Zalamegyei Ujság, 1943. július-szeptember (26. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-03 / 147. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943- július 3. A magyar gazdák igaz története Dr. Iirdélyi Iá$/ié lej^abb könyve. A Nyilaiul is leliárniázó és a magyar i'öidöu mindent rolsjsz sziliben, néző cseh. demotráeia emlőiből táplálkozva Szőke nevű, nem njagyon ismeri író a gal.áutai keresztény Haujza-szövetkezei újévi nap tálában jónlak Jalta beállítani úgy Magyar-« országot, mint abut századokon át íendalizinus tni- liőn^őlt és ez a föld népének léiébe ment. Hab sonió hangnemben jeleni meg a Nemzeti Tábor hangzatos neve alatt Stolle István, műve Parasztok királyától a nagyságos fejedelemig címen, fizok a művek kiírták Ácsáéi slb. történetírók megy állapításait, amelyek alkalmasak a földéhes magyar nép hely telen befolyásolására és iöldéhessé- génék további felkorbácsolására. A Csalóköz egészséges és történetbű elemei választ kívánlak ezekre az ioányzatos iratokra qs a válasz mejgadádárav sqnkijsem liivatotlabb a történet mezejére beka- íandozók ellenében, mint az az Erdélyi László, aki egy komoly tudományos életet szentelt a magyar történettudomány bú váltásának, és aki a Pamiohlialmi Szent JBi/fiedek Rend, A tihanyi apátság története, Egyházi lói des úr és szolgjái a középkorban, Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben, Fejlődés a legrégibb magyar társadalomban című nagyjelentőségű müvekkel megfogta a magyar mull igazi leikét. Korról-korra menve adagolja a történelem támlását és pedig a tatárjárás előtt, tatárjárás iután, majd 1848-ban. Keveset beszél, de ehelyett okleveleket idéz és mindössze egy-kél szóval vonja le a következtetést, ami nem más, mint az áb történelmi fegyverzet leszedése a népieskedök, vi- hagsarkoisok testéről. Bemutatja a jobbágy költő/.és jogát időről-időre, a jobbágylerheket valóban a történelemből. Nem takargatja és nem tagadja egyesek hibáit a néppel szemben, elismeri, hogy' egyes uralkodók (Mária Terézia) erősebben akartak enyhítőn,! a nép terhein a törtéjnelmi osztályoknál; de nyugodtan, a katedra biztos mia(i jgasságábói mutat rá a könnyelmű általánpsítás tarthatatlan manővereire. Nincs nehezebb és népszerűtlenebb valami, mint széljárás ellen haladni, de nifrics feleme- lőbb, mint az érvek közt otthonosan mozogva, a hazugságokat legyűrni és a szegény kritikátlanul lépre ment embereket gondolkozóba ejteni. Ezt eléri a következő tudományos megállapításokkal: 1. Az udvarnokok kb. 30 hold földről mindr össze 3 métermázsa gabonafélét kötelesek be*/ szolgáltatni az »uraknak» (21). Egy közülük »azért könyörög, hogy engedjenek el évente fél *k£s( holdnyi szántást az uraság kárára» (27). ' 2. Az apátok engedékenysége egyre fokozódik (31) a szőllősi szabadságlevél (1270) székiemében: »A szerzetesi hivatáshoz illőnek ismerjük Krisztus szegényeit, kiket a szolgaság terhe nyom, megfelelő módokon fölsegíteni s igazságos mérséklettel az emberi nem Megváltójának kegyelme által híveinek juttatott szabadság részeseivé tenni» (47). A középkor jobbágyának szállóigéje volt: ».ló élni a görbe hol alatt». 3. Az Aranybullát úgy tekinthetjük, mint a falusi iovasgazdák nagy-részének felszabadítóját és nemesi rangra emelését (49). 4. A mai szabad időben nehezebbek a földhaszonbérleti viszonyok, mint akkonofn (62). 5. A nemesek sokszor kimutatták, hogy kiButidba, boa akkor jó, ha Laky szűcstől való Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallérezása legolcsóbban ifj.Laky Sándor I szficsmesternél készülnél Z AL A EG ÉRSZ EQ Bethlen'Gábor-u. 5. sz. mélni akarják jobbágyaikat. Pl. Országgyűlési követeik s más megbízottaik költségének fedezésére ők maguk adóztak a megye házi pénztárába (cfitssa domeslica). Ez így volt már a magyar; középkor végén (üü). A füstadó körül a földesúri kijátszotta a kincstárt, hogy jobbágyának kedvezhessen «67). Az 1Ö3Ö. évi országgyűlésen is> megnyilatkozik a jobbágyiéltés az adóval szemben (68;. u. A jobbágy-gyerekek szépen érvényesülnek az egyházi éleiben (Bakócz bíboros), a katonapályán (Kinizsi;, alispán is lehetett (88)7. A jász-kun váttság potom csekély volt (93). 8. A legcsutlanósabb volt az 1848-i példa. Hogy maguk a régi birtokosok buzgótkod jak' nak legjobban azon, hogy jobbágyaik fölszabaduljanak és így összes munkásaikat elveszítsék: (és ráadásul még ők is fizessék jobbágyaik földjeinek az árát adóban: ez oiyr nagylelkűség,, amelyre csak a magyar főpapság, lő- és köznemesség volt képes. A főpapság és papság ezenfelül kárpótlás nélkül ünnepélyesein lemondott tizedeiről a pápa engedélyének kikérése nélkül. A hála: idegenielkű izgatok száz év múlva a fölszabadított jobbágyok ivadékait legnagyobb jólevőik ellen keserítik» (89—90). 9. Ami a sokai emlegetett magy ar keresztény Rabszolgaságot illeti, ezt jó nyugati tükörben, nézni. A Bcriiubetn 1806-ban készült új alkotmány' szerint az észt és lőtt parasztokat a nemet földes^ urak föld nélkül eladhatták. Nálunk már 1514- ben már nincs eladó rabszolga (88). Ez a váza a 96 oldatos történeti apológiának, amely a Szegedi Uj Nemzedéknél jelent meg. Ajánljuk mindazoknak, akik az igazságot keresik a magyar nép múltjában is. Nem tudónk elég hálásak lenni a lankadatlan tudósnak, hogy' ezzel a munkával megajándékozott bennünket’. M. J \ zalaegerszegi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 6989/1943. tk .szám. { 1 VÉGZÉSA telekkönyvi hatóság dr. Hollós Ferenjh zalaegerszegi lakos kérelmére a 14.000/1943. M. E. számú rendelet 17K18- §-a (szakasza) alapján elrendeli, hogy a zalaszentmihályi 748. számú tjkv- ben 33/a 1. és 33/b. 1. hrsz. alatt felveti Maidon Jánosné Fűzik Irma névéin álló illetőségre a végrehajtási árverés hatályával való bírói úton magánkézből való eladását, tekintettel arra, hogy Fekete Zsigmond és neje Beke Rozália zalaszenlr mihályi lakosok vételárat ajánlottak fel. A telekkönyvi hatóság az érdekeltek meghallgatására határnapul 1943. évi augusztus hó 10* napjának t délelőtt 9 óráját 1 1 földszint 31. számú liiv. helyiségébe kitűzi, és felhívja az ingatlan tulajdonosait, valamint a jelzáloghitelezőket, továbbá nefáni haszonélvezőket, hogy a végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt észrevételeiket terjesszék ,elő. Egyben közhírré teszi, hogy a vételi ajánlat 10 százalékát kitevő bánatpénz letétben helyezése mellett legkésőbb a tárgyalás előtti nap/ déli 12 órájáig bárki tehet a megajánlott vételárat legalább 1 százalékkal meghaladó vételi ajánlatot, fenti határnapon pedig az, aki már szabályszerű írásbeli ajánlatot telt, a legmagasabb ajánlatot legalább 1 százalékkal meghaladó úji ajánlatot tehet, ha a letett bánatpénz összegét az ajánlatnak megfelelően kiegészíti. Jelen vételi ajánlat Fűzik Dezsőné Bödör Mária haszonélvezeti jogát nem érinti és a fedezeti elv jelen eljárásában is megfelelően alkalmazást nyer. Az eladást nem lehet elrendelni, ha valamelyik érdekelt 15 nap alatt szakértői becslési útján kimutatja, hogy a megajánlott vételár az ingatlannak 2/5. részéi sem éri el. Zalaegerszeg, 1943. évi március hó 29. napján, Dr. Nosziopy Pál sk. kir. járásbíró. A kiadmány hiteléül: Kulcsár Irén kiadó. FERENC JÓZSEF KESERÍÍVIZ A téli csata magyar hősei Ritka hidegvérről és kimagaslóan példás, bátorságról tett tanúbizonyságot Darai Ervin százados, az alexandrovkai reteszállás harcaiban 1943. január 17-én, éjtszaka. Darái százados hadosztályparancsnoka a szürkület beálltakor rendelte ki a hadosztály- törzsből, hogy az Alexandrov kától nyugatra húzódó Sztalin-út mentén harcoló gyalogezred kötelékében egy század parancsnokságát vegye át. A már hosszú idő óta súlyos harcban állt egységek töredékeiből összeállított, újra harcba vetett és az embertelen hidegben nélkülöző századot a védelmi intézkedés kiadása, illetve a század felvonulása után közvetlenül érte a bolsevisták sokszoros túlerejű, igen nagyszámú könnyű és nehéz tűzfegyverekkel és harckocsikkal támogatott meglepő támadása. A 46 fokos hidegben napok óta harcoló, éjjelt-nappalt szabad ég alatt töltő, súlyos veszteségeket szenvedett és hevenyészve összeállított század — melynek a nagy hidegben önműködő fegyverei is felmondták a szolgálatot — megingott és a tömegtámadás mindinkább fokozódó nyomását nem bírva, visszavonult. Darai százados a helyzet villámgyors áttekintése után mit sem törődve az akkor már 200—250 méterről szüntelenül ontott ellenséges tűzzek a teljesen nyílt hómezőn honvédtől-honvédhez rohant és buzdító, lelkesítő szavakkal túlkiáltva a szörnyű harci zajt, sikerült a közvetlen közelében lévőkkel, mintegy 10—12 honvéddel egy hófúvásból támadt kis halmon megkapaszkodnia. Ennek tetejébe állt és tovább tüzelte és hátorítottja honvédéit. Az ellenség most természetesen ez újabb helyi ellenállás leküzdéséhez fogott és még hevesebb tüzet zúdított a kis »hóerődre«, amelyet Darai százados három honvéddel csak akkor adott fel, amikor az ellenséges nehéz- fegyverek találatai több emberét már megölték, vagy megsebesítették és mikor jobbról és halról is túlhaladták már az előnyomuló bolsevisták. Ekkor csatlakozott az ellenségtől pár perccel elvált és az ezredparacsnok rendezése alatt állót századzömhöz s azt rohamra tüzelte. Bátor magatartása és lelkesítő szavaira a közelben állók — az ellenséges fényjelző tűzzel mit sem törődve — megindultak az ellenség felé Ezt látva, a többiek is satlakoztak s az: előbb még visszavonuló század rohamba csapott át, az időközben felzárkózott, támadó bolsevista ember- és fegyvertömeg ellen A terep az ellenségnek kedvezett s ezt látva, a megindult rohamot, az elért perem- vonalon megállította és tűzgépét tüzgép mellé rakva, hatalmas tűzzel fogadta az induló rohamot. Ekkor adta Darai százados példaadó bátorságának és hidegvérének újabb tanú jelét. Látta, hogy a súlyos lel ki válságon átesett egység rohamát kudarc fenyegeti. A jobbszárny rohamozó! között az ellenséges fegyverek szinte sorokat vágtak. Darai százados mégis az ellenséges tűz által legjobban veszélyeztetett szárnyra rohant, a megtorpant honvédeket a legnagyobb hidegvérrel összeszedte, akár csak a gyakorlótéren, vonalba sorakoztatta. Megállapította. kinek ,mennyi a lószere, s azt« kiegyenlítette és megnyitotta a tüzet az ellenségre. Küzdelmét szakaszra sorvadt erővel is mindaddig folytatta, amíg lőszere elfogyott. Csak ezután vonta vissza. Ezredparancsnoka Darai Ervin századost lovagkeresztre a hadiszalagon kardokkal terjesztette elő. (Folytatjuk.) j