Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-13 / 155. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG A szicíliai invázióval egyidejűleg fokozták a keleti támadást (MTI) B jelsorod tol keletre es ; északra a Donee hídfőállását előretoltak es Őreitől délre elfoglaltak egy fontos dombot. A szovjet mindent megkísérelt, hogy a németek erejét meggyengítse. Minden terve azbnban célt tévesztett és így a • németek maradtak io\ abbea is a helyzet urai. Orel környéken a ^szovjet) megpróbálta visszafoglalni a németek által elfoglalt hídfőállásokat, de már messze a íő- a re vonal előtt szétverték a szovjet támadó alakulatokat. Mikor az angol-amerikai csapatok Szicília szigetén , partraszálltak, a németek a keleti arcvonalon fokoztak erejüket, úgyhogy az invázió semmi szolgál.;tot sem tett a szovjetnek. Ma délelőtt fél 11 órakor dr. Briainöd Sándor dr. alispán elnöklete mellett tartóttá; rendes évi közgyűlését a vármegyei népművé- lési bizottság. Az elnök a keszthelyi népművelési továbbképző tanfolyamon Szí nyci-Merse Jenő kultuszminiszter előtt elmondott beszédének gondolatával nyitotta meg az ülést., majd Markos Jenő titkár terjesztette elő: részleteiben nagyszerűen felépített beszámolóját, mely szerint a vármegyei népművelési bizottság a zalai nép szellemi igényeit igyekezett felkelteni minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy ennek nyomán igen gyakran jelentkező kultúrsóvárgást egészségesen ki is tudják elégíteni. — Az évszázadokat megért nemzeteket nem csupán — mondotta titkári beszámo-j lójában — a fizikai erő, hanem a nemzeti és faji hagyományaikban gyökerező erkölcsi tényezők tartották össze. Ezt az erkölcsi té-' nyezőt van hivatva fejleszteni és szolgálni a népművelők műnk áj a. Jelentésében rámutatott arra, hogy a népművelés munkáját igen megnehezítette a nagy tanítóhiány, pedig ma különösen ;nagy szükség van elsősorban a közvélemény 'irányítására, a hatósági rendelkezések magyarázataira. Rámutatott arra, hogy a ^társadalmi egyesületek igen sokszor külön utakon jártak s ezért eredményt alig értek el. iMajd ismertette a népművelés számszerű munkáját. \ 1942-43. munkaévi beszámolójának számadatai Népművelési és közműveltségi előadás: •4.501. í analfabéta tanfolyam 60 óraszámmal,' 30 hallgatóval. (Nemesszer.) 10 alapismeretterjesztő tanfolyam 692 óraszámmal, 395 hallgatóval. (Diszel, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Pölöske és Tilaj községekben.) Népművelési és közműveltségi tanfolyamot négyet rendeztek, 160 óraszámmal és 168 hallgatóval. (Bazita, Homokkomárom, Tüske- szentpéter és Zalaudvarnok.) 5 művészeti- és 'kedélyképző tanfolyam 104 óraszámmal, 232 hallgatóval. (Nagyka- kanizsf ín 2, Zalaegerszeg, Zalagvöifiörő, Za- 1 «besenyő.) 2 férfi jellemképző tan folyamot 80 óraszámmal, 53 hallgatóval. (Bezeréd,' Nagykanizsa megyei városban.). 4 nőnevelési és női jellemképző tanfolyam 154 óraszámmal és 131 hallgatóval. (Bnbos- döbréte. Bezeréd, Padár és Zalaudvarnok községekben.) 2 egészségügyi tanfolyainot 86 óraszámmal és 65 hallgatóval. (Nagylengyel és (lyc- nesdiás községekben.) 2 német-nyelvi tanfolyamot Nagykanizsa megyei városban egyet a kezdők, egyet a haladók ?'észére, 80 óraszámmal, 31 hallgatóval:. 3 ügyességi (gyors- ós gépíró, kézimunka) tanIolyai»;ot. SzentmargitlaI\ a és Zalabesenyő női kézimunka tanlolyamot 46 óraszámmal, 39 hallgatóval. N; igykanizsa megyei város pgy gy ors- és gépíró tanfolyamot tartott 40 órával, 14 hallgatóval, (összesen 86 óra, 53 hallgatóval.) 16 négyhetes főző- (kisgazdaasszom képző) tanfolyam. (Nagykapornak, Dabronc, Zaíaapáti, Zalaszentlászló, Alsóbagód, Esztergálva Bak, Rigáes, Tűrje, Qyepukaj.án, Bőrönd, Ábépókok, Zalaszentbalázs, Murakéresztűr, íiévíz- szentandrás ős Nagykanizsa megyei városban.)’ Műsoros délutánok, esték, hazafias és alkalmi ünnepélyek száma: 750. Műkedvelő előadások száma: 474. Népművelési hangversenyek száma: 33. Mesedélután: 116. Tanulmányi kirándulások száma: 28. Rádió előadások száma: 469. A népművelési egységek összes jjszáma: 8.468. A népművelési előadók száma: 1.021. Ebből rom .kát. lelkész: 160, prot. lelkész 9, tanító 343, tanítónő 172, tanár 26, tanárnő 3á jegyző 101, orvos 44, állatorvos 11, ügyvéd 1, mérnök 2, bíró 2. közig, tisztviselő 18, földbirtokos 7, gazdatiszt 7, iparos 2, kereskedő 4, egyéb foglalkozású 109. Bizottságunk a m. kir. iparügyi minisztériummal és a kerületi háziipari felügyelőséggel karöltve a vármegye területén 17 háziipari tanfolyamul rendezett. Ezekből: csuhétanfolyam 9 szövő 1, szalmafonó 1, szabó-v A vármegye területén össze i; it.i ?-6ek a et könyvtár és községi könyvtár áll közönség rendelkezésére. A I -uvsíaii száma 133,734. Az elmúlt,rmod : \ . könyvtárakból 30.477 olvasó- 07.302 könyvet váltott ki. Bizottságunk anyagi és erkölcsi támogatásával még két népfőiskolát is szerveztünk; a vármegye területén. A hathetes sümegi népfőiskola január 24-én nyílott meg és 19 hallgatóval, az alsóiéiulvai népfőiskola január 7-én 22 hallgatóval kezdte meg áldásos működését. Dr. Brand Sándor elnök indítványozza, hogy nagyszerűen összeállított', gondos beszámolóért és Markos Jenő titkár keszthelyi elő adásaiért és a tanfolyam ^megszervezéséért jegyzőkönyvileg fejezzék ki elismerésüket és köszönetüket és azt terjesszék fel a meg-4 felelő minisztériumba. Ezután M ik Károly a népművelési bizottság muraköz; kirendeltségének munkáját ismertette. Ez szerint 113 ismeretterjesztő előadás, 39 műsoros estet és 7 műkedvelő előadást tartottak, amelyek során a legjobb magyar népszínműveket fordították le magyarra és ezt adták elő, 16 gyermekfoglalkoztatást, 8 nevelési tanfolyamot, 20 kedélyképző tanfolyamot és 12 nőnevelési tanfolyamoí tartottak. Magyar nyelvű tanfolyam volt 50 községben. 6 népkönyvtáruk van 760 kötettel, 25 egyéb könyvtár 2102 kötettel. Ezután rámutatott a muraközi népművelés roppant nehézségeire, amelyek akadályozzák a munkát. Különösen kiemelte az anyaországból odakerült tanítók rendkívül nehéz munkáját és áldozatos, fáradságot nem ismerő harcát. Dr. Brand Sándor megnyugtató válasza után az ülés végétért. Még 1941. szeptember 6-án Zálahalápj község határában a falu lakossága halva találta \ ar g a Gábor zalahalápi marhahajcsárt. Az esetet jelentették a község bírájának. A{ község bírója gyanúsnak találta a dolgot, aj hullán talált’ külsérelmi nyomok alapján, és az esetről értesítette a tapolcai csendőrőrsöt. A esendőrőrs megállapította a .gyilkosságot,; J és mivel többen is látták ugyanakkor kijönni a zalahalápi korcsmából Szántai Károly 57 éves lesenoetomaji születésű kóbor) napszámost gyanúsították. A csendőrség azonBunda, boa akkor jó, ha Laky szűcstől való Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérozása legolcsóbban ifj.Laky Sándor szücsmesternél készülnek ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. tathatta le. A kihallgatás alkalmával Szántai beismerte, hogy néhai Varga Gábort kapanyéllel ütötte le. Az ütéstől \ arga megszédült íés| eszméletét vesztette. Ezt az időt a rovott-' múltú napszámos arra használta fel, hogy a| néhai Varga tarisznyájának szijját levéve, áldozatát megfojtsa, majd több késszúrást is ejtett az eszméletlen emberen és amikor látta, hogy abban nincs élet, elvette annak 25 pengőjét és tarisznyáját. A csendőrjárőr egyik tagja hosszú éveken át szolgált a somogymegyei Tab község csendőrőrsénél és visszaemlékezett arra, hogy 1935. július elején Balatonzamárdiban elkövetett hajcsári gyilkosságra is. A csendőrség találomra megkérdezte Szántait, hogy járt-e valaha Balatonzamárdiban. A kérdésre Szántai elmondotta, hogy 1935. július elején járt Balatonzamárdiban és ott agyonütötte néhai. E e- hér István tahi marhahajcsárt. Védekezésül azt hozta fel, hogy néhai Fehér együtt mulatott vele az egyik korcsmában. A korcsmából kijövet összeszólalkoztak. Fehér bottal támadt rá, de ő a botot kicsavarta a táinadé» kezéből és azzal több ütést mért fejére, aminek következtében támadója meghalt. ^ Ilyen előzmények után került a zalaegerszegi kir. törvényszék fogházába előzetes letartóztatásba Szántai. A kir. ügy észség Szántai«) Gábor ellen egyrendbeli szándékos, emberölés Életfogytiglani fegyházra ítélték a kettős zalai gyilkost ban Szántait Tapolcán csak ez év elején tartózMa délelőtt ülést tartott a vármegyei JSÍénpművelési bizottság