Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-04 / 174. szám
1943. augusztus 4. ftVLAMBGYEI UJSiO éffapi Rirefi Illetékes felhívás a gazdákhoz! Az aratás, betakarítás és a csépi és után '(minden gazda megkezdi az őszi szántást. A munkálatok előtt illetékes hatóságok figyelmeztetik a gazdákat, hogy a terménybeszol- (gálíalás mai rendeleté a jövő évben is érvényben marad. Minden gazda úgy kezdjen hozzá az őszi szántóföldjének megművelésé,*- hiez, hogy megkönnyítse a maga számára a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítését. — Áthelyezések. A földművelésügyi miniszter Siklósi András munkaügyi segédfelügyelőt szolgálati érdekből Pest megyéhez helyezte, helyette pedig Kovács Miklós munkaügyi segédfelügyelőt küldötte a zalaegerszegi gazdasági felügyelőséghez. — A főispán dr. Somos Ferenc zalaegerszegi'szolgabírót a lenti főszolgabírói hivatalhoz helyezte át. — Helyettesítések. Iialácsy Miklós zalaegerszegi járási állatorvost a novai járási állatorvosi, Maries Alajos alsólendvai állatorvost pedig a lenti járás állatorvosi teendőinek ellátásával bízta meg. — A keszthelyi hercegasszony a hévízi Kurszalónban 400 sebesült katonát vendégelt meg. Előtte meglátogatta a betegeket az üdülőkön, majd résztvett a szabadtéri jótékony- célú hangversenyen is. — Száz százalékos hernyóselyemből néhány szolid női ruhára alkalmas imprimé érkezett, 95 cm. szélességben 80 pengőért méterenként a; Schütz Áruházba. i — Megszervezik a zalaegerszegi téli gazdasági iskolát. A földművelésügyi miniszter a zalaegerszegi téli mezőgazdasági szakiskola megszervezésével Pásztory Ferenc békéscsabai szakiskolai tanárt bízta meg. A megbízott igazgató megérkezett Zalaegerszegre és megkezdte az iskola szervezését. — Adományok a Szent József Otthonnak. Az elmúlt hónapban :a Szent József Otthon részére a következő adományok érkeztek: Simon István 4 kg spenót, Steiner Pál 3 kg só, Pénzes László 5 kg cseresznye, Pjésthy; Nővérek 3 kg ribizke és 15 kg burgonya, Oláh István 29 kg csont és természetbeni ad. 17.60 P ért., Farkas Nándor 14 60 kg csont, Isten nevében 5 1 tej, Isten nevében 7 kg cseresznye, Turcsányi Sipos .József 5 kg cseresznye, Németh László 16.50 kg burgonya, 2 kg só és 2 kg bab, Cságsi plébánia 1 kai lekvár, 17 db tojás, 2.20 kg bab, 80 dkg szalonna, 9 kg meggy, 18 kg burgonya, 11.80 kg zöldbab és természetbeni adomány 6.25 P értékben, özv. Schmidt Ignácné természetbeni adomány 2 P és készpénz ad. 1 P ért., Szalay Gyuláne 3 kg egres, Léránt Lászlóné 2.70 kg meggy és 6.50 kg tök, Plébánia 4-70 kg meggy, Szűcs-kerteszet 2.50 kg zöldség. LoO kg karfiol. 15 kg kalarabé, Török Györgv- né 5.80 kg ribizli, Isten nevében 5 1 tej,. Isten nevében 4 db tojás, természetbeni ad. 1.15 P ért., Pirity Gáspárné 12 kg barack, Isten nevében 14 kg barack és 10 P, Anna- napi ebéd egy tagtól a Szent József Otthon; lakói részére, Csupor Gizella 6 kg kevert gyümölcs, Szekér János 9.50 kg tök, 1 kg kelkáposzta, 2.20 kg uborka, 5 kg cukorborsó. 1.10 kg vöröshagyma és 5 db kalarábé, Isten nevében 8 kg barack. Isten nevében 2 P, Isten nevejben 10 P, Farkas József v. orsz. gyű!, képv. 3 P. \ őrös György né 2 P, László i erez 4 P, Zsidó Sándorné 10 P, Prinrusa Emilia 10 P, Kászonyi Miliályné 2 P. Vármegyei Bank 50 P, Isten névében T00 P.y Horváth Sandorné 3 P és Indra Lipótné 2 P. 3- 1 A pápa hálával fogadta a magyar katolikusság együttérzését Röviden jelentettük, hogy líóma bombázása után Serédi hercegprímás a következő táviratot intézte Magi ioné bíboros államtitkárhoz: »Az Örökváros bombázása alkalmából kérem tolmácsolja őszinte együttérzésünket a Szentséges Atyának. A magyar katolikusok buzgón imádkoznak ;a gyászoló családokért és elesettekért.« Erre a táviratra most a következő válasz érkezett a Vatikánból: i »A súlyos támadás alkalmával a magyar katolikusok részéről kifejezett együttérzést a Szentatya hálával fogadta és azt különleges jóindulattal és apostoli áldással viszonozza.« A magyar tudósok kutatják a magyar vendek kultúrájának t /t »I A magyar növénytudósok, mint megírtuk, hosszabb ideje tanulmányozták a Muravidék és a vend-vidék növényvilágát és természeti nevezetességeit. Újabban pedig Bálint Béla, az Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya a fiatal tanítványokkal együtt a vend- és Mura-vidék táj- és népkutatását kezdte meg. Bálint Béla egyébként erről a kutatásról a következőket mondotta: — Az a célunk, hogy megállapítsuk az ősi, eredeti vend kultúrát. A Muravidék trí j - és népkutatása nagyon fontos nemzeti feladat. A vidéknek a volt Jugoszláviához való kapcsolása éppen a néprajzi elv hamis beállítása alapján történt, népünk minden tiltakozása ellenére. Nagy hibát köv ettünk el azzal, hogy mi mindig többet törődtünk a magyar és a nyugateurópai műveltség viszonyának vizsgálatával, mint a határainkon belül, velünk együtt élő népek és a magyarság kölcsönhatá- s|aival. A vendség népi adottságaival s a vendségre gyakorolt magyar külturbatássál sem foglalkozott senki. Ami megállapítást a múltban a vendség néprajzára vonatkozólag mégis följegyeztek, az nagyrészt a lejegyzők faji meghatározottságának vagy félrevezetett szellemi beállítottságának következményeként, lakarva, nem akarva a szlov én ipropágiandía! ügyét segítette elő. A téves megítélésre és a félrevezetettségre jellemző, hogy ma magyar szerzőktől, magyar nyelven megjelent művekben íT régi és begv ökeresedett vend elnevezés helyett szlovén kitétel szerepel, ami abból magyarázható, hogy a muravidéki szlovén népkutatás olyan hatást gyakorolt egyes vend népi kérdésekkel foglalkozó emberekre, ííogy azok a vend népet már hajlandók a szlovénség muramenti hajtásának elkönyvelni. A mi táj- és népkutató munkánknak az a célja, hogy megállapítsuk az ősi, eredeti v end kultúrát, valamint azokat az adalékokat, amelyekkel a magyarság hozzájárult a jelenlegi néprajzi kép kialakulásához. — Ezek az adalékok óriási jelentőségűek, ha meggondoljuk, hogy a vendség a paraszti önellátás ellenére sQtn élt teljes elszigeteltségben, hanem már a honfoglalás idejétől kezdve nemcsak annyira magyar hatás alatt fejlődött, hogy gazdasági életmódja szembeszökően magyar jellegű, hanem az anya--' könyvek vizsgálata, nemkülönben az antropológiai tanulsága mutatta, hogy a magyar vérátömlés a vend nemzetségekbe az országi összes idegenajkú lakosságáénál erősebb. A vend néprajz ügyét azoktól szeretném megóvni, akik a magyarság néprajzának ismerete nélkül írnak vend specialitásokról olyan esetekben, amikor ezek, a specialitások Göcsej; vagy Hetes magyar népi életformáinak mura- vidéki hajtásai. Ezért kényes, sok türelmet cs sok lelki élvezetet (is nyújtó .munka ,a vendségi táj- és népkutatás. Ezért kezdtük a kutatást a szellemi és táji néprajz olyan vonalain, ahol a magyar hatás legkönnyebbem! felismerhető. — Eddigi vizsgálataink a v end házra, bútorzatra, ruházatra, esküvői és temetési szokásokra, a családi életre, a vend nép babonáira és mondakincseire terjedtek ki. A derékszögalakú ház, gazdasági berendezéseinek megoldása, a gazdagon ágyneműzött fenyő- ágy, a fal mellé támasztott lócák, a mesék és mondák felelevenítésére serkentő falba- épített kemence-sarka, az eresz alján a faragott deszkaág, a virágoskert méhkaptárai, az esküvő vendéghívója, a halott virrasztó: énekek, az ünnepi köszöntők epikai bősége és az élet kis eseményeinek gazdag babonái nemcsak a magyar népi életforma éli élet- ütem bőséges hatásait mutatják, hanem a' néprajzi jellegzetességek olyan ős eredetiségét, amelyeket csak ilven sarokterületen lakó nép őrizhet meg régi formájában, egyrészt a nyelvi, különállás, másrészt a magyar műveltséghatás' későbbi jelentkezésénél fogva. A magyarság, mint vezetésre hivatott nép, hamarabb újít, ^t************'™*** - ■"^nrivv^iiAfwvíuwvfiin.-ainji Tanhonyy szuhseyletet jegyeztesse elő i jllír hSiiiTtíresliedésbtn I
