Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-11 / 205. szám

I. Lillafüredi levél E AL A MEGYEI ÚJSÁG 1943. szeptember 11« cüsszonyofi és leányok--10— Ne m tudom, hogy kedves Hölgy olvasó ink, hogy vannak az új kalapvásárlással. Én a ma- g-ani részéről egy kis szorongást lérzek, mielőtt felveszem, hogy nem vagyok-e feltűnő, nem szokatlan-e az arckifejezés sth. Vagy, ha hosz- szas latolgatás után mégis felvettem a leg­újabb divatéi kalapot, mégis előfordult már, hogy férjem meglátott az érj ikalapcsodában, s [tekintetétől úgy megdöbbentem, hogy menten kicseréltem a szépnek hitt kalapot. Mert, ked­ves Hölgyeim, ez a tekintet ^emberi hangra át­fordítva »szörnyűt« jelent. Ebből aztán azt la tanulságot szűrtem le, hogy sohase vásá­roljunk a legújabb divat szerint kalapot. Ezt megteheti az, aki minden másnap a masa- módjánál van egy általa elképzélt új modellel és elcsicsergi, hogy de aranyos iBözsikém, estig legyen kész, mert nincs mit a fejemre tenni, (holott otthon 15 búslakodik a szekrény aljá­ban). De nem tehetjük meg mi, aki egy sze­zonban kettőt, esetleg egy ujjat cs egy ala­kítást engedhet meg magának. Ezt szem előtt tartva, • válogassuk meg kalapunkat. A tavaszi, sok szembehúzott kalappal szemben a most következő, őszi és téli szezon­nak több, arcból kicsapott fazonját láttuk'. Sik­kes bársonymasni, vagy finom kis tű díszítés­sel. Kisebb alkalomra a nagyon jól használ­ható sapka még mindig vezet. Ezt csinál­ják sokszor arcból ki fazonra zsinór díszít Ütéssel. Csak ehhez nagyon finom vonalú arc és ápolt, szép frizura kell. És végül az örök jói (divat a turbán. A tavalyi bolondos formák után most kedvesen és finoman jelentkezik újra. A lelógó tavalyi »csodák« helyett leegyszerű­sítve a lelógó anyag finoman redőkbe szedve. Vannak aztán kis csavarással, de még ritkáb­ban bojt dicsítéssel. Anyaguk jersey, de más­fajta ,egészen vékony gyapjú anyagból is ké­szülhet. Előnyük, hogy az őszi széltől és a téli hidegtől megvédi fejünkét. * A kötött holmik talán soha nem voltak olyan divatosak, mint ezidén lesznek. Főleg a kötöttnek szövettel való kombinálása. Ér­dekesek azok az összeállítások, ahol a szövet­ruha könyökig, vagy könyökön alul érő ujja alá egyszerűen fel kell húzni az elütő szín­ből készült hosszú kötött ujjat. Ezeket a ru­hákat rendszerint még kis kötött sál, gallér vagy zseb díszíti. A kötényruhákat kötött blúz­zal vagy kötött mellény résszel és ujjakkal is fogják hordani. Az alakított ruháknál gyakori lesz a derékon vagy a szoknyán a kötött be­állított rész, mely a szoknyát bővíti, a derekat pedig teljesen megváltoztatja. * A nyári vászon, piké és egyéb mosóruhá­kat, shortokat, blúzokat kimosva, de nem ki- keményítve, úgy összecsavarva, mint a nagy­mosásnál a »bespriccelt« ruhát, lehetőleg Ids vászonzsákban rakjuk el télire. * * APRÓ HÁZI GONDOK: Ha zsírosbödönünk erősen avasszagú, a következővel forrázzuk ki: Forraljunk 3—4 liter vizet. Tegyünk bele egy kávéskanál hyper- mangált és erre öntsük a lobogó vizet. Utána forró, szódás vízzel súroljuk ki és többször’, öblítsük hideg vízzel. * fia fehérre lakkozott ajtónk teljesen fény­telen, mit tegyünk, hogy újból (visszanyerjék fényüket? Olcsó és biztos szer: Egy tiszta vá­szondarabot mártsunk ecetbe és kénjük át ezzel az ajtókat, majd puha flanel törlő vei dörzsöl­jük át. * Ha porcellán hamutálcánkon a cigarettától visszamaradt barna foltok vannak, amelyek nem moshatók le vízzel, akkor icgy kis vizes vászon ruhára szór junk konyhasót es ezzel dör­zsöljük le a nikotin föl lókat. Kedves Szerkesztő Ur! Itt járunk Felső- Magyarországon s a lelkem annyira itele van a vidék hangulatával, hogy kénytelen vagyok levelet írni innen... , Miskolc az északmagyarországi hegyvidék központja. Középkorban vele szomszédes diós­győri királyi várhoz tartozott. Jelenleg egyik legforgalmasabb iparos és kereskedő városunk. Érdekes jellegzetessége, hogy egész utcasorok őrzik a régi céh-rendszer emlékét. lEgymás- után olvassuk a keresztbenyíló szűk ,kis utcák nevét: Csizmadia-utca, Rostás-utca, Takács­utca, Kéményseprő-utca Mészáros-utca, Kefe- kötő-utca, Gubás-utca stb... Itt tömörültek hajdan az elnevezésnek megfelelő iparosok. Miskolcról 3 kilométerre van Hejőcsaba. 1911—1921-ig itt tartott egy sokoldalú tehet­séggel megáldott betyár zsebtolvaj-iskolát. Hi­hetetlennek hangzik, de rendesen berendezett iskolája volt s a »professzor« ,itt ismertette! a bicskázás különféle tudományát a miskolci piaci kikiáltó árusoknak. 3 évvel .ezelőtt halt meg a mezítlábas akadémia híres mestere. Miskolcot és környékét szerencsés fekvése, a szőlőkoszorúzta, szelíden lankás Avas, a vá­rost szélesen övező kies Bükk-hcgycsoport er­dejével valóságos nv araló-fürdőv idékké vará­zsolják. Híres üdülőhelyeit — Lillafüred, Gö- römböly-Tapolca — tömegesen látogatják az ország minden részéből. Görömböly-Tapolea forgalma vetekedik az ország bármely más nagyobb fürdőjével. Miskolcról 15 perces autó- buszút vezet a hatalmas park ,és erdővel öve­zett strandfürdőhöz. Jóvai előbb, mielőtt meg­pillantanánk, megismerjük a strandot a zsi- bongásró!, kiabálásról, amelyek az apró fürdőről emberkék örömmegnyilvánulásai. Alig tudunk a hatalmas strandra bejutni a nagy tömegtől, de végül az úttól és az égető naptól kime-t legedve elmerülhetünk a tó kellemesen hűvös kristálytiszta habjaiban. Mellettem egy négy, év körüli szöszi apja nyakába kapaszkodva, csicsergi a vizet paskoha: »Apuka, én a me­leget csak télen szeretem, nyáron a hűvöset.« Mosolyogva figyeljük a gyermek örök-igaz fi­lozófia j át. Görömböly-Tapolea hangos, vidám, zajos életének ellentéte vár Lillafüreden. Lillafü­redre menve kis vasúton, elrohanunk Diós­győr mellett. Csak messziről látjuk a hatalmas vár festői romjait. Magasan, erdők között visz útunk, amely mind szebb és le­nyűgözőül) lesz. Egyik magas, kopár szikla tetején fakereszt áll, egy szerencsétlen, tragi­kussá vált szerelem emlékének állítva örök emléket. A monda szerint: egy szerelmes mol­nárinas vetett-e onnan le magát, mivel nem kapta meg gazdája leányát. Mint egy intő kar óv minden reménytelen szerelmest elrettentő példájával a magasból, hogy a szerelem nagy és szent dolog, de az .élét még nagyobb ég; szentebb. A vonat ablakán kinézve, mintha egy másvilágba lépnénk, sűrű fenyőerdő tárul elénk a maga utolérhetetlen tiszta, erős illatával. E két ellentét olyan éles és elütő, hogy az ember, el sem akarja hinni, hogy csak a suhanó vonat Bunda, boa akkor jő, ha Lakj szűcstől való Bundák mérték után, mikátíók bélelése és legolcsóbban ifj.Laky Sándor szficsmesterné) készülnek ZALAE G ERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz, választja el az őstermészet szépségében tün­döklő fenyvest egymástól. A híres és mesébeillően szép Lillafüred a maga megszokott előkelő ridegségével fogad. A Palotaszálló, mint egy megközelíthetetlen, középkori várkastély emelkedik ki gyönyörű park közepette. Szinte látjuk a méltóságteljes, alabárdosokat és páncélos lovagokat fel-le sé­tálni udvarán. Valamivel élénkebb kép tárul elénk a strandon, de azért ez is csendes, majd­nem kihalt. Dénes György csónakázik, termé­szetesen párosán, egy pár barnárasült nő és férfi égeti magát a tűző napon. A Hámory-tó hátán ringó csónakoknak és hűs haboknak mi sem tudunk ellenállni és szótlan némasággal evezünk a tavon, gyönyörködve a lenyűgöző vidékben. Végigdőlve a csónakban, miközben a nap körültáncol kacagó sugaraival, felölelem szememmel a mérhetetlen messzeségben tün­döklő horizontot, önkénytelenül is az jut eszembe, hogy a jó Isten valóban jókedvében, teremtette hazánkat. Máraniarosiaié Újhelyi Anna, Apróságok a nagyvilágból Japánban nemrég liázasságközvetítő auto­matákat vezettek be. Egy pénzdarab bedobása ellenében az automatából egy csomó fényképet lehet »vételezni« olyan leányokról, akik ugyan­csak az automata közvetítésével akarnák fér j— hezmenni. Az automata egyúttal a házasulandó hajadonok életkoráról és hozományáról is fel­világosítást nyújt. Ila a feleséget kereső férfi­nak a leányok közűi valamelyik megtetszik, akkor az automata-részvénytársasághoz fordul, íamely megfelelő díjazás ellenében a bemu­tatásról is gondoskodik. Az érdekes kezdemé­nyezés állítólag kitűnően bevált és máris nagy népszerűségre tett szert. —o— Azok az érdekes csipkegallérok, melyeket például a régi holland mesterek képein cso­dálhatunk meg, gyakran gyémántnál és ékszer­nél is értékesebbek voltak. Ezek a legyezősze- rűen összehajtogatott lenvászonból és a leg­finomabb brüsszeli csipkéből készült gallér- remekek nem egyszer egész vagyonokat kép­viseltek. így Xííl. Lajos egyik udvaronca az­zal dicsekedett, hogy 32 hold elsőrendű szőlő- földet visel a nyakán. Az Amazonas, Dél-Amerika legnagyobb' folyója, nevét egy különös földrajzi és törté­nelmi tévedésnek köszönheti. Amikor Fran­cisco Orellana spanyol felfedező, aki 1541— 42-ben elsőnek hajózott be a folyóra, meg­hallotta, hogy a benszülöttek ezt »Amassunu«- nak (víz-felhő-zaj) nevezik, azt hitte, hogy itt laknak az ókori mondák szerint a déloroszor­szági területeket lakó amazonok és ezért a folyót Amazon ásnák keresztelte, el. —o— Európa naponkint négy milliárd gyufa­szálat éget el, melynek előállításához 800,000 köbméter fára és 420,000 kilogramm foszforra van szükség. Egyetlen női selyemharisnya elkészítése 1,600 méter hosszú selyemfonalat vesz igénybe. A szemek száma eléri a 750,000-et. Ilyen kö­rülmények között nem is csoda, hogy oly gyak­ran akad szem, mely szabadulni lakar a zsúfolt társaságból és futásra veszi a dolgot. Ezer kézfogás olyan erőkifejtésnek felel meg, mellyel egy métermázsa szenet a negye­dik emeletre lehetne felvinni. Ezt egy mate­matikai játékokra hajlamos dán újságíró szá­mította ki, ak iarra volt kíváncsi, hogy mi­lyen munkát kell nz egyetemi rektornak ki­fejteni, amikor egy új évfolyamot iktat be kézfogással az egyetem polgárai közé. (MN)

Next

/
Thumbnails
Contents