Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-11 / 205. szám

Feljegyeztük,

... hogy a legutóbbi megy egy filmem1 ugyancsak fején találta az egyik bizottsági,

tag, nevezetesen gróf Somssich Antal a szöget. Valami Zalaegerszegen felépítendő istálló ügyében pártolókig szólalt fel azj egyik kisgazda, mire Somssidi Antal jól' hallhatóan közbeszólt:

— Építsék meg, az embereknek úgy sincs, hát legyen legalább a lovaknak szállásuk !

A szellemes bemondás érthetően nagy derültséget váltott ki az oszladozó és a csekély érdeklődés melllett lezajló ülésen.

... hogy Végh Lajos festőművészéknek néhány héttel ezelőtt egészséges kislányuk született. A kislány állítólag, az apa szerint, máris merész vonalakat húz a kezeivel. (Természetesen a levegőben.)

... bogy most már valóban ham,árosán megindul a Baross Szálloda építése. Az, már bizonyos, hogy szerdán, 15-én délelőtt lesz az árverés a helyszínen, amely alkalommal a bontási anyagokat árusítják ki önkéntes árverésen. Ez inár mindenesetre biztos 'jele annak, hogy a várva- várt szállodaépítkezés megkezdődik.

Hirdessen a

ZAlAfiEGYEI UjSÁG-baa

Eredményes — gyors és biztos!

Kormányfőtanácsos lett egy volt zalai tanító

B e n k ő Sándor gazdasági tanácsost, az iparügyi minisztérium számvevőségének I. osztályú főtanácsosát az a magas kitüntetés érte, hogy a Kormányzó Ur m f.kir. kormányfőn [tanácsossá nevezte ki a magyar háziipar fejlesztése és előbbrevitele terén évtizedeken át folytatott kiváló munkásságáért.

Benkő Sándort ismeri Zala megye egész tanítósága és mindazok a falvak, ahol háziipar virágzik. Benkő Sándor pályáját Zala megyében kezdte; Búcsúszentlászlón volt 10 ,éven át tanító. Az illetékes körök figyelme ráterelődvén Benkő Sándornak a háziipar iránt [tanúsított, szinte fanatikus szeretetére, a háziipari felügyelőséghez, majd az iparügyi minisztériumhoz osztották be, ahol íaz (utóbbi évtizedben, mint háziipari főfelügyelő, országosan megszervezte a magyar háziipart, s nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy újból felélesztette a már fuldokló magyar népi foglalkozást.

Amikor nemrég szolgálati ideje letelt, nyugdíjazták, azonban a minisztérium újból Szolgálattételre rendelte be, most pedig a legmagasabb kegy részesítette őt elismerésben kiváló és értékes szolgálatáért, amit evtizedesj munkásságával a magyar háziiparnak fejlesz tése érdekében kifejtett.

Zala megyét, ahonnan pályájára elindult, mindig a legnagyobb szeretettel’ karolta fel. Ismerte és méltányolta a zalai nép háziipari szükségleteit; nagyon gyakran volt segítségére a zalai iskolánkívüli népművelésnek nemcsak szellemi irányítással, hanem anyagi támogatás kieszközlésével abban, hogy a háziipart Zala népével újbél megszerettesse, és hogy iaz a nép körében újból talajra találjon. Előadások tartásával, kiállítások rendezésével, tanfolyamokkal szolgálta Zalában a háziipar érdekeit, s alig volt Zalában kiállítás, amelyen Benkő Sándor ne vett volna részit, s felettes hatósága értékes erkölcsi és anyagi támogatását ne juttatta volna Zala faluinak.

Ezért Zala megye örömmel értesült Benkő, Sándor kitüntetéséről s jól esik látnia, hogy Benkő értékes munkásságát a legmagasabb helyen is értékelik. F. J.

(Honvéd haditudósító osztály. Szabó Sándor zászlós.)

A magyar megszálló erők csapatai a nyári tisztogató hadműveletek során számtalan kiemelkedő fegyverténnyel vettek részt a hadműveletekben. Ha egyszer már történelemmé lesz ennek a világháborúnak oroszországi fejezete, a súlyos bandaharcoknak és ezek ellen viselt elhárítóvállalkozásoknak külön fejezetet ad bizonyára a historikus. Ezek a $iarcok^ amelyek kivétel nélkül bent a végtelen orosz erdő- és mocsárvidék irdatlan és bejárhatatlan részein zajlottak, orvul leskedő ellenséges tűzfegyverek, sűrűn rakott aknák, ellenséges érzületű lakosság között, keményen próbára tették nemcsak a kotna leleményességét, óvatosságát, de elsősorban bátorságát is. És a magyar megszálló erők csapatai éppen leleményességükkel, rendkívüli óvatosságukkal, de rámenős, kemény bátorságukkal tűntek ki.

Az orvlövészek a legkülönbözőbb ravaszságokkal igyekeztek félrevezetni csapatainkat, azonban a magyar leleményesség itt mutatkozott meg a legjobban. A magyar katona, hamar rájött a bolsi »trükkökre« és biztosan, ingadozás nélkül nyomultak a menekülő orvlövészbandák nyomában.

Pedig ez volt a legnehezebb az úttalan, Hiánytalan erdővidéken, ahol főként a sűrű nyári esőzések idején egéjsz napon át nem láttuk még a napot sem. Ezek a területrészek teljesen hiányoznak a bolsi térképekről. Moszkvában csak úgy »kapásból« készítették a térképet, mocsárt jeleztek hatalmas területeken, ahol erdő van és fordítva.

Azonkívül hatalmas települések voltak itt elszórva, beszorulva erdőbe és a mocsárba, amelyek vagy egészen rossz helyen, vagy egyáltalán nem is szerepeltek a térképen.

Biharmegyei honvédek egyik osztagával jártunk legutóbb a mocsárvidékeken. Nyomot, utat napok éta nem találtunk. Csak »éreztük« hogy. az orv lövészek e1 öltünk vonulnak vissza. A lábnyomnak semmi jele nem maradt a vizes, puha fűben.

Egyik napon hosszú, cölöpökre vert bőrűre akadtunk, körülbelül százméteres távolságon át vezetett a mocsár fölött. Túloldalon egész biztosan falunak kell lennie, valahol a fák mögött.

A falut meg is találtuk, illetve csak ai nyomát. Néhány üszkösen álló kéményt, házromokat, megégett vaságyakat, de semmi mást. A falu íelperzselésének már régebben kellett megtörténni, ez látszott a nyomokon.

Már tovább akartunk menni, amikor aZ egyik felderítő íjaj azzal a jelentéssel tért visz- száa, hogy a falu szélén mélyen elásott ládákat italáig s egy hatalmas földalatti vermet, amelyben ruhák, hevenyészett alvóhelyek vannak.

Kutatni kezdtünk és megtaláltuk az első »elrejtett falut«.

Harminckét ha talmas vermet, úgy rejtve, hogy a legóvatosabb szem is alig vehette észre, inkább csak a véletlen árulhatta el. Valamennyiben hevenyészetten előkészített ágyak, ruhadarabok, szalma, széna, néhányban még élelmiszer is volt.

Azonban a vermek csak az »elrejtett falu» lakószobái voltak, külön elásott ládákban találtuk meg a ruhákat, házi felszereléseket, élelmiszertartalékot, sok »pateíon«-t bolsi proGondosdiák

már most előjegyezted

tsnkon^vsiüksiégief éi

a Cserkész könyvkereskedésben T|B6°.n

—o—

pagandalemezekkel — így szórakoztak a bolsevista orvlövészek.

Minden gödör persze a legtökéletesebben; rejtve. Csak úgy találtuk meg, hogy összeástuk az-egész környéket. Akadtunk olyan gödrökre, amelyek fölött már néhány éves fa nőtt, meg virágágyak díszlettek, burgonyavetések és gabonavetések állottak fölöttük.

De találtunk mást is. Valóságos mulatóhelyet.

Hát ez bizony nagyon furcsán hangzik. Itt az orosz mocsarak kellős közepén, a sötét, feneketlen őserdők vidékén. Mi is csodálkoztunk, amikor ráakadt az egyik váradi honvéd »csákánya«.

Mert az akadt rá, egy hosszúfogú, orosz csákány.

Betonból építették, körülbelül félméterre a föld alá. Ahogy felszakítottukvaz ajtaját, nem akartunk hinni a szemünknek. Színes drapériákkal bélelve a falak, kezdetleges dívány, kis kérek asztal, lámpákkal, az asztalon olcsó, rikító rúzsok, púderek, több üveg ,szagosviz, a fogasokon női ruhák.

Ügy festett, mint valami mulatóhely, csald betonkiserődben a mocsárvidéken, egy leégett falu alatt.

Embert azonban sehol sem találtunk.

Úgy látszik, észrevették közeledésünket, behúzódtak az erdőkbe. A földalárejtett orv- lövészfalut nyugodtan hagyták ott, hiszen úgy sem vesszük észre — gondolták magukban.

Hát észrevettük. És bizonyára nagy szemeket meresztenek az orvlövészek, ha egyszer visszatérhetnek és nem látnak imást, mint feltúrt gödröket, szétdobált »lakóvermeket«, szétrobbantott beton-mulatóhelyet és mindenütt a magyar honvéd szöges Jábanyomát.

Ősszel

Szemem a mélyülő estébe ásom.

Őszi szél sír a fekete nyárfákon s behozza temetőnk kakuk-fű szagát.

E boldog illat kék színét tapintom.

S magamat, mint könnyű szárnyra, rábízom,*, szálljon vélem mélyre s túl a magason.

Mert így kell: mély-estet szürcsölve inni. Koporsót könny tel en szívemen vinni t

fs messziről megtérni új hittel szépen.

A feketében minden szín benne van.

Szép volt az élet, de jó, hogy este van i s nézem a szívemen kigyult csillagot.

Most nincs künn és benn, szag, kék és fekete. Mert Isten a világot úgy szerette, hogy megnyugvásul küldte el Egy Fiát.

Szemem a mélyülő estébe ásom.

Szárnyam szétoldott szél szárnyán hadd szálljon! előtte csillog csillagom, a Csillag. H. S.

Tanévnyítás szeptember 15-én

Sok szülőnek komoly gondot okoz, hogy az iskolév megnyitásáig mivel hasznosítsák' •gyermekeük idejét.

Bizonyára szívesen fogadják az érdekeltek híradásunkat, hogy a Keszthelyi Gyors- és Gépíróiskola már szeptember 15-én megkezdi a tanítást.

Ezzel tehát sok szülőnek megoldja ezt a’ problémáját. Úgy értesülünk, hogy a szép-/ temberben kezdődő tanévre is nagyon sok a jelentkező és az érdekeltek figyelmébe ajánljuk, hogy gyermekük felvételét mielőbb biztosítsák, mert az adott körülmények mellett ezt a lehetőséget nem szabad elmulasztani.

itt említjük meg, hogy az iskolát olyan tekintélyes vállalatok keresik fel növendé-t keikért, hogy ezek az állások végleges — sok nyugdíjas — kenyérkereseti pályát jelentenek*

Min i lilgil itt fei! romiai «litt