Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-10 / 179. szám

Elmaradhatatlanul szükség van a társadalmi erők összefogására — mondotta dr. Antal István Kolozsváron 2 ) ZALA MEGYEI ÚJSÁG [)r. Antal István nemzetvédelmi propa­ganda miniszter tegnap délután Kolozsvárra lérkezett. Késztvett és nagy beszédet mondott kolozsvári és a kolozsvármegyei Társadalmi Egyesület beszámoló gyűlésén. Beszédében hangsúlyozta a miniszter, hogy most elmúl - hatatlanul szükség van a társadalmi erűk ösz- Szefogására és ezeknek az erőknek a belső magyar frontnak csatasorba való állítására. Beszéde további részében dr. Antal Ist­ván megállapította, hogy bármikor szembe­nézünk az eseményekkel és elkeseredetten ma­rokra szorítjuk a magyar fegyvert. Az er­délyi kérdéssel kapcsolatban Romániában már sok kijelentés történt, amelyeket nem vet­tunk figyelembe. Az utóbbi időben azonban lolyian kijelentések hangzottak el, amelyeket knár nem lehet szó nélkül hagyni. Nehány héttel ezelőtt Nagyszebenben olyan kijelen­tések hangzottak eh amelyekre fel kell hivni a közvélemény figyelmét, hogy világosan lát­hassa, bogy milyen szándékot táplálnak a ma­gyarsággal szemben. A miniszter a továbbiakban elmondotta, hagy mi hangzott el Nagyszebenben. A nagy­szebeni szónok kiemelte, hogy azok a tör­vények, amelyeket a románok hoztak, em­Csáktornyán hetekkel ezelőtt a kultusz­minisztérium rendezésében, a muraközi taní­tók részére továbbképző tanítói és muraközi nyelvtanfolyam kezdődött. Lelkes munka után |a tanítók és tanítónők már az előirt időre ki­tűnően el tudták végezni ,az anyagot és így por kerülhetett a záróvizsga megtartására is. A záróestet ünnepélyes külsőségek között most tartották meg, amelyen nyilvánosan, a .»Muraközi est« keretében tett tanúbizonysá­got hatvan magyar tanférfi, hogy a muraközi nyelv tanulásában milyen előrehaladást tett iés ha szükséges lenne, valamennyien muraközi nyelven is tudnák a rájuk bízott tanulókat laktatni és nevelni. Mint már többször jelen­tettük, a muraközi nép a magyarnyelvű ta­Az elmúlt hó időjárása a közutak állapotára nagyon kedvezőtlen hatású volt. A hó első felében a nagy, záporesők a fedanyagot majd­nem! teljesen lemosták az úttestről. Fenntartási fedanyag beágyazásával az így keletkezett gö­dörképződések némileg helyreállíttattak ugyan, (de a hó 'második felében fellépő nagy száraz­ság következtében a kavicspálya részben fel­töredezett, különösen az erősebb forgalmú útszakaszokon. Az így keletkezett gödrök-.ká­tyúk csak némileg voltak megszüntethetek. A hó első felében a vármegyén végig­vonuló nyári zivatar és felhőszakadás az alanti utakon kisebb-nagyobb károkat okozott: Augusztus 7-én: a 733. sz. Zalabér—Ji&gy- kanizsai áll. úton a záporeső teljesen elhondta a fedanyagot: a 735. sz. Körmend - Csáktor­nyái áll. lit két szakaszán a felhőszakadás kö­vetkeztében beállt vízömlése!, a kőpál.vát é* berségeö és igazságos ^Örvények voltak. Nem foglaltunk el olyan földet, ami nem a miénk és nem lestünk arra. hogy a sötétben tőrt. döfjünk szomszédunk níéggömyedt hátába. Az első kijelentésre, mely szerint a román tör­vények emberségesek és igazságosak voltak, |arra a kolozsvári és az erdélyi nép tudja leg­inkább megladni a feleletet. A második ki­jelentéssel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Erdély egy részének [Visszatérése nem tőrdö­fés, hanem a béke ítélete, amely ítéletet nem mi, hanem a románok kérték, önszántukból vetették magukat alá ennek az ítéletnek. Ha ezt az ítéletet tőrdöfésnek tartják, akkor aa- dát maguk döfték saját hátukba a tőrt. Nem tudja az ember, hogy esodálkozzon-e vagy nevessen-e a románok komolynak szánt kijelentésein. Mindezeknek feltárását azért tartottuk szükségesnek, hogy mindenki világosan lássa, hogy milyen érzésekkel vannak irántunk odaát. Antal István miniszter a következőkkel fejezte be beszédét: Itt, Erdély fővárosában kell hitet tenni, hogy Erdély ügye mindig a legfontosabb ügyünk lesz és, hogy Erdélytől többé soha semmi sem választ el bennünket. Erdély magyar volt és magyar is lesz örökké;. nítást kívánta és így, ha az iskolában nem is nagyon kerül sor a tanfolyam gyakorlati kivitelezésére, de a tanerőknek akkor is nagy, könnyebbséget jelent a tanfolyam elvégzése, mert a néppel való érintkezésben nagy hasz­nát vehetik a muraközi nyelvtudásnak. A muraközi esten nagyszámú iés előkelő közönség győződött meg a többhetes tanfo­lyam sikeréről. Áttanítok muraközi dalokkal és előadásokkal bizonyították Be nyulvtudásu- kat. Az estet dr. Lehmann miniszteri osz­tálytanácsos szavai zárták |be, beszédében rá­mutatva a tanfolyam nagy jelentőségére. Záró- szavaibán kérte á táúítóságot a további .nem-' zetnevelő és apostoli"munkára. ■ •• . útpadkákat rongálták meg; a 1 apolca—szig­ligeti th. út. és a vSzigliget—l alatonparti th. út több szakaszán az útárkok s ennek követ­keztében az úttest is teljes- eliszaposodott: a 731. sz. Körmendé—keszthelyi th főközle­kedési közút, továbbá a Neme apáti—zalakop- pányi vicinális út ß Bocfölde—bazitai vicinális út számok helyén ugyancsak az útárkok és az úttest iszapolódott el. Augusztus 10-én: A Zalaegerszeg—Bazita —novai th. út, a Zalaegerszeg—zalabaksai th. út és a Zalaegerszeg—ebergényi vicinális út egyes szakaszain ugyancsak nagymérvű el­iszaposodás állott elő. Augusztus 11 - én: A Csáktornya—légradi th. úton lévő Drávajúd bal hídfőjét , az árvíz megrongálta. i e A keletkezett károk helyreállítása a leg­V 1943. augusztus 10J. Sfl FERENCJÓZSEF KESERŰViZ rövidebb időn belül megtörtént, úgy, hogy a közúti forgalomban fennakadás nem ,állt be. Útépítési munkálatok az Égenföid—fenék­puszta!,, a Kisgörbő—sümegi, az almásháza, a sárhidai, a hernyéki, a hétvezéri és Jkako- nyai komphoz vezető útszakaszok különböző részein folytak. Hengerlések hat útszakaszon folytak, míg műtárgyépítés két útszakaszon történt. A vármegye területére az elmúlt hónap- ban a törvényhatósági útak részére 33.303 m3, az állami útak részére pedig 9.691 m3 kőanya­got szállítottak. Ezenkívül körjegyzői lakásépítések, iskola- építések és tatarozások, valamint orvoslakás­építések voltak folyamatban. Tanügyi hírek A Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Ur Kovács Illés nagykanizsai állami népiskolai igazgatót 1943 augusztus elsejével, Károlyi Fe­renc keszthelyi községi népiskolai tanítót szep­tember elsejével, Magyar József nagykanizsai I. o. altisztet augusztus elsejével saját kérelmük­re nyugalomba helyezte. A tankerületi kir. Főigazgató ur Novák Frigyes sümegi állami népiskolai igazgatót ed­digi körzeti i skoláfelügyélói ■ teendői alól fel - mentette és Nagykanizsa megyei város körzeti iskolafelügyelőjévé, Kovács Dezső sümegi áll. népiskolai tanítót pedig a sümegi járás 1. kör­zetének iskolafelügyelőjévé nevezte ki. Torbágyi Károly okleveles népiskolai tanítót az egeraracsai áll. népiskolához, Medve Éva oki. tanítót pedig állomáshely nélkül áll. népiskolai helyettes tanítóvá kinevezte. Havas Rózsa dióskáli, Oroszi Farkas Magdolna orosztonyi, Kocsis Lászlóné reszneki, Kerner Imre alsóbagodi, Perpatics Gizella balatonfüredi, özv, Valentiny Miklósné szent- péterföidei, Kardos József vállusi, Magyar Ilona babosdöbrétei rk, Kókay Erzsébet vakola orok- láni, Németh Mária gelsei, Farkas Béla kernend* ollári községi népiskolai tanítók választását jó­váhagyta. Vajda József és Marton Etelka lickóvada- mosi, Kocsis László és Kocsis Lászlóné resz­neki, Perlaki Mária iklódbördöcei, Pintér Ernő szentpéterföldei, Országh Istvánné szepetneki, rk. tanítókat végleges minőségű rendes tanítók­nak elismerte. Az egyházi főhatóság Szabó János lenti- kápolnai isk. tanítót igazgató tanítóvá Wellov- szky Ernő zalaszentlörinci és Kelemen István pusztamagyaródi rk. tanítókat c. igazgatókká kinevezte. A Vallás és Közoktatásügyi miniszter a nagykanizsai állami népiskola Vécsey utcai épületét hadikórház céljaira átengedte. A sényei rk. népiskola építésének befeje zéséhez 5000 pengő építési államsegélyt enge­délyezett a miniszter. A ZALA MEGYEI ÚJSÁG Zala vármegye egyetlen — keresztény független napilapja. A magyar tanítóság muraközi nyelven is tud tanítani Végétért a muraközi nyelvtanfolyam Az államépitészeti hivatal júliusi munkássága]'

Next

/
Thumbnails
Contents