Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-09-07 / 202. szám
2. ZALAMBGYEI ÚJSÁG 1943. szeptember 7,r Hajdú vármegye átiratára a ldsgyűlés is javasolja a Kormányzóhelyettes képének az iskolákban való kifüggesztését. A személyi változások bejelentése után javasolja a kisgyulés, hogy az «alispánnak es a főjegyzőnek a‘ szolgálati fizetés legmagasabb fokának elérése után egyszeri személyi pótlékot adjanak. Az árvaszékí elnököt a 'S I. fizetési osztályba léptetik elő. A vármegyei háztartási alap jövő évi szükséglete 2.987,267 pengő. A vármegyei állat- tenyésztési alap 3.014,000 pengő szükségletet és fedezetet mutat. A vármegyei nyugdíjalap felemelésére 30,000 pengő szükséges havonta, amit kölcsön utján a közúti alapból fedeznek. A közúti alap jövő évi költségvetése 8.990,802 pengő bevételt mutat. A közúti alap részére új személygépkocsit vásárolnak 50,000 pengő értékben. Felemelik az útbiztosok iroda- Ós szertáráltalányait. Az útigépkezelők díjának felemelésével kapcsolatosan Horváth Gergely szó- vátette a mezőgazdasági és egyéb munkás- hiányokat és azt kérte, hogy ellenőrizzék ai munkáshiányok okát is, mert munkás van, csak nem hajlandók annyiért lemenni, amennyi elő van részükre írva. Ugyancsak súlyos mulasztások vannak emiatt az utak javitasanal es építésénél is. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi a főispán, hogy hamarosan honvédelmi munkára kötelezetteket kapcsolnak be az útépítésbe. Javasolja a kisgyulés, hogy a Budapesten létesített muraközi tanoncotthon részére a felszereléséhez 5000 pengős segélyt adjanak. Szerződést kíván kötni a vármegye Benkó József muraszombati húsgyárossal is, aki a vármegye kiselejtezett apaállatait felhasználja és a napi legmagasabb áron átveszi. A vármegye díjtalan közigazgatási gyakornokainak líavi 245, a kisegítő munkaerőknek havi 192 pengő segélyt, illetve fizetést adnak. A pécsi Szent Mór kollégiumot évi 4000 pengővel kívánják segélyezni, míg a Magyar lAllattenyész- tés című szaklapot a vármegye- részére 80' példányban rendelik meg. A zalaegerszegi Légoltalmi Ligát 1260 pengővel segélyezik. A balatoni vármegyék beruházási segélyéhez, ha a szomszédos vármegyék is felemelik, Ügy a vármegye is 40,000 pengővel kíván hozzájárulni. A Ludovika Akadémia ösztöndíjas helyére Szalay Imrét jelölték ki. Támogatják Zánka községnek Balatonzánka névre való név- változtatását. Az országban működő közigazgatási tanfolyamokat pedig összesen 21.600 pengős segélyben javasolják segélyezni. A Revíziós Liga évi ezer pengős segélyt kap. A v ármegyei Gyümölcstermelők Egyesülete 7500 pengős segélyben részesül, a Győrffy István kollégium pedig évi 5000 pengőben részesül. Bejelentette még a kisgyülésnek a főispán*; tyiogy a csütörtöki törvényha ő ági közgyűlésen ünnepelni kívánják Herczeg Ferencet, aki ebiben a hónapban tölti be életének 80. évét. A megyei alapok pénzeit a Varmegyei Banknál, Hitelszövetkezetnél és a Nemzeti Hitelintézetnél helyezik el. A gyámpénztár pénzeinek gyümölcsöző elhelyezésével kapcsolatosan felmerült az a kívánság, hogy a vármegye írjon fel a miniszterhez ennek a tőkének időtálló elhelyezése érdekében, mert a múlt háború, utáni pénzromlás miatt sok jogos panasz érte a vármegyét, amit mégegyszer nem kívánnak hallani. De ezen felül is az árvák pénzének megtartása erkölcsi kötelessége a vármegyének. Dr. Schmidt Jenő főjegyzőnek beszámítják Bunda, boa akkor jó, ha 1 Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérosa legolcsóbban i Lak; szűcstől tali Z AL AEGERSZEQ Bethlen Qábor-u. 5. sz. ífj.Laky Sándor sröcsmesternól készülnek a főszolgabírói állásában eltöltött 3 évét. A vármegyei árvaszék másodhelyettes elnökévé! dr. Perháts Dezsőt nevezik ki. Pacsán új járási székház építése vált szükségessé, aminek felépítését 600,000 pengős költséggel javasolják. Az építkezés bankkölcsönből történik, amit 1945- től kezdve évi 100 ezer pengővel törlesztésiek. Dr Szele Józsel h. árvaszéki elnököt 34, dr. Za- rubay Lóránt tb. főszolgabírót pedig 15 évi szolgálattal nyugdíjazzák. Ugyancsak sor kerül több útőr és kisebb tisztviselő nyugdíjazására b>* A kisgyűlés rendes tárgysorozatának tárgyalásán ismét több nyugdíjazás szerepel. Laky, Lajos zalalövői adóügyi, Kulcsár Vidor szepetki segédjegyző szintén nyugdíjazását kérte. Ezzel kapcsolatosan Mindszenty József prelátus annak az aggodalmának ad kifejezést, bogy igen sok a fiatal nyugdíjbavonuló, ami kibírhatatlan terhet jelent a vármegye részére. Dr. Brand Sándor alispán válaszában annak a reményének adott kifejezést, hogy a kinevezési rendszer bevezetésével remélhetőleg lesz egy megoldás az országos együttes nyugdíjalap létesítésére is. A tornyiszentmiklósi katolikus t em p l em renoválásával kapcsolatosan úgy határoz a kisgyűlés, hogy a községek hozzájárulását csak abban az esetben engedélyezi, ha a {emp- lomban lévő híres festményeket szakértői művész vizsgálja felül, nehogy a vármegye értékei avatatlan kezek alatt tönkremenjenek. Zalakoppány körjegyzői irodát és lakást épít 100,000 pengős költséggel, amit az OTItól kíván megszerezni. Ugyancsak nyugdíja-» zasat kerte Miklosvari Janos volt Csáktornyái jegyző, akit a belügyminiszter áthelyezett, dp az áthelyezést nem fogadta el. Mivel szolgálati évei nincsenek meg, csak végkielégítésben részesülhet. Lampért János bagonyai körjegyzőt; szintén nyugdíjazzák. főbb, kisebb jelentőségű pont után gróf Somssich Antal a múlt rendkívüli kisgyű- lésen elhangzott észrevételeit terjesztette elő. Nevezetesen, kéri az egész gazdatársadalomj nevében, hogy a főispán, mint kormánybiztos, adjon ki rendeletet, amely szerint a vöröslisztef nem kell belekeverni az egységes lisztbe. Ugyanis a vörös- liszt teljesen tönkreteszi a kénye rlisz- tet. Ebből egyébként sincsen senkinek haszna, csak kára. A főispán válaszában utal a kormányrendeletekre, amely ek a kiőrlési százalékot elő-, írják. Vagyis a nagy malmok kötelesek a búzát] $5, a rozsot pedig 80 százalékra kiőrletni, míg vámőrlés esetében ez a százalék 80, illetve 75. A vörösliszt külön való kiadására felhatalmazást nem kapott, azonban eljár ebben az ügyben. Ugyancsak szóv áteszi gróf Somssich Antal, hogy a hadsereg részére vásárolt lovaknál csekély árakat fizetnek és a bizottság semmi féle iratot nem ad róla, ami esetleg támpontot adhatna egy későbbi reklamálásra. Sebtében, röptében a nyári Balaton körül Bita József riportja ív. A Kaszinó-kert ugyancsak kitett magáért, amikor a magyar és francia boxbajnokok és művészek közreműködésével ökölvívó- és művészdélutánt rendezett. A művészszámok után több jeles ökölvívó állt ajvöröndre: magyarok és internált franciák. Természetesen, a művész és sportdélután fénypontja a Magyarországon is ismert Moreyon kubai néger bajnok száma volt, amelynek során ellenfelét, Bernard francia bajnokot a harmadik menetben kiütéssel győzte le. Moreyon különben is, érdefnes feljegyezni, hogy nagyon kedveli a zenét. A «Balaton« sör- kertben, fröccs mellett, asztalánál egyedül ülve, kézdobolással illesztette figyelmét az ütemzene élvezetébe. Gondtalan, fiatal gyerek, akinek duzzadt, egészséges, fekete arca, nagyszerűen bizonyítja, hogy mélyebb, érzékenyebb élet- szemlélet nem gyötri. ökölvívó talentuma csodálatos lábmunkájának és meglepő testmozgásának összhangjában rejlik, öt is tekintélyes gyerekhad kísérgeti az utcákon, ahol a kubai néger csodálkozásra is fakasztotta a járókelőket »magyarságával«. Az történt ugyanis, hogy egy leány, amint kerékpárján elkerülte Moreyont, magyar nyelvébe fesztelenül fogózkodva szólt oda valakihez: * — Jaj de csúnya fekete képe van ennek a négernek. Mire Moreyon, mindenki ámulatára, magyarul vágott vissza: — De a lelkem fehér... * Az augusztusi kánikula következtében a nyaralók makacsul kitartanak. Mintha a napi 16—18—20 pengős penziós ár nem számi-) tana nekik semmit. Esténként zsúfolt nézőtér előtt játszik a hatalmas öblű kertmozi. A Balaton és Fogas, nevű kerthelyiségekben másodnaponként a tombolajáték izgalmában »tombolják« ki magukat az est szórakozó alakjai. A Kaszinókért élete esténként kiadós műsorban és jó zenében tobzódik. A Matróz-csárda ia Sió partján igen jó ételt szolgál ki. A szemlélő d<s(l-( előtt és délután nagy kártyacsatározásoknak lehet- tanúja az egyik vízparti [kerthelyiség- ben. Nos, ezek a jóravaló férfiak igazán, nem lehetnek természetkedvelők... Siófok az éjjeli elsötétítést tökéletesen; hajtja végre. Még csak iránylámpást sem lehet látni. így aztán, különösen a Kaszinókért és a Balaton-part között elterülő hatalmas parkban számos »eltévelygő«-vel és »botladozó« -vaí lehet találkozni. (Persze, a szónak csupán eredeti értelmében.) Milyen kár, hogy a nagy parkban, ahol reggelenként és alkonyaikor sportifjak teniszeznek, Ertlikék még nem állítottak fel zenepavilont, figyelemmel arra, hogy valamelyik mulató, vagy mindenegyes mulató, naponként, délelőtt és délután, felváltva kölcsönözné zenekarát térzenéhez. * Ne feledkezzünk meg azonban Siófok köz- gazdasági életfolyamatáról sem. Kívánatos ebből a szempontból is széjjeltekinteni a nagy jövő előtt álló politikai községben. Úgy mondják, többéves terv keretében óhajtják a Si,^ csatornát hajózhatóvá tenni. Evégből tavaly elkészült a Siófok és Balatonújhely új Sió- hídja. Alatta, kimélyített mederben, szalad a csatorna vize. A hidat oly magasságban építették meg, hogy alatta a dunai közlekedésre szánt hajók kényelmesen elférnek majd. A teherforgalom lebonyolítására nemrég új csatornaváj ásba kezdtek, amely csatorna a Siótorkolat mellett, azzal párhuzamosan indul és ugyancsak a (Sióba kanyarodik vissza, pár száz méter távolságban. |Ezek az első lépések ahhoz, hogy a Balaton szférája kapcsolatba jusson! a Duna közvetítésével a világtengerekkel. A régi tervek megvalósításának előestjén örvendezve szemléljük a nyári Balaton partjáról ezeket a nagy horderejű csákány vágásokat... < (Vége.) FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
