Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-23 / 92. szám
2. t ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. április 24. mint ami i titiiriínit Miniszterelnökünk nem es lelkű hitvese, — (amint ez már társadalmunk előtt ismeretessé vált a rádió és a sajtó útján —, nagyarányú mozgalmat indított meg a bolsevizmus ellen indított kereszteshadjáratnak legjobban sújtott jaldozatai, a hadiárvák felnevelése érdekében és ennek a mozgalomnak megszervezését a Hadigondozó Szövetségre bízta. Ennek az áldozatos munkának eredményes lebonyolítása érdekében ismét a vármegye mindig segítő és megértő társadalmához fordulok azzal a kérő szóval, — amely lehetővé teszi vármegyénk hadiárváinak, hogy legnagyobb áldozatukért, — édesapjuk emésztéséért csekély kárpótlásnak tőlünk, itthonmaradottaktól anv- snyit kapjanak, hogy ezzel felnevelésük és az életben való elhelyezkedésük biztosítva le-' gyen. Kérő szavunkat személyesen fogjuk eljuttatni a háztulajdonosokhoz, házcsoportokhoz és azok lakóihoz, kérem vármegyénk társadalmát, fogadják megértéssel és szeretettel ía felajánlásokat gyűjtő szövetségi tagjainkat, de addig is, amíg kérésünket a vármegyle lakosságának egyenként tolmácsolhatjuk, az lalapelvekről az alábbiakban tájékoztatom a komoly kérő szót mindig megértő társadalmat. A mozgalom alapja a ház. Tehát nem a háztulajdonos és nemi a lakó. A ház, mint ilyen adja össze a hadi (honvédelmi) érva felneveléséhez szükséges összeget és a ház tulajdonosa (a házcsoport tulajdonosai) és lakói által választott személy fogja a hadi (honvédelmi) árva nevelését a ház (házcsoport) által összegyűjtött pénz rendeltetésszerű felhasználását ellenőrizni, a kiskorút látogatni, szükségleteit megállapítani és soronkíviili szükségletek fedezésére Szövetségünknek javaslatot' (tenni. A liadiárvát a ház az életbelépéséig, tehát addig vállalja, amíg az árva jövője megalapozását jelentő kereső foglalkozásban helyezkedik el, leányárva (férjhez megy stb. A kötelezettség pedig az aláírás napját követő első napjától kezdődik. Egy-egy hadi (honvédelmi) árva felnevelési összegét 100—-120 pengőre tehetjük havonta. Tehát olyan egységeket kell létesíteni, amely egy-egy hadi (honvédelmi) árva felneveléséhez szükséges összeget össze tudja adni. Különösen megyei városokban és községekben sok ház, egész utcasor, sőt egy egész község, vagy több község házai (számolnunk kell a kisközségek apró kis házaival és szegényebb1 tulajdonosaival vagy lakóival is) fogják az egy, hadiárva neveléséhez szükséges összeget felajánlani. Viszont nagyobb és tehetősebb lakójó városokban előfordulhat az is, hogy-egy nagyobb bérház lakói nem 100—120 pengőt, hanem 300—400 pengőt is fel fognak ajánlani. Amennyiben a ház egy vagy több árvának, a házcsoport pedig egy árvának a felneveléséhez szükséges összeget megajánlotta, össze kel! hívni a felajánlókat, akik javaslatot tesznek arra nézve, hogy a ház vagy házcsoport személy szerint melyik hadiárvát, vagy hadiÖltözködjünk lém GYUi m és női szabóságába ! Kési: női kabát és ruhaosztály Uridlvatj ég szöveteladág árvákat kéri nevelésre kijelölni. Ha nem kívánnak személy szerint hadiárvát kijelölni, akkor a felajánlások gyűjtése alkalmával rendelkezésre bocsátandó jelentkezési ív vonatkozó rovatába be kell írni, hogy »az árva kijelölését az OHSz-re bízzuk«. Ila árvát személy szerint kívánnak a felajánlók kijelölni, ebben az esetben ennek személyi adatait a rendelkezésre álló rovatok kitöltésével a jelentkezési íven közölni kell. Ha több hadi- árvát tud egy ház (bérház, község) felnevelni és személy szerint kijelöltetni kíván, úgy a jelentkezési ív baloldali, szabad helyén kell a Tiadiárva személyi adatait feltüntetni. A hadiárva szentélyére vonatkozó jav aslat- tétel után következik a »pártfogó apa« megválasztása. A felajánlók maguk közül azt, aki hajlandó az árva ügyeivel foglalkozni és akit arra arra érdemesnek és alkalmasnak tartanak, »pártfogó apául« megválasztják, illetve kinevezésre ajánlják. Személyi adatait a jelentkezési ív megfelelő rovatába kell bejegyezni. A »pártfogó apa« tisztségének a viselése megtisztelő és egyszersmind felelősség- teljes megbízatás. A »pártfogó apa« az Országos Hadigondozó Szövetségtől külön megbízó okiratot log kapni, amelyben kötelességéi és jogai részletesen körül lesznek írva. Senki ne vállaljon tehát ilyen mebízatást első felbuzdulásában, hanem számoljon azzal, hogy apja helyett, apja lesz a kis hadiárvának és kötelességeit a rendes családapa gondosságával tartozik majd ellátni. Áldozatos munkája esetleg sok fáradozással fog járni, de. az árva és a társadalom hálája és megbecsülése a kötelességét lelkiismeretesen teljesítő »pártfogó apa« iránt nem fog elmaradni. Ha most már a felajánlások, a házcsoportok alakítása a hadiárva és a »pártfogó apa« személye tekintetében szükséges intézkedések megtörténtek, a közösségnek ki kell jelölni azt a személyt, aki havonta a felajánlott összegeket össze fogja gyűjteni, és az Országos Hadigondozó Szövetség 20.100 sz. pontataka- rékpénztári csekkszámlájára be fogja fizetni. (Ezt a feladatot a »pártfogó apa« is elláthatja. Az összegyűjtött összegeket ugyanis az Országos lládigondozó Szövetség központilag fogja kezelni és erre a célra nyitott fenti szánni postatakarékpénztári csekkszámlán. Az Országos Hadigondozó Szövetség számlájára befolyt összegeket egyéuenkint fogjuk kezelni, tehát minden ház, vagy házcsoport részére külön főkönyvi lapot nyitunk. Ez a főkönyvi lap az egv hadiárva részére gyűjtött összegek kezelésére fog szolgálni. Ha egy nagyobb ház több hadiárvát fog nevelni, úgy ennek a háznak a részére annyi főkönyvi lapot nyitunk, ahány hadiárvát nevel fel. Viszont a házcsoportba tömörült valamennyi ház részére egv főkönyvi lap szolgál és ezen a főkönyvi lapon a házcsoport valamennyi házát tüntetjük fel. Ha egy község egy hadiárvát nevel fel, úgy a község részére nyitunk lapot. Egy-egy hadiárva nevelésére befolyt ösz- szegbőí annak tényleges szükségleteit fogjuk iedezni. Tehát folyósítjuk a kiskorút gondozó, anya, gyám, vagy nevelő szülő részére a szükséghez, mert havi átalányösszeget, a fennmaradó összeget pedig tartalékoljuk a rendkívüli szükségletekre (betegség, rendkívüli ruházati ellátás, továbbtaníttatás és ha még ezenfelül is maradna az árva részére befizetett pénzhől, akkor kelengvebeszerzés, kiházasitás, üzletnyitás stb.) céljaira. Az átalányösszeget meghaladó szükségletekre a »pártfogó apa«, javaslatára fogjuk a pénzt kiutalni, szinten közvetlenül az árvát gon 'ózó személy kezeihez. Az árvák neve’ésére felajánlott, befizelett és összegyűlt ö. •szegek r t n 'mini: sztrációs költsége k nem fogjál \ terhe! 'ni. Minden olyan 1 r az a ,ly egv 1 ladiá rva fel >',eve! éséhez szülésé e ö eget a ián (lőtt fel, emléktá hlát kan. amely a li iáz 1 a lába feltűnő helven építendő be. Ez az cm !'Utál :>la birdetni fogja a ház ; Pdozr ' VSZSi égét. íla egv ház több hadiárvát vállal felnevelni, annyi emléktáblát kap, ahány árva felnev elésére vállalkozott. A községekben a községházán helyezzük el az emléktáblát. A jelentkezési íveket községenként és városonként csoportosítva a Hadigondozó Szövetség vármegyei tagozata útján az Országos Hadigondozó Szövetségbe kell küldeni. A mozgalom végrehajtásának részletes ismertetése után még néhány alapelvet tartok szükségesnek közölni: »Pártfogó apa«, a dolog természeténél fogva, csak férfi lehet. Ennek nagykorúnak, büntetlen előéletűnek és feltétlenül megbízható, becsületes embernek kell lennie. Kivételes esetekben (betegség, akadályoztatás, leányhadiárva stb.) a pártfogó apa helyett, illetve mellett, hölgyek munkásságát is be lehet kapcsolni. Ez egyrészt megkönnyítené a »párt- íogó apa« munkáját, másrészt pedig társadalmunk hölgytagjai is kivehetnék részüket ebből a hazafias kötelességből. Pe kell vinni a köztudatba a közösségi gondolatát, tehát azt, hogy a felajánlók egy meghatározott hadiárváért áldoznak. Ez az ő árvájuk, ennek felnevelése az ő gondjaikra van bízva. Nem egyiké, vagy másiké, hanem azé a házé (házcsoporté, községé) amelyben laknak. A szomszédok ebben az egv' tekintetben nem idegenek, hanem rokonok, mégpedig szerető rokonok, akik között nincs egyenetlenkedés. Az árvával — természetesen anyjuk. gyámjuk, gondozójuk beleegyezésével —1 érintkezhetnek akár személyesen, akár a »pártfogó apa« útján, a felajánlott és fizetett! összegeken felül őt egyéb módon is —• ajándékok, természetbeni segítségek — támogathatják, ügyes-bajos dolgaikban eljárhatnak. A magyar társadalomban ilyen irányú mozgalomra még nem volt példa. Itt nemcsak arról van szó, hogy pénzt adjunk össze egy! bizonyos célra, hanem, hogy hosszú időn keresztül cselekvő részesei legyünk egy nagy, szociális feladatnak. Hiszem, hogy a megyei társadalom érző szíve megérti ezt a gondolatot és mozgalmunk egy olyan szeretetteljes légkört fog megvalósítani, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben, amely a jövő békéjének gondolatát is szolgálni fogja. Zalaegerszeg, 1943. Hósvetján. Vitéz gróf TELEKI BÉLÁNÉ az Országos Hadigondozó Szövetség Zalavármegyei tagozatának elnöke. Reggel a réten (Lelkigyakorlat után) Most áldoztunk. — Testvérnek fogadtak bennünket a szentek és a szüzek... — Aztán ujjongó örömmel siettünk ide a partra, ahol öreg füzek üstökén a tavasznak fátyla leng. A réten fehér virágok százezernyi, zöld zászlót bont ki miden törpe cserje s reggeli ködben álmodik Kemend. Derekunk hajlik, ujjúink fürgék, nyalábba szedjük a virágokat. Fűszálon harmat csillan, szemeinkben vidámság és szívből kacagunk sokat, mert úgy érezzük: egy most mivelünk a fehér szirom és a tavaszi fény, nincsen közöttünk ma bús és szegény.. * Arany lélekhárfán énekelünk. — Most áldoztunk. Testvérek fogadtak bennünket a szüzek és a szentek . . . Azért látjuk talán oltár ormának a ködbetakar ózó, vén Kemendet, s paténának ezt a tágas rétet, melyen áldozatot bemutatnak és a reggel békés derűjében, hangtalanul felajánljuk szépen magunkat is boldog áldozatnak. Szépétk, 1943. április. HÁRY EMMA
