Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-31 / 171. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. július '311 Hadiárvához Nie mess Ernő. Ember a kocsi mellett lázadozik hiszen az elégedetlenkedés lázadás Isten ellen. Minden Istentől van. A háborút kaptuk bűneinkért. A balga ember azért Istent okolja. . Mikor én, te, ő, mi, ti, ők — vagyunk! (annak az okai. A drágaság, a nincstelenség, (a háború velejárója. Ha az ellen lázadozunk, Isten ellen cselekszünk az előbbi megállapítás szerint. Mi tehát a teendő ? Vissza a Világmegváltó szent tanához. Vissza az Isten jmadasa- hoz, a felebarátaink szeretetéhez. Ha azt megtesszük: megszűnik az Ég elleni lázadás, a felebaráti szeretet megszünteti az embertestvérek gyilkolását: a szörnyű háború akkor és csak is akkor megszűnik. Hogy az mielőbb bekövetkezhessek, saját környezetünkben ne tűrjük az elégedetlenséget a tekintélyrombolást, a rosszakaratú, hazug hírek terjesztését, a lazítást. Megértő keresztényszeretett,el szereljük le az illetőket. Ha nem hallgatnak el: adjuk őket a büntető földi- hatalom kezébe. Ezt parancsolja a szent kötelesség szenvedő hazánk iránt. És fronton küzdő drága véreink érdeke. Vörös György. IIős volt apád! Ne sírj, fiam könnyet! Kitárt karok keblükre ölelnek Ésí apád helyett új apát adnak. Hogy hódoljanak a hős magyarnak, Ki éltet adott, hogy éltünk mentse. Ne sírj hát fiam! Nézz a szemünkbe: <* Hálla, szeretet, becsülés égnek Szívünkben érte s ölelnek téged, Kit árván hagyott hazánk szavára. Ne sírj hát, fiam, nem leszel árva! C Míg él a magyar s magyar szív dobog, Ne félj, nálunk nem lesz árva sorsod! Apád hős vére, mit ellen ontott. Szívünkbe írta örökre sorsod. (Ne sírj hát, fiam! Hős volt az apád! Kezed szívedre! És tégy fogadást, Hősi nevét, hogy hősként viseled! Ne sírj hát, fiam! Fogjuk a kezed S mint szent, nagy, közös, magyar akarati Hazánk örökre fiának fogad. Csütörtökön délután hat óra tájban a Széehenyi-térről vad vágtában fordul be egy pár igásló a Kazinczy-térre, majd egyenesen le a Rákóczi-utcába. Az emberek lélekztet- visszafojtva álltak a járdaszélen, hogy vájjon mi lesz most. Hova fordulnak he az elsza badult lovak, hol csinálnak kárt, mit tör-f !nek össze ? Csak egy ember vágtatott kerékpáron a kocsi mellett, s amikor a Bácsay fűszjeresj előtt annyira a kocsi mellé mehetett, hogy! a lábát a förhécre tehette, egyetlen pillanat alatt elkapta a kocsioldalt, kirúgta maga alól (oldalt a kerékpárt és egy hirtelen mozdulattal felugrott a kocsira. Az. izmos fiatalembernek alig kellett pár pillanat és a lovak Afelett máris uralkodott, majd néhány házzal odébb már meg is fordult és csendes lépésben jött visszafelé. Az emberek, akik szinte lépésről-lépésre kísérték az ember ős a lovak küzdelmét, megkönnyebbülve csoportosultak a kocsi köré, amelyet hamarosan átadott a gazdájának. Örömmel jegyeztük fel az elszánt, derék fiaBúcsú és műkedvelő előadás Kapcán Élénk és mozgalmas napja volt vasárnap, július 25-én Kapcának. Ezen a napon volt a község szokásos évi Szent .Jakab búcsúja. Az előző nap viharfelhői mind eltűntek az égről. A kora reggeli tiszta égbolt is miíntha, azt jelezte volna, hogy ma nagy napja lesz Kapca községnek. Először lassanként, később mindjobban gyülekezett a község és a környék népe a kis kápolna köré. 11 órakor megérkezett Kovács-Kopácsi Lajos alsólendvai hitoktató, ’ akinek tartalomban gazdag és ma- gasszárnyalású szentheszédét buzgó áhítattal hallgatta az egybegyült hívők serege. Utána Inegkezdődöt-t a szentmise »Zeng a harang hívó szóval, e szép ünnep reggelén« csendült fel az ajkakról az ének. A délutáni litánia után az ifjúság színi előadása következett, amelyet Tüske József ig. tanító tanított. »Pétör mögmagyarázza a tűzrendészetet« című egyfelvonásos tűzoltóvígjáték és .»Férjhez megy a bíró lánya« címűi négy felvonásos népszínmű került előadásra. JA derék szereplők ez alkalommal is kitettek magukéit és egytől egyig .megálltak helyüket. Hol kacagtató, hol könnyfakasztó, ügyes szereplésükkel sok-sok tapsot és elismerést arattak. Az ügyesen megrendezett és jól sikerült előadást nagyszámú közönség gyönyörködve és elvezettel hallgatta végig, majd a legnagyobb elismeréssel távozott az előadásról. plllfii ipr Milliók használjak állandóan megelégedéssel a Darmol-t azért, mert megbízhatóan és teljesen fájdalom nélkül hajt. Legrégibb és legelterjedtej^b csokoládés hashajtó a : iZala vármegye közig, bizottságának kisajátítási albizottsága. 3922. szám. kb 1943. Tárgy: Zalaegerszegi Igv. központ céljaira szükséges ingatlan területek megszerzése (érdekében kisajátítási eljárás elrendelése. HATÁROZAT. A m. kir. honvédelmi miniszter úr a vármegye közigazgatási bizottságához . intézett 46. < 58/1943. ebi 14. számú rendeletével a zalaegerszegi Igv. központ céljaira szükséges ingatlanok megszerzésére--^ 1831. évi XLI. te- 33. §-a alapján a kisajátítási eljárást elrendelte. A vármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága erre való tekintettel a kisajátítási eljárás lefolytatására a kisajátítási küldöttséget felhívja. A küldöttség elnöki teendőinek ellátásával a vármegye alispánjának akadályoztatása esetén a vármegye főjegyzőjét bízza meg, a küldöttség tagjaiul pedig a vármegye t. főügyészéi és az állam- építészeti hivatal főnökét rendeli ki. ! Erről a közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága Zalaegerszeg város polgár- mesterét, a kisajátítási .terv és összeírás egy- egy példányának, valamint e határozat két példányának kiadása mellett oly meghagyással értesíti, hogy a tervrajzot és összeírást azonnal és legalább 15 napon át közszemlére tegye ki. Erről, valamint a tárgyalás idejéről a kisajátítási összeírásban felsorolt érdekelt feleket, vagy azok törvényes képviselőit térti-vevénv mellett azonnal értesítse azzal, hogy a küldöttség a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemben határoz, ha a tárgyaláson nem jelennének meg. 1 A közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága ezt a határozatot a kisajátítást kérelmező község terhére a »Zalamegyei Újság«: című napilapban és a »Budapesti Közlönv«- ban egy ízben közzétételi. A kisajátítási albizottság e határozatáról a vármegye alispánját, a vármegye főjegyző jól. a vm. tiszti főügyészt, az állam- j építészeti hivatal főnökét, a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságot Budapest és megfelelő további eljárás céljából Zalaegerszeg város polgármesterét értesíti, az utóbbit azzal, hogy a kisajátítási összeírást és terveket, valamint a kihirdetést és kézbesítést igazoló iratokat a helyszíni tárgyalásra hozza magával. Zalaegerszeg, 1943. július 28. Dr. Brand s. k alispán, mint a közig, biz. kisaj. albiz. h. elnöke, P. H. . talember nevét: Farkas István hentes ésj mészáros volt, aki életét és egészségét veszélyeztetve fogta el a lovakat a cirkuszi akrobatákat is megszégyenítő ügyességgel s ezzel esetleg emberéletet és anyagi értékeket mentett meg. Igaz, hogy a kerékpárnak egv kis baja akadt, de mi az, ahhoz képest, amit okozhattak .volna a megvadult lovak. Apróságok a nagyvilágból Az Északi sark állandóan melegebbé válik. Már mintegy száz esztendeje folynak a sarkvidéki éghajlat változásaira vonatkozó megfigyelések, melyeknek eredményeit nemrég foglalták össze. Ezek szerint ezek a változások az északi sarkvidék növény- és állatvilágára általában kedvező hatással voltak. A legerősebb hőmérséklet emelkedést a Spitzbergák vidékén figyelték meg. A júniustól augusztusig tartó rövid sarki nyár elég hosszú ahhoz, hogy legalább 130 féle növényféleségnek biztosítson megélhetési lehetőséget. Az utóbbi időben megjelentek a szúnyogok is, melyek a régebbi kutatók szerint hiányoztak a szigeten. A rendszerint csak inkább kedvességükért tartott macskák is tölthetnek be életbevágóan fontos szerepet. Cirmosék sehol sem élveznek oly őszinte és osztatlan nagyrabecsülést, mint a Csendes-óceánban fekvő Juan Fernandez szigetén, ahol az egérveszedelem állandóan rendkívül nagy. Ezért a törvény itt úgy intézkedik, hogy aki egy macskát megöl, büntetéssel sajátkezüleg legalább 300 egeret kell elpusztítania. A kiszabott büntetés végrehajtásáról a tettesnek természetesen az egér farkak beszolgáltatásával kell bizonyságot tennie. A levegőben való személy- és teherszállítás legrégibb eszköze az ejtőernyő. Indiában és Kínában az akrobaták már a 13 században is használták az ejtőernyőt. Míg a születésnap mindenütt örömnapnak számit és már a régi népek is ismerték a születésnapi ünnepségeket, egy trák néptörzs a születésnapot gyásznapnak tekintette. Hirdessen a ZALAMEGYEI UJSÄG-ban Eredményes — gyors és biztos! — : »
