Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-24 / 93. szám
2. ZALA MEGY 1<I ÚJSÁG 1943. április 27« Száz esztendős a tekenyei római katolikus templom Tekenye község ebben az évben ünnepli plébániája újjáalakításának száz éves évfordulóját. Ezt az esemenyt a 1‘alu népe. hogy lelkileg is emlékezetessé tegye, nyolcnapos szentmisszióval ünnepelte meg. A missziót P. Sába Angelus sümegi ferences atya vezette. Bár már itt volt a nagy munkaidő, a hívek mégis örömmel 'hozták meg az áldozatot a szentbeszédek meghallgatására, elvégezte a szent gyónását, csekély kivétellel a falu minden gyónóköteles hívője. Fénnypontja vojlft a missziónak a csütörtökesti gyertyás körmenét az Oltáriszent- ség tiszteletére és a pénteki és szombat esti Komoly időkre valló érdeklődés mellett zajlott le tegnap délelőtt 11 órai kezdettel a városi mezőgazdasági bizottság ülése Kovács Ferenc elnöklete mellett. Az ülésen megjelent vitéz Tamásy István dr. polgármester is, aki mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta a gazdák panaszait és ígéretet tett azoknak a lehetőség szerinti kiküszöbölésére. Kovács Ferenc, a közgyűlés megnyitása után, felhívta a gazdák figyelmét, hogy direkt- termő szőlőket ne telepítsenek, mert a kormány fokozatosan végrehajtja az erre vonatkozó rendeleteket és ezek a szőlők fokozatosan úgyis kiirtásra kerülnek. Az ülés sürgős kérelmet terjeszt a kormánybiztos főispánhoz, hogy a város területén igénybev ett mintegy 1000 q, de fel nem használt szénából azonnal osszanak ki megfelelő mennyiséget az arra rászoruló gazdáknak. Ismertette az elnök a szarv asmarhaki- hajtás körüli helyzetet. Ez szerint a miniszteri bizottság jelentős emelést rendelt el. A bizottság javasolja, hogy ezentúl a szarvas- marhák után 25, a csikók után pedig pengő legyen a legeltetési díj. Ezzel kapcsolatosan Jakabffy Antal szólalt fel, aki rámutatott a legelő silány voltára és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a legeltetési díjat teljesen el kellene törölni, de ha azt nem lehet, semmiesetre sem menjenek bele az emelésbe, mert a jószágtartás és nevelés úgyis nagy áldozatot jelent, különben sem biztosíthatja a város a gazdát arról, hogy lesz is valóban legelő, a városnak egyébként sem jelent a legeltetési összeg életszükségletet. Kovács Ferenc rámutatott arra, hogy bizonyos emelést kellett javasolni, mert a képviselőtestületben csak három gazda van s így a miniszteri bizottság által előírt emelést úgyis megszav azzák. Végül is abban ál'apodtak meg, hogy az eddigi díjak meghagyását kérik. Ezekután a gazdák a szarvasmarha be- szolgáltatási köteV/e Its éggel foglalkoztak. igen családielajánlás Jézus szentséged Szív ének, külön a férfiak a bíró, az asszonyok egy-több' családos anya, külön a legény ek a Kálót elnök és külön a leányok a Kalász elnöknő vezetésevei. Megható része volt a szent missziónak szombaton délután a csecsemőknek, a kisgyermekeknek és az anyáknak a meeáldása,- amikor a missziós atya a gyermekek megbecsüléséről és az anyaság boldogságot adó értékéről adott külön oktatást. A szentmissziót virágvasárnap a Te Deum zárta be, amely után a hívek könnyezve búcsúztak a missziós atyától, kérve, hogy látogassa meg őket minél hamarább. életrevaló tervet vetettek fel, amelv szeriát minden szarvasmarha után a gazda bizonyos díjat fizetne he cgv közös alapba, amely hívatva lenne, hogy a gazdákat bizonyos mértékig kártalanítsa és ezzel a gazdák egyenlő módon vennének részt a beszolgáltatást kötölezelt- ségből. Bedő Károly éhben elfogadja, tie a kivitelezés, szerinte, igen nehéz és attól fél, hogy a pénz avatatlan kezekbe kerül. Kéri. hogy a kormány adjon ki rendeletet, hogy érák hat hónap után lehessen átírni a ’marhalevelet, hogy ezzel megakadályozzák a kupecok garázdálkodását, akik bizony sok esetben sokkal nagyobb zsidók, azoknál, akiket félreállítottak. Jakabffv kp tál gyakorlatiig keresztül- vihetőnek mondja tervet. Rámutatott a vételi és a kivágott marha ára közötti nagy különbségre. Hentes — úgy mond — még sohasem ment tönkre, de miért kell a köz- szállításokban előálló áreltolódásokat is a gazdának viselni? Az áldozatból a gazda mellett más is vegye ki a részét. A maga részéről teljesen helyesnek tartja a megsegítést, mert bizony sok esetben az igénybevett marha és a napi forgalmi ár között, jó néhány száz pengő a különbség. Borsos Károly kerkaiglódi földművest, a feltámadási körmenet után Kovács József ik- lódbördőcei földműv es úgy összeszurkálta, hogy a mentők a zalaegerszegi kórházba szállították, ahol hamarosan meghalt. O Azt ajánlja, hogy a befedett alapot bizottság kezelje és ez állapítsa meg, hogy a gazdának milyen minőségű marháját vették igénybe és az szerint kárpótolják. A kérdéshez ismételten Bedő Károly, Ka- zay Gyula, Ebedli Károly és többen szóltak hozzá, amelynek lényege az, hogy a hatóságoknak kell magasabban megállapítani a marhaárakat. Kazay Gyula még bejelentette, hog^ mindenkor a legkörültekintőbb és lcgméltányosabfoí módon folynak az igénybevételek. Kovács Ferenc elnök ismertette, bogy a kamara olyan felterjesztést is tett, amely szerinti a február óta igénybevett jószágokat! számítsák be a Jurcsek-féle beszolgáltatásba. é A közös alap létesítésére pedig a június 6-án, megtartandó ülésig ad gondolkodási időt. A Jurcsek-féle terv ismertetése után aa ülés elhatározta, hogy kéri a cséplő- és aratórész beszámítását is, feltétlenül szükségesnek tartja a cselédbérek gabonajárandóságainak beszámítását és kéri. az édestejként beszolgáltatott tejek tejzsírmennyiségben való beszámítását. Egyúttal elhatározták, hogy az össze«! gazdaszerveket felkérik ennek a javaslatnak! a támogatására. Bedő Károly gyakorlati példával ismerteti a beszolgáltatási terv határait és azt követeli. hogy azok is vegyék ki részüket ebből a« súlyos kötelezettségből, akik ezer öl földért 22 ezer pengőt, a Yerbőczy- uícában lévő házért pedig 60 ezer pengőt tudnak fizetni. A vételár 90 százalékának lerovását követeli, mert, amíg a gazda a megállapított ár mellett termeli az élelmiszereket és ezzel biztosítja a belső front nyugalmát, addig egyesek vagyonokat keresnek. Vitéz Tamásy István dr. felszólalásában rámutatott arra. hogy ezek a gazdákat súlyosan érintő beszolgáltatási kötelezettségek egy; messzebbi cél érdekében történnek. Reméli azonban, hogy azokon a kifogáson, amely ugyancsak sújtja a gazdákat, sikerül segíteni. Ő a maga részéről mindent elkövet ezeknek- a panaszoknak az orvoslására. Felhívja azonban a gazdák figyelmét, hogy a városházán elkészült a kivetési lajstrom, amit minden gazda nézzen meg és tegye meg az észrevételeiig mert csak így van mód a bajok orvoslására. Az ügyészség áttette az ügy et a vizsgáló- bíróhoz .aki ma délutánra elrendelte a Ixmco- lást. A szurkaié Kovács-ot a pákái csendőrség letartóztatta. Szörnyű tűzvész pusztított Belsősárd községben A magyar gazda szívesen tesz eleget a beszolgáltatási kötelezettségének, de azt kéri, hogy mindenki egyformán érezze a teherviselést Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaoíztály Uridivat; és szöveteladás minfi liiiii' iiíiiii'íli~iíiT'ifíi~ Résznek tői néhány kilométerre lévő Belsősárd községben szörnyű húsvéti ünnepeket ültek az emberek. Azóta is az üszkös romok bűze, síró asszonyok, sikoltozó gyermekek hangja visszhangzik még a községben. Az udvarokon rendetlenül összehány-t bútorok bevernek és a házőrző el) is valahol ott szúköJ, a leégett pajta romjai között. Az történt ugyanis, hogy vasárnap este tűz ütött ki a községben, Vida József hatvan esztendős gazda házánál. A régi épületen a tűz gyorsan tov aterjedt és azt a meglehetősen erős szél hamar széthordta a parazsat a szomszédé» pajtákra is. Szinte percek alatt hét pajta is lángot kapott és a község IcldtfJ borzalmas fáklyaként világított a vörös kakas. Jós István, Jós József, Kozma István. Szúnyog György, Fehér Antal és I luzián Gy örgy községi bíró pajtája, és széna-, valamint szalmakészlete lobbant hamarosan lángra. A tűkhöz kivonultak a reszneki és aj alsólendvai tűzoltók, akiknek nagy erőfeszítések árán sikerült is megfékezni a tüzet, Ekorra azonban egy ház és a hét pajta minden takarmány készlett el együtt elpusztult. Az épületeknek csak kisrésze volt biztosítva. így a kár igen nagy, különösen rendkívül érzékeny veszteséget jelen! a takarmányok elpusztulása, úgy hogy a gazdák cgy- része hétfőn már a vetésekbe hajtotta afj állatokat, hogy éhen ne pusztuljanak. A tűz okának kiderítésére a csendőrség! erélyes nyomozást vezetett be. Gyilkosság a feltámadás után
