Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-03 / 147. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943- július 3. A magyar gazdák igaz története Dr. Iirdélyi Iá$/ié lej^abb könyve. A Nyilaiul is leliárniázó és a magyar i'öidöu mindent rolsjsz sziliben, néző cseh. demotráeia em­lőiből táplálkozva Szőke nevű, nem njagyon ismeri író a gal.áutai keresztény Haujza-szövetkezei újévi nap tálában jónlak Jalta beállítani úgy Magyar-« országot, mint abut századokon át íendalizinus tni- liőn^őlt és ez a föld népének léiébe ment. Hab sonió hangnemben jeleni meg a Nemzeti Tábor hangzatos neve alatt Stolle István, műve Parasztok királyától a nagyságos fejedelemig címen, fizok a művek kiírták Ácsáéi slb. történetírók megy állapításait, amelyek alkalmasak a földéhes ma­gyar nép hely telen befolyásolására és iöldéhessé- génék további felkorbácsolására. A Csalóköz egész­séges és történetbű elemei választ kívánlak ezekre az ioányzatos iratokra qs a válasz mejgadádárav sqnkijsem liivatotlabb a történet mezejére beka- íandozók ellenében, mint az az Erdélyi László, aki egy komoly tudományos életet szentelt a ma­gyar történettudomány bú váltásának, és aki a Pamiohlialmi Szent JBi/fiedek Rend, A tihanyi apátság története, Egyházi lói des úr és szolgjái a középkorban, Magyarország társadalma XI. szá­zadi törvényeiben, Fejlődés a legrégibb ma­gyar társadalomban című nagyjelentőségű mü­vekkel megfogta a magyar mull igazi leikét. Korról-korra menve adagolja a történelem támlását és pedig a tatárjárás előtt, tatárjárás iután, majd 1848-ban. Keveset beszél, de ehelyett okleveleket idéz és mindössze egy-kél szóval vonja le a következtetést, ami nem más, mint az áb történelmi fegyverzet leszedése a népieskedök, vi- hagsarkoisok testéről. Bemutatja a jobbágy költő/.és jogát időről-időre, a jobbágylerheket valóban a történelemből. Nem takargatja és nem tagadja egyesek hibáit a néppel szemben, elismeri, hogy' egyes uralkodók (Mária Terézia) erősebben akar­tak enyhítőn,! a nép terhein a törtéjnelmi osztá­lyoknál; de nyugodtan, a katedra biztos mia(i jgasságábói mutat rá a könnyelmű általánpsítás tarthatatlan manővereire. Nincs nehezebb és népszerűtlenebb valami, mint széljárás ellen haladni, de nifrics feleme- lőbb, mint az érvek közt otthonosan mozogva, a hazugságokat legyűrni és a szegény kritikát­lanul lépre ment embereket gondolkozóba ejteni. Ezt eléri a következő tudományos megálla­pításokkal: 1. Az udvarnokok kb. 30 hold földről mindr össze 3 métermázsa gabonafélét kötelesek be*/ szolgáltatni az »uraknak» (21). Egy közülük »azért könyörög, hogy engedjenek el évente fél *k£s( holdnyi szántást az uraság kárára» (27). ' 2. Az apátok engedékenysége egyre fokozó­dik (31) a szőllősi szabadságlevél (1270) szék­iemében: »A szerzetesi hivatáshoz illőnek ismer­jük Krisztus szegényeit, kiket a szolgaság terhe nyom, megfelelő módokon fölsegíteni s igazságos mérséklettel az emberi nem Megváltójának ke­gyelme által híveinek juttatott szabadság része­seivé tenni» (47). A középkor jobbágyának szálló­igéje volt: ».ló élni a görbe hol alatt». 3. Az Aranybullát úgy tekinthetjük, mint a falusi iovasgazdák nagy-részének felszabadítóját és nemesi rangra emelését (49). 4. A mai szabad időben nehezebbek a föld­haszonbérleti viszonyok, mint akkonofn (62). 5. A nemesek sokszor kimutatták, hogy ki­Butidba, boa akkor jó, ha Laky szűcstől való Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérezása legolcsóbban ifj.Laky Sándor I szficsmesternél készülnél Z AL A EG ÉRSZ EQ Bethlen'Gábor-u. 5. sz. mélni akarják jobbágyaikat. Pl. Országgyűlési kö­veteik s más megbízottaik költségének fedezé­sére ők maguk adóztak a megye házi pénztárába (cfitssa domeslica). Ez így volt már a magyar; középkor végén (üü). A füstadó körül a földesúri kijátszotta a kincstárt, hogy jobbágyának ked­vezhessen «67). Az 1Ö3Ö. évi országgyűlésen is> megnyilatkozik a jobbágyiéltés az adóval szem­ben (68;. u. A jobbágy-gyerekek szépen érvényesülnek az egyházi éleiben (Bakócz bíboros), a katona­pályán (Kinizsi;, alispán is lehetett (88)­7. A jász-kun váttság potom csekély volt (93). 8. A legcsutlanósabb volt az 1848-i példa. Hogy maguk a régi birtokosok buzgótkod jak' nak legjobban azon, hogy jobbágyaik fölszaba­duljanak és így összes munkásaikat elveszítsék: (és ráadásul még ők is fizessék jobbágyaik föld­jeinek az árát adóban: ez oiyr nagylelkűség,, amelyre csak a magyar főpapság, lő- és közne­messég volt képes. A főpapság és papság ezen­felül kárpótlás nélkül ünnepélyesein lemondott ti­zedeiről a pápa engedélyének kikérése nélkül. A hála: idegenielkű izgatok száz év múlva a föl­szabadított jobbágyok ivadékait legnagyobb jóle­vőik ellen keserítik» (89—90). 9. Ami a sokai emlegetett magy ar keresztény Rabszolgaságot illeti, ezt jó nyugati tükörben, nézni. A Bcriiubetn 1806-ban készült új alkotmány' szerint az észt és lőtt parasztokat a nemet földes^ urak föld nélkül eladhatták. Nálunk már 1514- ben már nincs eladó rabszolga (88). Ez a váza a 96 oldatos történeti apoló­giának, amely a Szegedi Uj Nemzedéknél jelent meg. Ajánljuk mindazoknak, akik az igazságot keresik a magyar nép múltjában is. Nem tudónk elég hálásak lenni a lankadatlan tudósnak, hogy' ezzel a munkával megajándékozott bennünket’. M. J \ zalaegerszegi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 6989/1943. tk .szám. { 1 VÉGZÉS­A telekkönyvi hatóság dr. Hollós Ferenjh zalaegerszegi lakos kérelmére a 14.000/1943. M. E. számú rendelet 17K18- §-a (szakasza) alapján el­rendeli, hogy a zalaszentmihályi 748. számú tjkv- ben 33/a 1. és 33/b. 1. hrsz. alatt felveti Maidon Jánosné Fűzik Irma névéin álló illetőségre a végre­hajtási árverés hatályával való bírói úton magán­kézből való eladását, tekintettel arra, hogy Fe­kete Zsigmond és neje Beke Rozália zalaszenlr mihályi lakosok vételárat ajánlottak fel. A telekkönyvi hatóság az érdekeltek meg­hallgatására határnapul 1943. évi augusztus hó 10* napjának t délelőtt 9 óráját 1 1 földszint 31. számú liiv. helyiségébe kitűzi, és felhívja az ingatlan tulajdonosait, valamint a jel­záloghitelezőket, továbbá nefáni haszonélvezőket, hogy a végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt észrevételeiket terjesszék ,elő. Egyben közhírré teszi, hogy a vételi ajánlat 10 százalékát kitevő bánatpénz letétben helye­zése mellett legkésőbb a tárgyalás előtti nap/ déli 12 órájáig bárki tehet a megajánlott vétel­árat legalább 1 százalékkal meghaladó vételi aján­latot, fenti határnapon pedig az, aki már sza­bályszerű írásbeli ajánlatot telt, a legmagasabb ajánlatot legalább 1 százalékkal meghaladó úji ajánlatot tehet, ha a letett bánatpénz összegét az ajánlatnak megfelelően kiegészíti. Jelen vételi ajánlat Fűzik Dezsőné Bödör Mária haszonélvezeti jogát nem érinti és a fe­dezeti elv jelen eljárásában is megfelelően al­kalmazást nyer. Az eladást nem lehet elrendelni, ha vala­melyik érdekelt 15 nap alatt szakértői becslési útján kimutatja, hogy a megajánlott vételár az ingatlannak 2/5. részéi sem éri el. Zalaegerszeg, 1943. évi március hó 29. napján, Dr. Nosziopy Pál sk. kir. járásbíró. A kiadmány hiteléül: Kulcsár Irén kiadó. FERENC JÓZSEF KESERÍÍVIZ A téli csata magyar hősei Ritka hidegvérről és kimagaslóan példás, bátorságról tett tanúbizonyságot Darai Ervin százados, az alexandrovkai reteszállás harcai­ban 1943. január 17-én, éjtszaka. Darái százados hadosztályparancsnoka a szürkület beálltakor rendelte ki a hadosztály- törzsből, hogy az Alexandrov kától nyugatra húzódó Sztalin-út mentén harcoló gyalogez­red kötelékében egy század parancsnokságát vegye át. A már hosszú idő óta súlyos harcban állt egységek töredékeiből összeállított, újra harcba vetett és az embertelen hidegben nél­külöző századot a védelmi intézkedés kiadása, illetve a század felvonulása után közvetlenül érte a bolsevisták sokszoros túlerejű, igen nagyszámú könnyű és nehéz tűzfegyverekkel és harckocsikkal támogatott meglepő támadása. A 46 fokos hidegben napok óta harcoló, éjjelt-nappalt szabad ég alatt töltő, súlyos veszteségeket szenvedett és hevenyészve össze­állított század — melynek a nagy hidegben önműködő fegyverei is felmondták a szol­gálatot — megingott és a tömegtámadás mind­inkább fokozódó nyomását nem bírva, vissza­vonult. Darai százados a helyzet villámgyors át­tekintése után mit sem törődve az akkor már 200—250 méterről szüntelenül ontott ellen­séges tűzzek a teljesen nyílt hómezőn hon­védtől-honvédhez rohant és buzdító, lelkesítő szavakkal túlkiáltva a szörnyű harci zajt, si­került a közvetlen közelében lévőkkel, mint­egy 10—12 honvéddel egy hófúvásból tá­madt kis halmon megkapaszkodnia. Ennek te­tejébe állt és tovább tüzelte és hátorítottja honvédéit. Az ellenség most természetesen ez újabb helyi ellenállás leküzdéséhez fogott és még hevesebb tüzet zúdított a kis »hóerődre«, ame­lyet Darai százados három honvéddel csak akkor adott fel, amikor az ellenséges nehéz- fegyverek találatai több emberét már megölték, vagy megsebesítették és mikor jobbról és hal­ról is túlhaladták már az előnyomuló bolse­visták. Ekkor csatlakozott az ellenségtől pár perc­cel elvált és az ezredparacsnok rendezése alatt állót századzömhöz s azt rohamra tüzelte. Bátor magatartása és lelkesítő szavaira a közelben állók — az ellenséges fényjelző tűzzel mit sem törődve — megindultak az ellenség felé Ezt látva, a többiek is satlakoztak s az: előbb még visszavonuló század rohamba csa­pott át, az időközben felzárkózott, támadó bolsevista ember- és fegyvertömeg ellen A terep az ellenségnek kedvezett s ezt látva, a megindult rohamot, az elért perem- vonalon megállította és tűzgépét tüzgép mellé rakva, hatalmas tűzzel fogadta az induló ro­hamot. Ekkor adta Darai százados példaadó bá­torságának és hidegvérének újabb tanú jelét. Látta, hogy a súlyos lel ki válságon átesett egy­ség rohamát kudarc fenyegeti. A jobbszárny rohamozó! között az ellenséges fegyverek szinte sorokat vágtak. Darai százados mégis az el­lenséges tűz által legjobban veszélyeztetett szárnyra rohant, a megtorpant honvédeket a legnagyobb hidegvérrel összeszedte, akár csak a gyakorlótéren, vonalba sorakoztatta. Meg­állapította. kinek ,mennyi a lószere, s azt« kiegyenlítette és megnyitotta a tüzet az el­lenségre. Küzdelmét szakaszra sorvadt erővel is mindaddig folytatta, amíg lőszere elfogyott. Csak ezután vonta vissza. Ezredparancsnoka Darai Ervin századost lovagkeresztre a hadiszalagon kardokkal ter­jesztette elő. (Folytatjuk.) j

Next

/
Thumbnails
Contents