Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-23 / 189. szám

s, ZAUAM8GYBI ÚJSÁG 1943.. augusztus /23. Légoltalmi közlemények Mentőörsök felszerelése: önálló házakban vagy házcsoportokban 50 személyig 1 drb. légoltalmi mentőtáska, 100 személyig 1 drb. légoltalmi mentőláda, 200 személyig 1 drb. Hagy légoltalmi raentőláda. Légoltalmi őrség egyéni felszerelése: az (őrség minden tagja részére 1 drb. sebkötöző­lés 1 drb. gázsebcsomag. r. A lakásokban ajánlatos minél több vizet tartani. Fürdőkádakat, teknőket, nagyobb edé­nyéket naponta töltsük miég vízzel és tartsuk készenlétben. A melegebb idő tartamára a la­kások kettős ablakai ,közül az egyiket — a belsőt, vagy külsőt.— emeljük ki és raktá­rozzuk el a Ipincében vagy más alkalmas he­lyen. Tömeges ablaküveg ,betörés esetén be­szerzési nehézségek állhatnak elő. . A Kormányzó Ur tűzte fel a kitüntetést több zalai hős mellére A Kormányzó Ur - öfÖméltósága ja líarc- téren teljesített kiváló, 'bátor és hősi magatar­tásukért vitéz Oszlányi Kornél vezérőrna­gyot, T ásnád y Ferenc főhadnagyot, N é- tnedy Bertalan századost és Duzs Gedeon Hadnagyot magas kitüntetésben részesítette. A Hős zalai katonákat a iFőméltóságú Ur ki- Hallgatáson fogadta és személyesen tűzte fel a kitüntetéseket a zalai katonák mellére. Vitéz Oszlányi Károly Vezérőrnagy a Miagyar érdem­rend Középkeresztjét hadiszalagon a kardok­kal, míg Némedy százados, Tasnády főhad­nagy és Duzs Gedeon hadnagy a Magyar Ér­demrend Középkeresztjét kapták hadiszalagon a kardokkal. A kitüntetések átadása a Vár arany termében történr ürtriepélyes keretek kő- ^ zött. . ' ^ * ’ A ,v-jj \ f ' ^ TT'í ^ *** " Zala vármegye építette az amelynek előadásaira az ország minden részéből eljöttek a tehetős emberek A balatoni gyógyforrás jubileumával kap­csolatosan tartott tavaszi orvosi kongresszus lalkalmával megírtuk, hogy későbben Balaton- füred megrendezi az első kőszínház 112 éves [jubileumát. Mint értesülünk, az ünnepség előkészületei annyira elrőhaladtak, hogy Szekeres Bónis, a gyógyfürdő kormányzója Budapestre utazott, Hogy több előkelőséget meghívjon az elő­adásra, amelyet augusztus 28-án rendeznek! Imeg Balatonfüreden. Balatonfüreden a régi bálokkal kapcso­latosan ugyanis 1831. július 2-án nyílt meg laz ország első kőszínháza, amelyet Zala vár­megye »sz éplelkű közönsége«, ,,a Szent Benedek Rend és ,a füredi közönség adakozá­sából építettek. Ebben az időben az ország területén ez volt az első kőszínház, amelynek lelőadásaira az érdeklődők (sokszor messze föld­ről, napokig kocsikázva érkeztek meg. Az első előadást a Dunántúb Színjátszó Társaság tartotta, amely pár évvel később a Nemzeti Színház megnyitásán is szerepelt. Színre került Töpfer János Gusztáv »Magyar hölgy«: című darabja, amelyben jegy - magyar Hölgy dicsőséget szerzett a magyar névnek. 'A darabhoz K i s fa 1 udy Sándor, va kőszín­ház első főigazgatója írt párologok A víg­játék és a prológus kéziratát hoá$zu ,jdpn at keresték, mire sikerült elÓk-ejyte^ Fajt. as vég­játékot mutatják be most, augusgti^s 28-á% Érdekessége az e,Iőadá;sijiak, högy ja. Jkő§^n- ház néhány remek o3$opa is előke|^U< a bői, amelyeket annakidején gróf be óh György ajándékozottá s^ínbázna^ »opa^lynek a timpanonját tartották. Ezt, a hát, ,pap£^yre került, oszlopot. amelyek, mjndeg^i^e JP? tné- t«rmágsa és négy métgr (mag<}s,, njw^t Gyógy- teremben állítják felr s pgyut^l ^^iQrázágos Műemlék Bizottság njuemléjíjké is nyílvání­totta. Az oszlopok körülbelül ugyanarra á helyre kerülnek most vissza^ ahol hajdan^ 112, évvel ezelőtt megépített koszfnbáz idején tak. Sajnos, a kőszínházat (annakidején, 1868- ban lerombolták, és Helyette fából építettek új színházat... : ! ’ A Szent Benedek Rend mindent elkövet, hogy a különös jubileumot méltóképpen meg­ünnepelje. Hisszük^ hogy fáradozásaikat teljes siker koronázna és legalább egy csendes nyári estére visszavarázsolják a múlt század hangu­latát és fülünkben cseng majd a Nemzeti Szín­ház műv észeinek ajkán ^Kisfaludy Sándor pro­lógusa és Töpfer vígjátéka. v ! ‘ A sertéspestis elleni hathatósabb védekezésről Ismeretes, hogy hazánkban 1895-ben ural- jgott nagyobb mértékben ia sertéspestis. Kő­bányán akkoriban naponta vonat3zám szállí­tották a hullákat az akkor létesített szappan­gyárba. .Hullahegyek tornyosultak akkor Kő­bányán és a betegségnek pem lehetett gátat vetni. Ugyanakkor minden államban megál­lapították a betegséget és azóta is kisebb- nagyobb mértékben fel-fel .üti a fejé[t, bár la védőoltások alkalmazása óta lényegesen ja­vult a helyzet és ma,,megfelelő időben alkál­in azott oltásokkal, fertőtlenítésekkel, megál­lítható. Kel e t-D élen rop ába n, de nálunk is min­dig jelentkezik kisebb-nagyobb mértékben. Je­lentős uralgó a, közélelmezési, pemzétgazda- eági, honvédségi szempontból, mert közel'lá- iásunkban, háztartásunkban, a sertéshúsnak és. zsírnak rendkívül foútos szerepe yan. Mennél nagyobb a sertésállományunk, annál nagyobb a zsírmennyiség, ami viszont a háztartásban rendkívül jelentőségű. Magával a sertéspestis­sel, köznyelven vésszel, nem akarok részle­tesen foglalkozni, annak tüneteivel, mert azt a közönáég, sajnos, saját (tapasztalatai révén úgyis nagyon jól ismeri. Inkább a v édekezésre, a védőoltásokra aka.rok kitérni, mert ez ma nehezebb feladat és komoly gondot okoz, kü­lönösen a, szérumtermelő intézeteknek, te­kintve. hogy a sertésárak (magasak, és normális áron' ^t a sertés meiiúyiségét megszerezni, amjL a szérum készítéséhez szükséges, <nem 1 eh ejt A sertés oltások kedvező eredménye már az elmúlt évben is arra indította földművelésügyi kormányzatot, hogy . egyes, pagyon fertőzött (Mi; Alkalmi vétel! 1 darab 500 éves művészi szentkép, festmény eladó. Beoeértéke 3.800 P. Antal asztalosnál, Battyhyány-a. 10. vármegyékre nézve elrendelte a kötelező ol­tást, miáltal a pestis terjedésének gátat tudott! vetni. A takarmányhiány, az ennek következ­tében az állatok elgyengülése, igen érezhetően! apasztott^ az ország sertésállományát és ígyj apadt a szérum és virustermelés céljait szol­gáló megfelelő sertések, egyedek jszárna is, ami azt eredményezte, hogy a szérumtermelői intézetek nem tudják a megfelelő anyagot be­szerezni hatósági áron, nagyobb mennyiségben. Igen nagy nehézségét^ jelent az is, hogy szírumtermelésre csak meg nem \ immunizált, még simultál* oltáson át nem esett, 50—90 kUógrammos sül­dők alkalmasak. Tudományos megfigyelések fezerint a vi­rus, illetve szérum előállításához legalkalma­sabbak a hússertések, vagy keresztezett ser­tések. Ezek kaphatók legnehezebben. Mind­ezeket a körülményeket figyelembe vette aj kormányzat és ajzert, hogy az oltóanyagter- mélő infézdték, a megfelelő anyagot besze­rezhessék é$ a szérum előállításában fenn­akadás ne légyen, áz ország sertésállománya a pusztulástól megóvható legyén, a hatósági áraknál magasabb árakat engedélyezett é célra, A kormánynak ez az ^intézkedése < sem ve­zetett célhoz, íjiég így sem tudnak az öltó-l anyagtermelő , intézetek megfelelő mennyiségű! anyagot összevásárolni. Telantettel arra, hogy; Sokain teljesen indokolatlanul halmozták a Lszé- r^ttiot, bar erre betegség miatt nem volt szük­ség, éS így átlóst a szükséges szérum-mennyi­ség hiányzik, a kormány beleavatkozott N v elrendelte, hogy a szérű mtermelő • intézetek csak Hatósági állatorvos iga- í zolása esetén adhatnak ki szérumot, «r t* . 0SJR y./': ••*>> ftj í\^-r- f’•: - *1?'.' * " f míg majd megint biztosítva lesz a szükséges! mennyiség. Utasította a miniszter a szérum- tétmelő intézeteket, hogy a magasabb áron. ne csak a mostani szükségletet szerezzék be, hanem a jövő évi szükségletre is készüljenek fel és azért szerződéssel biztosítják a megfelelői süMő-áíiyOgot. Azok & gazdaságok, amelyek így biztosítják a megfelelő fülelő-anyagot, a szükség ©setén biztosítva lesznek, a szükségei anyag mennyiségéről is. _ * Égősorban* azok fognak , szérumot Csapni, akik lehetővé tették anna/é termelését. A szérümtermelésre adott sertések ára Olyan, hogy a mellett a gazdák nem szenved­nek kárt, különösen, ha -figyelembe veszik, hogy baj esetén biztosítva van számukra a szükséges szélümmennyiség. Országos, nemzetgazdasági érdek, bogy a szérumtermelés akadálytalanul történhessek, azért kell, hogy műiden sertéstartó gazda megszívlelje e tekintetben a Köztelekben dr. Konkoly-TIíege Sándor államtitkár ily irányú országos felhívását. Dr. KÜKULJEVIC JöZSER Figyelem 1 Szilö- él gyümölcstermelők, aki fát és időt akar megtakarítani, azok jelentkezzenek nálam kedvezményes pálinkafőző s r e* Kovács József, Hegyi-utca 7 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents