Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-23 / 92. szám
őszinte gondolatok a mozi körüli herce-hurcáról Nemrégen röviden hírt adtunk arról, hogy; Gábor Béláné, a helybeli mozóképszínház tulajdonosa, a város polgármesteri hivatalától megkapta a mozi átalakítására az engedélyt. Ilikkor mindenki azt hitte, hogy ezzel a kérdéssel aztán egyszer s mindenkorra lekerül napirendről a helybeli mozi hosszú idő óta húzódó ügye. Ez az ügy, jelentőségéin túlmenően szerepelt a város életében, holott ma igazán nem érünk rá azzal, hogy a közületek ügyeit hasonló haszpntalanságokkal foglaljuk le, amikor a nagyon fontos,* és közérdekűi' ügyekre sincsen elegendő idő. Nem akarom kutatni, hogy. miért nem1 sikerült átalakítani a helybeli mozgó épületét, még a múlt vesztendőben, bár meg jegyezni kívánom, hogy az építési engedély kiadásai esetén az építkezés, amely jelentős számúíj helybeli kisiparost foglalkoztatott volna, valószínűleg az elmúlt őszre elkészülhetett volna. Ha a »volna«, ott nem lett »volna.« [ De ott volt akkor is és jelenleg is o[tf( van, mivel a mozi átépítési engedélyét Árvayi László dr. városi főügyész megfellebbezte, aminek következtében ismét csak eíodázódik az annyira szükséges átalakítás. Jól ismerjük aj helyzetét s tudjuk, hogy nem a tűzveszély esség mozi műsorpolitikája kifogástalan. Én végigjártam már néhány várost és sokkal nagyobb' városokban is rosszabb műsorok mellett is kifizetődő vállalkozás a mozi, ha tehát a tulajdonos a szokott vidéki műsornál többet ad, feltétlenül nagyobb áldozatot is kell hoznia* De nézzük csak tovább. Gábor Béla mozi- igazgató, a jelenleg fennálló törvények szerint, kereszténynek számít. Ha pedig így van, miért aggályoskodunk? De vegyük a legszélső lehetőséget. Mondjuk, hogy eljön egy olyan! idő, amely szerint Gábor Bélától elveszik a moziengedélyt. Hát kérdezem tisztelettel: nein jobb lesz-e az új engedélyesnek, ha é egy új épületet vehet át? Nem szebb a városra nézve is, ha a mozi épületen nem* mosolyog mindenki, hanem valóban a városka egyetlen mozijához méltóan néz is az ki? Azzal tehát, ha akadályozzuk az épületátépítését, ismét elodázzuk az átalakítást, amely megfossza közönséget a rendes környezettől, de egyúttal egy csomó iparos is elesik a jelentős munkától. Én, a magam részéről, átnéztem a tervekét, rajzokat, számításokat s egy helyzetből készült képet fennt adok, hogy mindenki láthassa, milyen is lenne az új mozi, ha lenne, ami pedig a város közönségének mulasztha- tatlan kívánsága. Ne akadályozzuk meg tehát saz építkezést, mert azzal a közönséget sújtjuk és megrövidítjük az esetleges új mozi- engedélyest, aki Gábor Béla örökét átvenné. Az a fegyver tehát, amellyel egyesek Gábor Béla ellen harcolnak, egészen másokat sújtanak, a közönséget, amelynek mégis csak ez az egyetlen szórakozási helye és lehetősége. Az ellen természetesen, ismételten hangsúlyozzuk, nincs semmi kifogásunk, ha egy új mozi épül és egy új mozi is nyílik, a nemes versenyben csak a közönség nyerhet. Igaz ugyan, hogy a kisebb összeköttetésekkel játszó előbb- utóbb úgyis becsukja az ajtót, mert Zalaegerszeg két mozit nem bír el! Ne csináljunk presztiskcrdést ebből a jelentéktelen mozi átalakításból. A közérdek az átépítést kívánja s a város jóhírneve szintén ezt sürgeti. Ne az engedélyest, hanem a közönséget nézzük és a közönséget tiszteljük ebben a kérdésben is. (szakái.) Ami a kínai mosoly mögött van volt a fellebbezés oka, hiszen köztudomású, hogy kétszer is volt a mozi harmincévesé, történelme folyamán tűz, de egyetlen egyszer sem lett a közönségnek semmi baja, mert a gépház teljesen különbé járatú, utcára nyílik és a tűzrendészet által előírt összes kellékek, ,így a vasajtók stb. megvannak. Minden tiszteletünk a fellebbező városi íiszüfő ügy észé, akinek teljesen helyes lehet a felfogása ebben a kérdésben, de van egy bizonyos másik oldala is a dolognak, amelyet figyel emb e verni i szint éj i k ö t e 1 e ssé g ü nk. Elsősorban is, hogy a másik mozi engedélyese elveszítette az engedélyét s a fel-4 építendő mozihelyiség megvalósulása körül sem túlsók reménnyel kecsegtethetjük magunkat. Az építkezések elodázásával azt érjük el, hogy ja! közönség továbbra is abba kényelmetlen és meglehetősen piszkos helyiségben k'ell,h ogy végigülje az egyes előadásokat. A. műsort nézve az a helyzet, hogy sokszor budapesti bemutatókat megelőzve nur- fcttjak be Zalaegerszegen az egyes magtyiar jfilmújdonságokat, ami azt igazolja, hogy a Irta: Újhelyi Anna. ; Kína említésére önkényteleniil elénktűnik fényes selyem kimonó jó, hosszú oopfú, éárga kis embersereg, riska-kulik tömege, zeg-zugos te- i tejű, sok tornyú pagodák, tornyokkal, kapu- boltokkal ékesített hatalmas kőfal, évezredes kultúráról tanúskodó, nagy oszlopcsarnokos, ívelt tetejű templomok, utcákat átkötő diadalkapuk. Általában, így él nagy von ásókban fantáziánkban a kínai nép s maga Kína is. De ha érdemesnek tartjuk behatóbban foglalkozni velük, e jellegzetes képeken kívül, több érdekes és előttünk eddig ismeretlen dolog tárul fel. Első percben az ember nem is gondolná, milyen bonyolult lelket takar az érzéketlen faarcuk, amelyről nagyon nehéz, szinte lehetetlen leolvasni gondolataikat. Ennek oka, el sősorban, az a ravaszság, amely jellemzi őket. Tízezer kínai közül alig akad egy, aki pontosan és félreérthetetlenül azt mondja, amit gondol. A kínai ember gondolata bonyolult jelképekbe burkolózva jelenik meg. Értelem szinte nem elég, ösztön kell ahhoz, hogy megértsük. A felső társadalmi osztályba tartozó kínaiak többn\ ire méltóságteljesek, szeretnek pózolni, mint általában mindazok, akik gyengeségüket ezáltal akarják palástolni. Szeretik elhitetni, hogy a valóságban is olyanok, mint amilyennek vágyálmaikban látják magukat. Ez a közismert : mandarin gőg«. A legutóbbi japán—kínai háború sok újítást hozott s a betegségig fajult maradiságuk részben felengedett. Homlokegyenest változott meg ncze tűk, felfogó suk s az egész vil ág kőrü lőttük. Az örökké nyugodt és \égte! ién tűrelmű kínaiaknál ez nem történhetett in árólholnapra, mint mind' mi kínai út. ez is hosszú és rögös volt. \ égü ! azonban mégis célhoz vezetett. Sok nehézségbe ütközött, míg k itudlák! irtani az ócska babonákat, korrupciót, amely, szinte magátólérteUVIő családi hagvomám na ki számít. Dr. Szunjats/en, akit a Kínai Forradalom Atyjának nevezett el, megalapította az amerikai és nyugat európai alkotmány, vegyit-
