Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-23 / 92. szám

1943. április 24. ZALAMflGYEI ÚJSÁG 7. léséből származó kínai alkotmány alapját. Ö indította el a kínai forradalmat s halála után valósággal szentté magasztosították. Utóda, Csangkaisek, látszólag az ő nyomdokain in­dult el, de inkább a gyakorlati megoldások embere volt. Lassan-lassan, észrevétlen áttért a tekintélyalapon való kormányzásra. A régi társadalmi rendszer égbekiáltó bűnei most sem szűntek meg teljesen, azonban olyan változá­sok történtek, amelyek biztosították létfenn­tartásukat az újabb világban. Felfogásuk is •megváltozott. Azelőtt az a — egyáltalán nem dícséretreméltó -— közmondást tartották szem előtt, mely szerint »tisztességes legény nem megy katonának«. Katonáskodás, ősidőktől fogva, a legutolsó foglalkozásnak számított- A háború hatása alatt belátták, hogy vala- mennyiöknek közös érdeke kívánja, hogy fegy­vert fogjanak, belátták, nem tettek elegei; hazafias kötelességüknek azáltal, bog} autó­jukra vöröskeresztet festettek. Ugyanis e'e'nte a rekvirálás veszélyétől így óvták meg. A sebe­sültek érdekében annyit tettek, hogy ezután vöröskeresztes autókban járta kirándulni. Ná­luk így kezdték meg az egészségügyi szol­gálat megszervezését. A világ legtürelmesebb népe a kínai. Sú­lyos testi-lelki fájdalmakat egyetlen jajszó, arcrándulás nélkül viseli el. Ebben a kínai nő méltó párja a férfinek. Idegzete erős, ön­uralma jóval felülmúlja művelt európai kor- társnőiét. Egy nemet haditudósító írja. meny­nyire elcsodálkozott, amidőn Kantonban 1937- ben, egy japán légitámadás után, a legborzal­masabban megcsonkított, sárral-vérrel kevert holttestek körül bámészkodva, szinte közöm­bösen álltak. Ezzel szemben nem nehéz elkép­zelnünk ugyanezt európai viszonylatban. Álta­lában a kínai nem áll a halál előtt meg-1 rendülve, nem érez áhítatot vele szemben. Születés és halál foga,ma nem jelent náluk annyit, mint az európaiak szemében. Sajátságos kínai észjárást példázza az alábbi eset: 1939. évben, a japán-kínai há­ború alatt, sikerült a kínaiaknak bekeríteni egy japán sereg-maradványt. Mindenki várta, hogy mikor kezd támadni a hatalmas kínai túlerő. Azonban Ihsien körül nem történt semmi, napokon át. Végül egy napon meg­jelent a kínai félhivatalos nyilatkozat, ezzel az elrettentő tartalommal: »Az Ihsienben szo­rult japániakat csapataink teljesen körülzárták. Jelenleg semmiféle jel nem mutat arra, hogy az ellenség támadni akar.« Ilyen a kínai! Az igazság kedvéért mesr kell említenünk, hogy ennék a különleges ost­romállapotnak az odaérkező japánok vetettek véget, akik széjjelverték a türelmes kínaiakat. A kínai mentalitásra jellemző, hogy ami­dőn szintén a japán háború alatt, elterjedt Aaz a hír, hogy magasból a fehérszínű tárgyakat könnyen észre lehet venni, Nankingban le- öldösték a libákat, nehogy észrevegyék a re­pülők. Továbbá tudták azt is, hogy a fénylő tárgyak, amelyekről a Nap sugarai vissza­tükröződik, igen messziről láthatók, sőt aí fényjeleket is ismerték. Ezért egy légitáma­dás alkalmával a rendőrök felszólítottak min­denkit, aki szemüveget viselt, hogy vegye le, mert nem tudni, hátha akad olyan elszánt s ravasz kém, aki szemüvegével fényjeleket ad a repülőknek. . Európai agyvelő szinte fel nem foghatja azt a türelmet, amellyel ezek az emberek’ jó-rossz sorsukba belenyugosznak. Akit baj, szerencsétlenség ért, a háború előtt magára volt hagyatva, a társadalom nem törődött) azzal, hogy mi történt bajbajutott tagjaival. A szerencsétlenek pedig tunya fatalizmussal viselték el a sorscsapást. A bajokat úgy te­kintették', mint egy megfellebbezhetetlen ter­mészeti csapást, amely ellen panasszal, lázon­gással nem lehet semmit sem tenni. E fataliz­mus és rendíthetetlen türelmük megszemélye­sítője, ős bálványuk, Buddha, amely válto­zatlan mosollyal ül aranyozott trónusán és ha lángba is borítják körülötte a világot, év­százados mosolya akkor sem tűnik el arcáról. HIRDESSEN A ZALAMEGYEI ÚJSÁGBAN! Bajtársak — hősök (Honvéd haditudósító század. Horkay | Wolff László hdp. őrm.) A januárban és februárban vívott rend­kívül súlyos elhárító harcok mindegyike új magyar hősöket avatott. Hősöket és hős baj - társakat, akiket emberfeletti küzdelmük és áldozatos bajtársiasságuk emelt ki a névte­lenségből. Soknak talán még a neve sem került felszínre, de akiket szárnyára kapott a hír, azok közül most kiemelünk néhányat. Kővári József honvéddel kezdhetjük talán a sort. Kővári József, aki különben a borsodi Balajt községben motorkezelő, mint tüzér har­col a fronton. A mozgó védelmi harcok egyik legsúlyosabb ütközetében rádiójával tartotta az összeköttetést, amikor észrevette, hogy a főfigyelőt, ahol főhadnagya is tartózkodott, hét szovjet harckocsi rohanta meg. Géppisz­tolyával nyomban főhadnagya segítségére sie­tett. Az egyik harckocsi éppen megállt, és két orosz már kiszállt belőle, nyilván azzal a szándékkal, hogy elfogják a főfigyelőben lévőket. Míg a többi/, harckocsi továbbélő- börgött. Kővári József géppisztolya a leg­jobbkor szólalt meg. A két bolsevista páncélos­katona holtan rogyott össze. Ezalatt azonban vagy harminc harckocsi fogta körül az ott! harcoló honvédcsoportot. Kővári ekkor az el­lenséges harckocsik közelébe férkőzve kitö­résre alkalmas rést keresett és jeladásokkal kivezette bajtársait a veszélyből. A bajtársi szeretet áldozatkészségének gyö­nyörű példáját adta Bartha Béla gyöngyösi tü­zér hadapródőrmester is. Mint felderítőtiszt felsőbb parancsra megkezdte íelderítőjárőré- vel a visszavonulást a rátámadó oroszok elől. Vele volt Tili József honvéd is, akit súlyosan eltalált egy orosz golyó. Bartha hadapród vál­lára melte a súlyosan sebesült honvédjét és a szüntelen ellenséges tűzben is, kimentette a súlyos helyzetből. Közben elfogyott az egyik lába, de még így is tíz kilométeren át vitte a vállán Till Józsefet, amíg hűséges emberét átadhatta egy kötözőhelyen. Fel kell jegyezni annak a névtelen hon­védnek a nevét is, akit ma szerte a fronton keres Orsós Sándor gyalogos szakaszvezető, hogy mint életmentőjének, megszoríthassa a kezét. Orsós szakaszvezető több bajtársával, orosz fogságba került. A bolsevisták puska- tussal verték őket és már éppen hozzákezd­tek a kifosztásukhoz, amikor valahonnan fel­bukkant egy honvéd. Ez meglátván a jelenetet, habozás nélkül tüzelni kezdett az oroszokra. A vörösök megíepedten fordultak a tüzelő1 magyar honvéd irányába, hasravágódtak és felvették a harcot. Ezt a néhány pillanatot használták ki Orsós Sárdor szakaszvezető és hajtársai. Hátulról rávetették magukat a bol­sevistákra, véres kézitusa fejlődött ki, de v égül sikerült megmenekülniük a fogságból. A harc zűrzavarában már hiába keresték az ismeretlen baj társat. Most ezt a magyar honvédet kere­sik, hogy megköszönjék neki hősies bajtársias- ságát. De igazi bajtársnak bizonyult Borsos Imre gyalogos is. J-nél, amikor már visszavonulásra kaptak parancsot, pusztító tüzérségi és akna­vető tűzbe került szakasza. Ugyanekkor kö­zeledett már a támadó orosz gyalogság ás. Ezekben a nehéz pillanatokban talált rá Borsos Imre régi bajtársára, Csecsődi Lajos őrve­zetőre, aki súlyos láblövéssel, tehetetlenül fe­küdt a hóban. Borsos Imre nem törődve a j kegyetlen ellen égés tűzze11, a kő ü öüe robbanó gránátokkal, elfogott egy éppen arra vágtázó elszabadult lovat, felsegítette ív a sebesültj hajtá sát és kihozta a golyózáporról. FI aisz Mihály és Böbék Só. or tüzérek, ! járőrben voltak, amikor gyilkos íüzb e ültek. Kénytelenek voltak visszavontunk i ék o v et- : ték észre, hogy a malom előtt, ahonnan a tüzet kapták,', sebesülten fekszik i>arain no- | kuk, Mészáros Károly szakaszve aíő. Az cl- ! lenség állandó tüze közben is sebe ü t párán ~s­nokukhoz kúsztak, és kimentették a tűz alatt álló területről. Az igazi hős: igazi bajtárs is, amint Bank Sándor tizedes esete igazolja. Bank tizedes! Miksi József honvéddel önként vállalkozott arra, hogy egy gránáttól elszakított távbeszélő­vezetéket összekötnek. Feladatukat, a heves, tűzben is, sikerrel hajtották végre és mát* éppen visszafelé tartottak, amikor hirtelen hét tüzelő bolsevistával találták szembe magukat. Felvették a harcot és négy oroszt sikerüld harcképtelenné tenniök, míg a többi elme­nekült. A tűzharc közben súlyos lövés érte Miksi József honvédet. Bank azonnal vállára emelte sebesült bajtársát és megindult vele a tűzérfigyelő felé, ahová vissza kellett tér­niük. Erős golyózáporban tette meg a sok kilométeres útat és szinte csoda, hogy közben ő maga is nem sebesült meg. íme néhány szemelvény azokból az egyéni hőstettekből, amelyeket a bajtársiasság is jel­lemez. Ila mindezekhez hozzávesszük még, a végtelen oroszországi térséget, fjz akkor viharos hófúvásokat s a 30—40 fokos der­mesztő hideget, akkor a keretét is látjuk- ezeknek a bajtársi áldozatoknak. Töhötömlce véleménye a világról XVII. vélemény. Kedves Nénik és Bácsik! Édesapukáin szerint, ma nem vagyok soros az írásban, de a megváltás ünnepén, azt; mondja, nem illik hallgatni. Igaz ugyan, hogy én azt sem tudom, mi a megváltás. Édcsapukám megmagyarázta, hogy az em­berek nagyon soká, én nem is tudom, milyen soká, sötétségben éltek, mert Éva néni kí­váncsisága miatt, senki sem lehetett boldog, ía halála után. Egyszer azonban a Jézuska, akiről m ár írtam, megszületett és keresztre- feszíttette magát, hogy ezzel a nagy szere­tettel megváltsa a világot s az emberek a haláluk után boldogok lehessenek. — Jézuskám, de szeretheted az embe­reket! — sóhajtottam. Csak azt nem értem, hogy miért nem szeretik a nénik és a bácsik ennnyire a Jézuskát... Hogy éppen ezeken törtem a fejemét, rámkiáltott édesapukám: — Nincs hely Töhöíömkc, nem lehet többet írni! így aztán kénytelen vagyok a fenti gon­dolatot abbahagyni és a hozzám érkezett ked­ves húsvéti üdvözlésekre megírni, a rám A gondoló Néniknek és Bácsiknak, hogy én is minden jóakarómnak nagyon kellemes hús­véti ünnepekét kívánok és mindenkit nagyon sokszor csókol ( Töhötömke.' HlíSVeí Nemes Ernő Szóljatok/ Szóljatok húsvéti harangok! Feltámadt csodáról zsolozsmát kongjatok! Feltámadt Fiúról zengjen minden ének! Feltámadt áldását könyörgőn kérjétek! járja át a Csoda a szívet a lelket! Bűnök sirhahrain hitre ébredjetek! S mint az égi Ember legyőzte a halált Ha rétban fürödve új utakra talál Bűnöket bitodó bénid . *uta lelkünk. Feltámadás 'űrén megtisztulva keljünk t el et s-'-jo ‘ftn -pnf feltámadásra ! Szivünk a h vetői hadd hallelujázza. ^alaegerszeg, 1943. április 6.

Next

/
Thumbnails
Contents