Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-12 / 154. szám
2. ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 194I5. július 12. Szicíliát nem törte meg a légitámadás (MTI) A fasiszta párt titkára rádióbeszédet intézett a szicíliai néphez. Szicília vitéz népe (MTI) Olasz bombázó repülőgépek La Valetta kikötőjét bombázták és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. Egy 15 ezer tonnás ellenséges hadihajót megrongáltak. Megrongáltak ezenkívül két 6.000 tonnás cír(D O Közismert dolog, hogy egyik legfontosabb állattenyésztési tényező az állatok megfelelő legeltetése, amely szarvasmarháknál, különösen tejtermelés szempontjából, egyik legfontosabb tényező. Ott, ahol megfelelő legelők állanak rendelkezésre, ott az állatok nyári tartása nemi okoz gondot, különösen nem, most ebben a hadigazdálkodási időben, mikor minden anyaggal takarékoskodni kell, mikor az időjárás aranyira szeszélyes volt eddig, bogy bizony, már eleve gondot okoz az állatok téli eltartása, takarmányozása, amint arra dr. Kon- hkdy-Teghe Sándor földművelésügyi államtitkár ismételten rámutatott beszédeiben. Nehézséget okoz, bogy különösen a berkes tea nagy támadások ellenére is nyugodtan kitart helyén és megvédi a szigetet. Az. angol- amerikai partraszállásnak semmi hatása sem volt. A nagy bombatámadások sem tudták1 törni a szicíliai népet, a végsőkig védik a szigetet. kálót. Az egyik annyira megrongálódott, hogy elsüllyedésére számítani lehet. Elsüllyesztettek (azonkívül egy 6 ezer tonnás gőzöst és három hajóegységen tűz ütött ki. rületek, rétek, legelők sok helyütt víz alatt állanak és a széna nem hozható ki a ber-> kékből, az még alomnak sem lesz ,jó és nem fizeti ki magát, hogy behordhassuk és ősz- szegy üjthessük. A rétek, legelők sokhelyütt csak savanyú füvet teremnek, amit az állatok néni szívesen, vagy egyáltalán nem fogyasztanak és így bizony csak levegőzni járnak ki esetenként messze földekre és a végén nem találnak semmit, pedig úgy tudjuk, hogy egy jóminőségű rét napi 12 liter tej termelésé,!: teszi lehetővé. A legelőre való járás fontos egészségügyi szempontokból is, mert fokozza az állatok anyagcseréjét, jobb az étvágyuk, tökéletesebb az emésztésük és így jobb a fejlődésük, különösen a kis növendékállatoké. Levegő, napfény, mozgás nélkül, amit egyedül a legelő biztosít teljes mértékben, állatnevelés, egészséges állatok el sem képzelhetők. A legrosszabb legelő is ebből a szempontból, jobb a semminél, mert az állatok’ mozoghatnak, levegőn vannak, napfény is érheti őket. De e mellett a rossz mellett vian még egy sokkal rosszabb és sajnos, az országban talán ez a nagyiobbik rész, vagyis ott,, ahol berkek vannak, vagy nagy erdőségek, ott legelő egyáltalán nincs. A Dunántúlon elég ilyen van már a táj földrajzi alkatánál fogva, bár előfordul ez ..más vidéken is az orszáer-i ban. Ezeken a helyeken legelők egyáltalán nincsenek, az állatok egész évben nyirkos, szel- lőzetlen, piszkos, romlott levegőjű, egyáltalán nem szellőztethető istállóban kénytelenek egész életüket leélni,, napfény, levegő nemi éri őket. soha, (ennélfogva gyakori a sok betegség, főleg a gümőkor és az így legyengült szervezetek, nem képesek ellenállni a ragadós betegségeknek és elpusztulnak. Igen gyakori éppen a mozgás hiánya következtében a nehéz elles, mert a kis magzat nem tud jól elhelyezkedni az anyja mellében, vagy kényszervágások v állnak szükségessé, ami az állatokban fekvő nemzeti vagyont teszi tönkre, pedig arra ina még fokozottabb mértékben kell ügyelnünk, mert ez majd az újraépítésben fontos szerepet fog játszani, különösen külföldi vonatkozásban. Az idei tavaszi szemléim, gyakorlati oktatásaim alkalmával, tapasztaltam ezeket a dolgokat, hogy részben a rossz istállókban összezsúfolva vannak az állatok, ha az ember bemegy az istállóba fojtó, bűzös levegő üti meg az orrát, majd elfullad ese^ teliként az ember és szegény állat kénytelen hónapokon, éveken át, még a legszebb időben is, így benn az istállóban eltengetni életét ,senyvedni, nem tud utódot nevelni, nem tud termelni (tejelni), veszít az értékéből és csak kicsontozni való marha lesz belőle. Felmerül a kérdés: mi a teendő, hogy yáltoz-t tatliatunk ezeken a dolgokon? örvendetes jelenség, hogy ott, ahol nagyobb számban vannak arany- és ezüstkalászos gazdák, akik maguk vették kezükbe a gazdálkodást, azok már igen sok esetben javítottak az istállókon, bár kétségtelen, ma nehéz az építkezés, mégis igen tiszteletreméltó példákat láttam és hozzá nem elvétve, sőt láttam falvakat, ahol egyenesen nemes versengés volt, ki tud a régi, nem megfelelő istállókból, ólakból jobbat, egészségesebbet produkálni, az istállót, ólat, mintegy modernizálni, lakálvossá tenni. Igen szép példákat láttam, kis költséggel, házi munkával, családi összefogással. Kisállatok számára nagyon alkalmas a helyzet javítása céljából a földművelésügyi minisztérium által létesített vegyesólak beszerzése, különösen kecsketartó vidéken. így egy egy ól keretében megoldható a baromfi, sertés és kecske elhelyezése egy tető alatt. A másik megoldási mód, hogy kifutókat létesítünk, karámokat az udvaron, a gyümölcsösben, valamilyen árnyas helyen, nagyobb', gyümölcsfa alatt és az állatokat a nyár folyamán ideeresztjük. Nem pótolja semmiképp a legelőt, az állatoknak csak a szabadlevegőn való mozgást és napfényt biztosítja, de ezzel is sokat tettünk. Helytelenebb megoldás, ha 'az állatokat a trágyadombra hajtjuk ki, igaz itt is mozoghatnak, sőt a trágyának jó, mert tipródik, de nem egészséges az állatnak a trágyadomb levegőjét beszívni, hiszen ott bomló, korhadó anyagok vannak. A karámok, kifutók létesítése legtöbbször nem okoz nehézséget, főleg erdős vidéken, ahol korlátnak való faanyag könnyebben szerezhető be, de másutt sem okoz olyan nagy nehézséget, mert nem sok anyag kell hozzá. A ráfordított költség százszorosán megtérül az állatok fokozottabb termelése, egészsége révén; a jobb, egészségesebb szaporulat révén, a jobb és egészségesebb fejlődés révén. Ma meg kell ragadnunk minden eszközt, mert az állattenyésztésünkre nagy jövő és hivatás vár. Dr. Kukuljevic Joz^eifSi Légitámadás Málta kikötője ellen A közigazgatási bizottság felterjesztésben kéri a zalai széna igénybevételek mellőzését Ma délelőtt tartotta rendes havi közgyűlését a vármegye közigazgatási (bizottsága dr. Schmidt Jenő vármegyei főjegyző .elnöklete mellett. Bejelentette, hogy a belügyminiszter értesítette a vármegyét, hogy pbben az évben is folytatni fogja ,az elmúlt esztenjdeii' mértékben a népruházati akciót. Gyömörey Sándor azt kérte, hogy ebben az akcióban elsősorban ^a gazdasági cselédség részesüljön, mert ez yan leginkább! arra rászorulva. A kérelmet felterjesztik a belügyminiszterhez. Dr. Szűcs Andor másodfőjegyző >a félévi felterjesztés javaslatait ismerteti. Ebben a vármegye leszögezi, bogy a közigazgatás munkájában, bár nagy a tisztviselőhiány, fennakadás nincsen, és a beérkezett panaszok nem a közigazgatás, hanem a Vendeletek elleti szólnak. A tisztviselőhiány mindenesetre megbosszulja magát. A tüzelőhiány megoldására hozott rendelet későn érkezett pieg, kérik egyúttal a_AJuraközben minél több magyar ovodát állítsanak fel. Az utak építéséhez szükséges kőanyagszállítás szintén sürgős, mert az utak erősen megrongálódtak. Leszögezi a köz- igazgatási bizottság, hogy a vármegye területén igénybevett állatok száma túl magas. A vármegye közigazgatási bizottsága átír a szomszédos vármegyéknek, hogy közösen írjanak fel a kormányhoz a szimultán oltáshoz szükséges anyagok fokozottabb gyártása érdekében, mert félő, hogy a kiadott korlátozó rendelkezések következtében, amelyek csak az igen sürgős esetekben engedik meg az anya« használatát, a gazdák elszoknak ettől a hasznos és bevált oltástól. A közigazgatási bizottság Stampfel Ferenc és neje által a nagykanizsai árva|S!zék; ellen beadott panaszát a vizsgálat lefolytatása után elutasítja, mert az ebben lévő indokok nem felelnek meg a valóságnak. A rendes havi jelentések ismertetése után Csóthy Géza apát arra mutat rá, hogy a megye területén milyen nagy a takarmányhiány, amelyet ha igénybevennének, súlyosan szenvednének az állatok. Különböző őrlési engedélyek ügyében kér felvilágosítást, majd Kovács Ferenc ismerteti a szőlők helyzetét. Ismerteti, hogy teljesen elfogyott a rczgálic, ugyanakkor pedig feketén minden mennyiségben vásárolható. A feketegálic pedig még nem érkezett meg. Tömegesen fellépett a peronoszpóra és kisebb mértékben a lisztharmat. Szóváteszi, hogy a hentesek a harmadosztályú állatok fiúsát is elsőosztályúnak adják el és a hízott sertésekért jóval magas abb árat adnak a megengedettnél, ami úgylátszik kifizetődik nekik. Kéri, hogy az igénybevett jószágot ne adják helyi fogyasztás céljaira, mert a hentesek a vásárokon elegendő mennyiségű állatot tudnak venni a rendes árért, így azokban sokkal olcsóbban jutnak Csóty egy esetet említ, amikor egy 3' és egy héthónapos hasas tehenet is igénybevettek. A felvetett problémákra T e me s f ő y János közellátási felügyelő adott választ, amely szerint a szarvasmarhák szabadon vásárolt mennyisége nem számítható lie a beszolgál- tatási kötelezettségbe, mert a henteseket nem tudják ellenőrizni, hogy mit csinál a szarvas- marhákkal. Szerinte az őrlési pyomtatványo- kat a község köteles előállítani, az új csépiési nyomtatványok megérkezéséig, azonban a tavalyi könyv új lapja, újra láttamozva, felhasználható. Az állatok nyári gondozásáról
