Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-09-11 / 205. szám

flALAMHGYM ÜJS10

11543. szeptember JBBBB

lí.

2554 katolikus lélek vágyakozik egy templom után

Fel kell építeni a gutorföldei Szent István templomot

Cutorfölde, szeptember hó.

A Lélek szava szeptemberi száma egy csomó templomépítésről ír és közöl fényképeket, többek között hozza a gutorföldei Szent István kápolna képét is a következő szöveggel:(

»Cutorfölde Szent sjstván kápolnája valamikor búcsú járóhely volt, ahová a^ávoli Muravidékről is elzarándokoltak a Szent Korona hűséges alattvalói. A kicsi templom ma már szűk a hívek befogadására, ezért tervezi Bár- dosi Jenő .lelkész az új »göcseji Szent István - templom« megépítését Isten dicsőségére és a honfoglaló ősöktől származó »nyugati székelyek« lelki gondozására.«

Eddig szól a kis híradás. Mi azonban nem elégedtünk meg ezzel, hanem meglátogatjuk Gutorföldét... \

A szeptemberi meleg nyári bőséggel omlik a nyakunkba a lassan döcögő masinán. Valahogy azonban érezni és látni lehet, hogy kifelé ballagunk a nyárból és a nap utolszor akarja megmutatni nyári erejét. Valahogy megfakultak a színek, egyre több pókháló húzódik meg az ágak között ,és a félig megkopa- szult fák ágain nevetve integet felénk a pirosló alma ^és a hamvas besztercei szilva. Arra túl megrokkant stéglaégető kémény ledőléssel ijeszti gazdáját... (

Nem messze t^nnen, az erdő szélén, festői szépségben elterülő levente-pályán apró gyermekek rúgják mezítláb a labdát. A lélekvesztő keskeny íahídon tát lenézünk a csobogó patakba ... A parton egy gazda heverész, a tehenét legelteti gi szép zöld pázsiton.. .

Körülnézünk. A homályos, köpenybe burkolt dombok .köröskörül bekerítik a völgyet, ahol most állunk, a két község között. Egyik oldalon Cutorfölde, a másikon Szentpéterfölde. Csak pár percnyi út a két község közötti távolság- ,

A Szent István kápolna

Hogy itt csellengünk a határban, B á r- dosi Jenő lelkész kerül elém. Azonnal nekiszegezem a kérdést:

— Hogy is állunk a templom-üggyel?

— A gutorföldei curáciát 1928-ban szakították le a pákái plébániától. Azóta önállói lelkészség — pnondja.

— Milyen községek tartoznak ide még?

— Gutorföldén kívül idetartoznak egy- házilag a náprádfaiak, a csertalakosiak és a szentpéterföldiek.

— Mekkora a hívek lélekszáma?

— A négy község katolikus lakosainak száma 2554. Ezeken kívül azonban idejárnak misére Kisszigét, Mikéi a, Rádihaza, Náprádfa

j Mindenféle vadbőrt:

I

sxam@f|Ozet, ; I

pézsmát, is&B*£0ty !;

rókát, pf aafat ;:

a legmagasabb napi áron megveszek. \ \

II i;

RADU DEZSŐ tímár

^aSaegerszeg, :;

Berzsenyi Dániel-utca 55—57. sz. ;'

újmajor, Szentkoznxadombjő, Zebecke és Or- taháza lakosai is.

A beszélgetés után meginvitál bennüket Bárdosi Jenő a templomdombra. Szép fenyves út visz alulról oda. Mellette régi sírok és új kripták. Egészen a kápolnácska közelében. Ebből is látszik, hogy valamikor nem használták mindennap a kápolnát és csak azért épült, hogy időnkint megnyíljon a búcsújáróknak. A belső világa mindössze száz ülőhelyre és körülbelül ugyanannyi állóhelyre szolgál. A sekrestyét is úgy ragasztották hozzá valamikor, ezen keresztül van a bejárat is.

Mint hallom, jóidőben kitárják az ajtókat és az emberek nagy tömege kiülve a! temetőbe hallgatja a szentmisét. Ünnepélyesebb alkalomkor pedig kinn a szabadban mond-^ ják el a szentbeszédeket is.

( Azután elsétálunk a holtak csendes birodalmában, ahol a csontok es a lelkek falán kopognak vissza a beszéd foszlányai, önkeny- telenül és egyszerre sóhajtunk fel:

— Hát ide bizony templom kellene!

Az, templom, mert ez nincsen. A kiskápolna valamikor megfelelhetett, amikor kiál- tásnyira húzódtak egymástól a házak. Ma azonban 350—400 mindennapi iskolás gyermek vám Ez a szám is mutatja, hogy áz elemi iskolád gyermekek sem férhetnek be az Isten házába. Már pedig a nevelés kezdete itt van. Itt, az Isten színe előtt, ahol az apróságok az elsőj imádságot mondják el, hogy a lelkűk és a szívük fogékony legyen a jóra és a szépre... Itt ez lehetetlen.

Emléket Szent Istvánnak

Később lekanyarodunk a községbe. A cső-' bogó vizű patak mellett áll az egyszerű falusi kúria, a plébánia épülete. Itt megtudom még Bárdosi Jenőtől, hogy a lelkészségnek 16 ka- tasztrális holdnyi birtoka van csak, amit 1933- ban, míg az épületet 1937-ben vásárolták. Azóta adóssággal küzdött a kis plébánia és gondolni sem lehetett arra, hogy templomépítésbe kezdjenek.

— Mégis, hogyan gondolod a templom- építést? — szegezem mellének a kérdést.

Bárdosi Jenő egy kicsit elgondolkodik, látszik, hogy; nem számított a kérdésre.

— Püspök urunknak azt mondottam, amikor először referáltam személyes [terveimről, hogy az elindulás módozatairól semmit se tudok egyelőre mondani, mert annyira erős a hitem, hogy azt merem reményleni, hogy majd az oltár előtt maga a jó Isten adja nekem a sugallatokat Szent István király közbenjárására. Csak a biztos terv él bennem világosan, felépíteni a göcseji Szent István-templomot, hogy az hirdesse Isten és első szent királyunk dicsőségét.

— Van már valamennyi pénzetek?

— A budapesti Szociális Társaságnak írtam ebben az ügyben. Csak érdeklődöm bizonyos dolgok felől, mire azonnal küldtek 500 pengőt, összegre nézve talán kevés ez az ösz- szeg, de én nagyon bízom abban, hogy meglesz a többi is.

Országos gyűjtés

— Hát mégis honnan akarod elővenni a pénzt ?

Országos gyűjtést akarok indítani. Szent István király képe van a kis kápolnában ősidők óta az oltáron, mindannyiónk szent királya és atyja volt, így hiszem, hogy mindenki hozzájárul majd ahhoz, hogy megfelelő, méltó emléket állíthassunk számára annál is inkább,

%

Inert ezzel egyúttal több, mint két és fél ezei! katolikusnak nyitjuk meg az Isten házát, ami most nagyon hiányzik. i;

... Elbeszélgetünk még a falu bajáról, gondjáról. Szó esik a tanításról is. Érdekességei a községnek, hogy a kántor sem itt lakik, hanem Szentpéterföldén. Pintér Ernő tanítói végzi ugyanis a kántori teendőket, ö mellette dolgozik özv. Valentiny Miklósné, Kovács Izabella, Kovács Ferenc egerszegi kisgazdá- nak a testvére.

Érdeklődöm, van-e kultúrház? Persze az sincsen. Ha valamit akar az ifjúság csinálni a hosszú téli estéken, mindig az iskolából kell kipakolni. Pedig élet az van, látom, mert minden fiúnak és minden lánynak ott van a mellén a Kalász-, meg a Kalot-jelvény, ami azt mutatja, hogy az ifjúság hazafias nevelése mellett ugyancsak1 munkásszerepet vállalt az egyházvezető is. Uj göcseji generáció növekszik fel. Amire éppen szükség is van, mert országvilágnak kikiáltották, hogy »a sötét Göcsej«.. Hogy miért sötét, tudjuk az okát, messze esettj a múltban a papjától és az iskolától, nú| azonban, hála Istennek, más a helyzet, inert fninden községben ott áll az iskola, ahöl a göcseji magyar nebulók fejébe cseppenkint juttatják türelmes ^tanítóik a tudományt.

Sajnos, azonban lassan eltűnnek az utcákról a göcseji házak. Népviseletet meg egyáltalán nem is látni. Pedig ez nagy kár, mert a szépséges építészeti stílusból lehetett kiérezni igazán, hogy ennek a népnek igen sok köze van a székelységhez, akiket pedig a legderekabb magy aroknak tartunk...

Az iskolák és a templom nyomán megindult a kultúra és biztosak vagyunk benne* hogy ennek a derék magyar fajtának is jobbra fordul egyszer a sorsa. f

Reméljük, megvalósul egy fiatal pap álmai és a két^sfélezer ember jogos kívánsága;: aj. templom és új élet kezdődik a göcseji völgyijén ... Szálkái Ferenc*

Ki akar vitorlázó repülő lenni?

A zalaegerszegi vitorlázó repülés népszerűsítése érdekében a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap váti repülőterén folyó hó 16-1 tói kezdve 14 napos táborozás kezdődik. A táborozáson Zalaegerszegről 30 jelentkező vehet részt. A résztvétel teljesen díjtalan és a; táborozok teljes ellátásban részesülnek.

Aki kedvet érez a vitorlázó repülés iránt, a 16—18 éves leventék és diákok közül, az a jelentkezési íveket beszerezheti a leventenyilvántartónál a Levente-pályán.

Hisszük, hogy Zalaegerszegről kellő számú, levente és diák jelentkező akad, annál is inkább, mert a táborozás testi felüdülése mellett a közös sors összekovácsolja a város ifjúságát, ami elengedethetetlen kelléke jövendő sorsunknak. Sajnálattal keli ugyanis megállapítanunk, hogy vannak, akik távoltartják gyermekeiket, diákgyermekeiket a leventetársaktól, holott aí nemzet egyetemes érdeke szempontjából teljesen közömbös az, hogy ki. milyen család- bőt származik. Minden ember csak annyit ér, nőjjön az fel selyemben, bársonyban burkolva, amennyit a nemzet érdekében tenni képes,

A repülőtáborozás és később a vitorlázó repülés a legszebb példája a fiatalság egymásra utaltságának. Itt egész embert kíván a nemes sport, s aki izmaiban és testében egész ember, az lelkében is egészséges és testvérének tekinti azt, aki a másik kötél végét húzzad amikor magasab fúrja magát a gép, hogy megmutassa a világnak, hogy a magyar nemcsak a lovon, hanem a levegőben is a legelső ember, a világon. De csak akkor, ha testvérként fogja meg minden diák és levente egymás kezét és aj viharral szemberievetve tiszta homlokát és a magasba tekintve előre megv.

Ezekkel a gondolatokkal jelentkezzen minél több' fiú a repülőtáborba.