak a társadalmi problémák, beláthatat- lanok az erők, amelyek mozognak és ki tudja, Magy arországot hová sodorja. A tájegység alatt azt értjük, hogy minden tájnak, Dunántúl, Alföld stb. megvan épp úgy a sajátossága,; mint mindennek, így a népi kultúrának, népek szokásainak stb. A történelmi korszakok az embereket formálják, de ezt nem lehet, rendszerbe foglalni. A Dunántúlon Szent István rendszere a domináló, apátságok, püspökségek, kolostorok alapítása, a földművelés meghonosítása. Van dunántúli, lalföldi, erdélyi stb. szellem, sőt ezeknek ja tájaknak kerekében vannak külön egységek, mint pl. a Dunántúlon a göcseji, ormányosi, muraközi stb. A továbbiakban felemlíti, hogy a mi népviseletünkben van romai jelleg is, amely kiveszőben van. Foglalkozik az ősi foglalkozásokkal, amelyek részben kiveszőben vannak (halászat, vadászat stb.). Az állattenyésztés is átalakult. Beszél a továbbiakban a kisipar egyes, különleges alakulatairól, tájegységek szerint, például alföldi szűrszabók, külön gelencsérek, faragó, stb. Ezeknél is a táj hatása látszik meg. AJ magyar ezermester mindenhez lért és ez a tehetsége öröklődik. Meg kellene, szüntetni az osztálykülönbségeket, amelyeknek rossz a kihatása. Fejleszteni kell a népi közösséget. Dunántúlon a társadalmi feszültség nagy, ez még a török hódoltságra ve- .y zethető vissza. Foglalkozik a nemzetiségi telepítésekkel, a nemzetiségi kérdésekkel, az agrár- vi szón vök kihatásával. Végül részletesén foglalkozik a Dunántúl népisé,gével, amely kérdéshez hozzászólott Lengváriné, aki a magyar megújhodás módszeréről beszélt, Szabó Sándor dr. cspcrcs-plébá/.ius nagyszabású előadásában »Néprajzi ismeretek a népművelésben« címen beszélt. Háromféle alapkérdést állít fel: 1. nemzeti, 2. zsidó-i kérdés, 3. napi kérdés, amely máig is mind megoldatlan. Minden nemzet külön egység, külön sajátosság. Ezek csak a saját keretükben tudnak kialakulni. Ajánlja, hogy éppen ezért ne majmoljuk, ne másoljuk le a külföldet, az a fontos, hogy a miénkből mit tudunk adni, erre kíváncsi a külföldi ?s, ha Idejön, nem arra, hogy mit vettünk át. Minden katasztrófa közepette mindig a népise,g volt a mentsvár, mindig visszafordult a hagyományokhoz. Az állami hatalom hiánya stb. esetén visszafordul a nép a hagyományokhoz (kommün); ez ad erőt neki. A továbbiak során beszélt a népíróknak esetenkénti rossz hatásáról: forradalmat csinálnak. Felemlíti, hogy az arisztokrácia, a középosztály elszakadt a népi kultúrától és a/ért van szakadék, melyet mielőbb* át kell hidal ni. Beszél a zsidóság kultúrájának káros hatásáról. Á zsidó alkalmazkodik annak a nemzetnek a szokásaihoz, amely alatt él, de ment érez együtt vele, csak külszín a látszólagos síniulása. hogy így ragadja magához a hatalmat és befolyásolja a kultúrát. A magyar kultúra terméketlen volt a múlt században, mert elhagyta az anyatalajt, a né- piességet; ; vissza kell adni a népnek a maga ősi kultúráját. Foglalkozik azzal, ínit akar la népi kultúra, új életet, keresztény, szociális Magyarországot, új családi? életet és krisztusi erkölcsöt, mindenben magyar nyelvet, magyar zenét, magyar kultúrát és vértisztaságot. Megemlíti, hogy a népi ismeret kétféle, szellemi és tárgyi. A nép az íratlan népi törvényeket betartja szigorúan, aki nem alkalmazkodik, kizárja. (Igen nagy taps.) Huhn Gyula egy képzeleti mintatanítást mutat be. Beszél az illemről, mi nem illik, beszél az udvariasság fogalmáról, a falukutatásról, hogy e téren avatatlanok részéről sok hiba történik. Foglalkozik azzal, hogy ki tulajdonképpen a népművelő. A népet szellemi szabadságharcra kell kényszeríteni, de előbb a szellemi jobbágyság alól kell felszabadítani. Nagy Sándor premontrei kanonok igen tanulságos előadásban foglalkozik »A népművelés a helyes fajismieret és iajvédelem- szolgálatában« címmel. Legelőször is megmagyarázza az »árja«! szó jelentőségét. Elmondja, hogyan keletkezett ez a fogalom. Beszél a barbarizmusról és hindus szó értelméről, valamint a színesek irtásáról, amely nem helyes és nem indokolt. A továbbiakban kifejtette, hogy a faj fogalmát, úgy, mint az állatoknál, az emberekre nem lehet alkalmazni. Megemlíti, hogy az egye9 népek jellege öröklött tulajdonság. A továbbiakban embertípusokkal foglalkozik és részletesen ismerteti a magyar- és zsidó faj összetételét hármas irányban, rámutat az okokra, amelyek a zsidóság elhatalmasodását tették lehetővé. A magyar és zsidó nem tiszta faj. A továbbiakban a Ghettóról beszélt, a zsidók számarányáról, szokásaikról, liatalmi- és gazdasági elhelyezkedésükről és tárgyalta a zsidótörvényt, azt ajánlotta, ne nézzük ki a zsidó, i hanem ki a magyar! ;
