Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-12 / 181. szám
1943. augusztus 12. 2ALAMBGYBI ÚJSÁG som 3-1«-célra megfizetni; behajthatatlanság esetére a II. Bn. 8—10 §-ai alapján 10 pengőnként (egy napi, tehát Németh Sándorét ößszeaen 10 (tíz) napi, Hajgató Jánosét pedig összesen 30 (harminc) napi börtönre keli átváltoztatni. A vagyoni elégtétel megfizetésére vonatkozólag az 1337/1924. M. E sz. rendeletben a pénzbüntetésekre vonatkozólag megállapított szabályokat kell alkalmazni; a bűnjelként kezelt 55 kg. korpa és 69 kg. árpadara elkobzása tárgyában ebben az .ügyben nem határoz; egyebekben a semmiségi panaszok tárgytalanokká váltak; elrendeli az ítéletnek az 1938: XIX. t. c. 28. és ‘29 $-ai alapján az illetékes törvény- hatóság központi választmányával s a Bp. 330. §-a alapján Zala megye alispánjával a trielléicbüntetés nyilvántartása véglett való közlését is. Indokolás: Az uzsorabíróság ítélete ,ellen a közvádló >a vádtól eltérő minősítés, a teljes vagyonelkobzás kimondásának, valamint a hírlapi közlés és a liszttel való kereskedőtől való eltiltásnak, a falragasz utján való közzététel kimondásának a mellőzése miatt, ezeknek alkalmazása végett és súlyosbításért a Btk. 92. §. keretén belül is, illetve vétséjgi minősítés (esetén a Btk. ,92. § mellőzése végett« semmi - ségi panaszt jelentett be. A kir. főügyész a közvádló semmiségi panaszához 404/1943. f. ü számú nyilatkozatban hozzájárult. A kir. ítélőtábla az uzsorabíróság ítéletéiben a bizonyítékoknak megfelelően megállapított tényállást a következő kiegészítéssel fogadta el: A 89.000/1942. K M. számú rendelet 18. §-a a 00 liszt kilóját 72 fillérben, az E. B. lisztét 36 fillérben, ugyanennek a rendeletnek az 1. §-a a búzakorpát 18 fillérben, a 4100/ b942. M. E tsz. rendelet 4. §-a a takarmányárpáét 24.50 fillérben állapította meg, mely utóbbihoz 10 százalék darálási díjat számítva, a takarmány árpa dara legmagásább kilónkénti ára 24.75 fillér volt. Ennél a megengedett árnál Németh Sándor többet kért Hajgató Jánostól és pedig 00 lisztért kilónként 1 pengőt, E. B. lisztért 48 fillért, korpáért 25 fillért, árpadaráért pedig 40 fillért. Amikor pedig Hajgató János kijelentette, hogy a legmagasabb hatósági árnál nem hajlandó többet adni, Németh Sándor a maximális áron felül 100 pengőt kért a szállítmányért. Az uzsorabíróság ítéletében részletezett korlátozásokat a m. kir. minisztérium által; 4500/1941. szám alatt a gabona- és lisztforgalom szabályozása tárgyában, valamint . a 3600/1942. M. E szám alatt az 1942. évj/ termésű gabona csépiedéről, számbavételiéről, őrléséről és az ^ 942/1943. évi gabona- és lisztforgalom szabályozása tárgyában kiadott rendeletek állapítják meg, a 4500/1941. M. E sz. rendelet 19. §-a kereskedelmi őrlésben kiőrölt lisztet a malmoknál zár alá helyezte, a 21. §-a pedig elrendelte, hogy a vámőrlőmalmok vámkeresményüket a Hombárnak minden hó végén felajánlják. A 3600/1942. M E. számú rendelet 35. §-a a gabonának és a lisztnek a szállítását az egész ország területén szállítási igazolványhoz kötötte. A minisztérium mindkét rendeletet a honvédelemről szóló 1939: ,11. t. c 113. §-ban foglalt felhatalmazás alapján bocsátotta ki. ■. Minthogy pedig az, aki háború idején olyan közszükségleti cikket, amellyel a szabad rendelkezést a minisztérium az 1939: II. t. c. 113. §-a alapján korlátozta, jögieBenesen felhasznál, elfogyaszt, elidegenít, megsemmi- Sit, vagy egyéb módon az igénybevétel elől elvon, az 1*939: II. t. c. 206. /-ába ütköző, kü- kü lön leges rendelkezés hiányában az 1897: (XXXIV. t. c. 17. §. 1. pontja értelmében la bú'- törvényszék tanácsának hatáskörébe tartozó bűncselekményt valósítja meg, az uzsora- birosag, hatáskörének túllépésével, tévesen minősítette a vádlottak cselekményét az 1941: X. t. c- 1. §-a alá eső, a közellátás érdek(éll ták. Hajgató János korlátozások tudatos megszegésével, tehát tilos úton szerezte meg a kérdéses lisztet, azt péküzemében ieldolgoz- tatta s’az abból készült iparcikkeket forgalomba hozta. A v ádlottnak ily módon elért haszna azonban nyilvánvalóan illegális volt még abban az esetben is, ha a termékek árusítása maximális áron történt is, mert az által a vádlott olyan haszonhoz jutott, amit különben — a korlátozó rendelkezések megszegése nélkül — nem érhetett volna el. Ezért Hajgató János megvalósította aí 1920: XV . t. c. 1. §- 1. bek. 6. pontjúb^L ütköző, az 1920: XXVI. t. c 8. §. 1. és 2. tétele szerint minősülő egyrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés (áru- csempészet) bűntettét. A bűntetti minősítés) alapjául ugyanazok az okok szolgálnak, mint Németh Sándor esetében. Mindezekhez képest a kir. ítélőtábla, beszámítást kizáró, vagy büntethetőséget megszüntető ok híján, az uzsorabíróság ítéletének azt a részét, amelyben a vádlottak bűnösségét nem mondotta ki, a rendelkező részben már idézett törvényhelyek alapján megsemmisítette s a vádlottakat a fentiek szerint már meghatározott bűntettben bűnösnek mondotta ki. . ...(/ | j™ | , „i , < A büntetés kiszabásánál a kir. ítélőtábla a v ádlottak büntetlen előéletét, Hajgató Jánosnak 8 gyermekes családos állapotát s hogy Németh Sándor egy írnokának és a feleségéinek eltartásáról gondoskodik, enyhítő körül-' menyként, a cselekmény 'folytatólagosságát és kétszeres minősítését súlyosítóként mérlegelte Az enyhítők nyomatékos voltára tekintettel alkalmazta a Btk. 92. §-át és a vádlottakat á cselekmény súlyával és a bűnösség 1‘okávlaL arányban állónak talált büntetéssel sújtotta. Egyebekben a semlegességi panaszokat annak folytán, hogy a kir. ítélőtábla új ítéletet hozott, tágvtalanokká. váltak, alaptalanok s mirit ilyenek, a Bpn. 36. §-a alapján el- utasítandók voltak. A Hajgató Jánostól őrizetbe vett korpára és darára vonatkozólag a kir. ítélőtábla ebben az ügyben nem rendelkezett, mert azokat illetően Hadgató János azt a bűncselekményt, amelyben bűnössége megállapíttatott, nem követte el. Hogy a korpára és a darára vonatkozólag Hajgató János az 1939: II. t. c. 206. §-ába ütköző bűncselekményt elkö- v ette-e s ehhez képest azok elkobzandók vagy Hajgatónak visszaadandók e, a lefolytatandó eljárás tárgya lesz. Győr, 1943. évi május hó 20. napjánSády Jenő s. k., kir- ítélőtáblái tanácselnök. Dr. Ostor László s- k., kir. ítélőtábla^ bíró, előadó. Dr. Deáky Ferenc s- k., kir. ítélőtáblái bíró. (P. H.) A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás, s. biv. tisztv. < D. 2319/1942/7. szám Ez az ítélet jogerős és végrehajtható. Zalaegerszeg, 1943. évi június hó 26. Dr. Dezső törvényszéki tanácselnök, elnökhelyettes. (P. II) D. 1.212/1943/5 szám. Ami az árdrágító visszaélés bűntette miatt emelt vádat illeti, az uzsorabíróság azért nem mondotta ki bűnösöknek- a vádlottakat, mert bizonyítva nem látta, hogy a vádlottak a termékeket a hatóságilag injegállapított maximális áron felül adták, illetve vették, de Hajgató János esetében azért is, mert a nevezett a péküzemében csak a rendes kereskedői hasznot érte eb ...... i Sérti a törvényt az uzsorabíróságnak úgy az érdemi döntése, mint az az eljárása, hogy a vádlottakat — saját álláspontján — az ár- drágítási bűncselekmény vádja alól — külön rendelkezéssel — nem mentette fel. Ha már ugyanis az uzsorabíróság ;a vádat bizonyítva nem látta, illetve, a vád tárgyává tett cselekményben bűncselekményt nem látott, ennek az indokolásnak megfelelően a vádlottakat az árdrágítás vádja alól a rendelkező részben lel is kellett volna mentenie. Az árdrágító visszaélés vétségének vagy bűntettének elkövetési tevékenységi formája nemcsak a maximális árnál magasabb árnak az elfogadása, lianem mar pusztán oly kiközszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabbra mondja. Ezt pedig Németh Sándor a tényállás szerint megtette, minélfogva megvalósította az 1920: XV. t. c 1. §. 1. bek. 1. pontjának 1. tételébe ütköző árdrágító visszaélést. A bűncselekmény az 1920: XXVI. t. c 8. §-ának 1. és 2. tétele sze-’ rinti bűntetté azért minősült, mert a körülbelül 15 mm-át kitevő lisztmennyiség a köz- ellátás érdekeit már súlyosan veszélyezteti, mert továbbá Németh Sándor az ártúllépéist üzlete körében, üzleti nyereségének fokozása céljából ismétlési szándékkal követte eb Megsértette tehát az uzsorabíróság a törvényt, amikor Németh Sáandomak az árdrágító visszaélés bűntettében, bűnösségét abból az okból nem mondotta ki, hogy a maximális áron felül történt eladás bizonyítva nincs. Megsértette az uzsorabíróság a törvénvt t. e. 1 §. 6. pontjába ütköző árdrágításban nem mondotta ki bűnösnek azzal a megoko- lással, hogy az ő megszerzett haszna az ő! munkájának kiérdemelt gyümölcse volt s ezért a nyerészkedés fogalma alá nem vonható. A fentebb megjelölt rendeletek a lisztet zár alá helyezték s forgalmát korlátoz-' FERENCJOZSEF KESERÜVIZ veszélyeztető, a 4. éztelmében uzsorabiró- sági hatáskörbe tartozó bűncselekménynek. Ennélfogva a kir. ítélőtábla az uzsora- biróság Ítéletét abban a részében, amellyel a vádlottak cselekményét az ,1941: X. t. c 1. §-ába ütköző vétségnek'»minősítette, abban őket bűnösnek mondotta ki és megbüntette, a rendelkező részben idézett tör vény helyek] alapján megsemmisítette, e cselekmény miatti eljárás lefolytatása végett az iratokat hatáskörrel bíró és illetékes zalaegerszegi kir. törvényszék büntető tanácsához rendeli áttenni
