Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-21 / 213. szám

ZALAMBGYfil ÚJSÁG 1943. szeptember 2f< bla reggel elkészítette a vádiratot és azonnal |)eseő Árpád uzsorabíró elé állította vala­mennyit. Az uzsorabíró az ügyeket külön-külön tárgyalta. Elsőnek Lang Ferenenét vették sorra. Megállapítást nyert, hogy a kórházi sü­tésből maradt vissza 17 darab zsemle, amit néhány betegnek juttatott 10 filléres áron. A bíróság nyomatékos enyhítő körülmények fi­gyelembevétele mellett a mindössze 17 fil­léres ártúllépéls matt és honvédelmi vét­ségért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az őrizetbe vételle l 30 pengőt kitöltöttnek vett. Az ítélet jogerős. | r Gyürki Józsefné következett ezután. A vád ezerint Gyürkiné augusztustól kezdve mintegy húsz kiló nulláslisztből vizes zsemlét és kö­rülbelül ugyanannyi lisztből fehér kenyeret sü­tött. Az ügyészség ezért egy rendbeli folytató­lagosan elkövetett árdrágítás, honvédelmi vét­ség és áruelvonás bűntette miatt emelt vádat. A törvényszék bűnösnek mondotta ki árdrágító visszaélés és honvédelmi vétségben és ezért 100 pengőre ítéli, a 3 napot kitöltöttnek veszi. Grünbaum Géza hasonló vádakkal állott az uzsorabíró előtt, a bizonyítás során azon­ban az árdrágítást nem sikerült rábizonyítani és így testvérével, Grüjabaum Rezsővel együtt csak honvédelmi vétségben mondották ki bű­nösnek és ezért Gézát 100, Rezsőt pedig 50 pengőre ítélték. * Végén került sorra Viosz János pékmester ügye, akinél szintén hasonló vádakat emelt az ügyészség. Ugyancsak honvédelmi vétségben mondották ki bűnösnek és 30 pengő pénzbünte­tésre ítélte az uzsorabíró, amit azoiTban ki­töltöttnek vett. Mindhárom 'Terii esetében az volt a VétL ség, hogy nulláslisztet használtak sütemények készítésére. Az ítélet minden esetben jogerős. Az előzetes letartóztatásban lévő személyeket azonnal szabadlábra helyezték. Szállásadókat keres a Téli Gazdasági Iskola A zalaegerszegi m. kir. Téli Gazdasági Islcoia és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állo­más felvételi |tájékoztatója szeptember 20.-ban Jelölte meg azt az időpontot, amikbr a tájékoz­tatóhoz mellékelt és a jelentkezőket feltün­tető kimutatást az egyes községeknek vissza kellett küldeni az iskola Igazgatóságához. A határidő lejártával a kimutatások nagy része be is érkezett. Az iskola igazgatóságától nyert értesülésünk szerint a környék gazdatársadal­ma megértette az idők szavát, és akinek csak. módjában áll, készséggel küldi fialt az isko­lába, hogy a ma annyira nélkülözhetetlen gaz­dasági tudást megszerezhessék. A szép számmal jelentkező tanulók azok­ból a községekből kerülnek ki, amelyek az iskola székhelyhez közel vannak, s így a be­járás — akár vonaton, akár kerékpáron — nem okoz nehézséget. De volnának jelentkezők olyan helyekről is, amelyek távolabb vannak. Ezek elesnének a tanulás lehetőségétől, ha a helybenlakás kérdését nem lehetne megoldani«» Azért az iskola igazgatósága lapunk útján azzal a kéréssel fordul a helybeli családok­hoz, hogy jelentsék be címüket és /szándéku­kat azok, akik hajlandók lennének novem­bertől március közepéig lakást és ellátást adni az iskolába beiratkozó tanulóknak. A szülők szívesen vállalják az ezzel járó költségeket, sőt természetbeni szolgáltatásokra is hajlan­dók, csakhogy gyermekeiket az iskolába be­adhassák. így az iskolával kapcsolatos tanuló­otthon felépítéséig a messzebb lakók is része­sülhetnének azokban az előnyökben, amelyeket az iskola nyújt tanulóinak. ;­A szállásadók forduljanak közvetlenül a m. kir. Téli Gazdasági Iskola igazgatóságá­hoz, Zalaegerszeg, Pázmány Péter-utca 3. MtlttiiUKmlísiralílll (Honvéd haditudósító osztály. Nagyrév! György főhadnagy.) I. Még éppen csak, hogy világosodott, ami- kór a napos bekopogott: — Főhadnagy Ur! Ébresztő!.. . Igen, már négy óra van, félhatkor pedig indul a repülőtérről a gép. No, siessünk! A repülőtér jó messzire van; a város másikfe- lén. Idejében jelentkeztem, azután nálam je­lentkezik a repülőgépvezető — az új szabály­zat szerint ez a neve a pilótának. Fiatal ti­zedes, aranyból hímzett jelvény díszíti a mel­lét, bizonyítja tudását. Előbb egy őrvezető — a gép szerelője — ül hátra a Gólya-gjép tör­zsében, azután kapaszkodom fel én, végül a tizedes a botkormány mellé. A parancs: tő­lünk 350 kilométerre fekvő városkába kell repülnöm. Ott van az egyik gyalogezred szék­helye. Az ezred honvédéi ugyanis tegnap in­dultak neki, hogy az erdős, mocsaras területet megtisztítsák az orvlövészektől. A feladat me­gint csak ugyanaz, mint annyiszor volt a nyáron: a ynyugalom és a rend helyreállítása, a békés, termelőmunka biztosítása. Azóta már bizonyára szorul a gyűrű — gondolom — amit a Gólya-gép nyergéből az alattunk elsuhanó vidéket vizsgálom. Vasút­vonal fölött suhanunk éppen és máris látom a banditák pusztító működésének nyomait. Itt egy mozdony fekszik oldalra dőlve a töltés homokján, gyomrát feltépte a robbanás — aknára futott! A pályát már helyreállították persze, de az ócskavassá vált mozdony el­szállítására még nem került sor. A vasúti őr­házakat errefelé különben vastag gerenda-mell­véd veszi körül. A mellvédek térközeit ho­mokkal töltik ki, apró lőrések mellé ugranak ja'katona-vasútasok, ha a partizánbandák köze­ledését jelzik. Ilyen támadásra itt az éjtszaka sötétjében kerül sor. Nappal itt általában munka folyik, búg a cséplőgép, gyűjtik a szé­nát, szedik a burgonyát, legeltetik a csordát. Éjjeí pedig előmerészkednek az erdők sűrű­jéből az orvlövészek, akiket — mint később1 kiderült — az a szovjetorosz tábornok irányí­tott, akit ejtőernyővel parancsoltak ide egye­nesen Moszkvából. Az útközben lévő repülőtéren üzemanya­got vettünk fel. A repülőtér szövetséges pa­rancsnoksága azután, hogy célunkat velük kö­zöltük, nyomatékosan lelkünkre kötötte, hogy, jó magasan repüljünk. A vidéken sok az orv­lövész — mondották és erről nemsokára ne­künk is alkalmunk volt meggyőződnünk. Az egyik erdőből géppuska tüzet láttunk felvil­lanni irányunkban. Dehát jól tudtuk, nem nagy a veszedelem, hiszen ezer méteren vagyunk'. Lent porráégett falvak és a műúton felrob­bantott gépkocsik mutatják a bandák »mű­ködésének« elszomorító bizonyítékait. Odébb régi harcok nyomai: elhagyott 'tüzérségi és géppuskaállások, félig már betemetett futó- árkok — olyanok, mint az emberi testen az; operáció után visszamaradt forradások... De nemsokára már apró barna pontokat látunk... lej jebb ereszkedünk ... előnyomuló honvédek integetnek vidáman a magyar felségjeles, pi- ros-fehér-zöldre festett szárnyú gépünk felé. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Persze, mindent pontosan jegyzek a vázlatra* hogy azután jelenthessem. Célnál vagyunk, alulról pontosan kapjuk! a jelzést a kijelölt leszállóhelynél. Pilótánk! csavarja a Gólya-gép szárnyfékét, szépen, óva­tosan »leteszi« a gépet, néhány métert gu­rulunk és máris köszöntenek a bajtársak. Gépkocsin megyünk a parancsnokságra, Nagy Katalin egykori vadászkastélyába, amely­nek tornyán most magyar zászlót lenget a. szél. Kitűnő ebéd — vasárnap lévén — még torta is kerül az asztalra, de már kapjuk is a parancsot távbeszélőn: Tovább! Még sebtiben megnézzük a legújabb orosz orvlövész-aknák! tanulságos gyűjteményét. Ott van közöttük a legújabb is: elektromos-akna. A honvéd fő- hadnagy-bajtárs már ki is értékelte a bonyo­lult szerkezetet, készen van róla a pontos rajz. Külön riportot érdemelnének ezek az alat­tomos harceszközök — majd legközelebb! Tovább suhan a repülőgép. Itt vagyunk! pírnak a falunak a határánál, ahol most ezredparancsnok tartózkodik, innen irányítja a rendcsináló vállalkozást a hozzá beosztott szövetséges csendőralezrcdessel együtt. Meg­tudom tőle: már tegnap megindultak a hon­védcsapatok és szövetséges csendőrosztagok. Burikin szovjet tábornok irányítja itt a ban­daharcot, akinek a feladata főképpen vasút­vonalak és műútak robbantgatása, aknalera- jkás, a lakosság békés termelőmunkájának zava­rása, nyugtalanság keltése. Megállapította A magyar felderítés azt is, hogy ezek az orvlövé­szek tervezték azt is, hogy megrohanják a magyar csapatok támpontjait és helyőrségeit., Ezt pedig azután csakugyan meg kell akadá­lyozni! A békés, termelőmunkát mi itt bizto­sítjuk, mindenáron! Bármennyire is szeretném, egyelőre nem tarthatok a mocsárban-erdőben előnyomuló, orvlövész-gyanús vidékeket fésülő csapatokkal, A békési honvédek ezredparancsnoka azzal bíz meg, hogy másnap hajnalban üljek repülő­gépre és derítsem fel a vidéket. Pontos váz­latot is kapok, ideadják a vállalkozás rész­letes intézkedésének a másolatát is. Felada­tom: megállapítani elsősorban azt, nem kí­sérletezik-e valamelyik orvlövész-egység azzal* hogy kibújjon az egyre szoruló honvédgyűrű­ből? Továbbá: ott vannak-e, a táborukban* ahoi azt feltételezik? Végül: meg kell figyel­nem, a gyalogezredekhez rendelt tüzérek tüze »fekvését«. Ha olyasmit látok, ami sürgős in­tézkedést kíván, ledobóhüvelybe rejtem a je­lentést. Ez a hüvely füstöl, ha földet ér, akkor könnyen megtalálja az a parancsnokság, ame­lyiknek szól. (Folytatjuk.) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak, akik felejthetetlen kis Marikánk temetésén megjelenés sükkel és virágokkal fájdalmunkat I enyhíteni igyekeztek, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. Perjési Frigyes és neje. — Lakás Liak dísze a szép. függöny. Va­lódi kiöpi, g. ad, és egyéb függönyök min­iden rr then, azonnal (szállíthatók a Schütd áruház oi. — Jól Rzórakozik és a heti rádióműsor« Is megvan^ ha a Ké[ v K.^nhkái megvá-o-*> roífc. .........^ - i ________ ____ J

Next

/
Thumbnails
Contents