Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-21 / 90. szám

2 ZALAMEGYEI LJSAG 1943. április 21. m» Spellman Kairóban tartja a Husvetot (MTI) Spellman érsek Casablancából most Kairóba repült, ahonnan Jeruzsálembe megy, Az angolok lndia«ffelé ahonnan a húsvéti ünnepekre ismét Kairóba utazik. vonulnak vissza Burmából (MTI) Brit körökből származó jelentések szerint a Burma táján lévő brit csapatok egyre an visszafelé veszik útjukat India felé. Külön elbánásban részesülnek a hadigondozottak és hadirokkantak Az a lelkes és önfeláldozó, hazafias ál­dozatkészség, amit hazánk határain tűi har­coló honvédőink magukra vállaltak, továbbá a. belső arc vonal rendjének megóvása első­rendű kötelességünkké teszik, hogy a hadba- vonultak, vagy egyéb katonai szolgálatot tel­jesítő egyének, illetőleg ezek hozzátartozói­nak mindennemű ügyeit a legnagyobb mél­tányossággal és minden mást megelőzve intéz­zük. Ennek érdekében felkéri a polgármester a rendőrkapitányságot, hogy a polgármesteri hivatal által kiállított és pecséttel elliáto'tt'' igazolványok alapján, különösen az élelmiszer üzletek előtt való sorbanállásnál elsősorban a hadműveleti területen katonai szol­gálatot teljesítők hozzátartozói, továbbá a harctéren szerzett sebesülés va«fv se- füles miatt kórházi ápolás alatt lévők, a jelen háború hadirokkantjai és ha­diözvegyei, v másodsorban pedig az ország területén szol­gálók hozzátartozói részesüljenek előnyben. A kiadandó igazolványok érvénye 60 napra szól, s azokon az első- és másodsorban figye­lembe veendő okok feltüntetéséről gondos­kodnak. Szökés a hadifogságból (Honviéd haditudósító század. Smkó Fé­ltene karp. honvéd.) í Tóth György és Kara Vendel honvédek fogságba estek. Szabályszerű orosz fogságba. Az egyik falu szélén golyószóróval fedezték alakulatuk elvonulását. Nem is mert élőiről egyetlen -orosz sem közeledni. De jöttek hátid­ról. Még mielőtt előránthatták volna kézi­gránátjaikat, az udvarokból egy tucat szürke árnyék rohant rájuk. Legyűrték őket. A bekecsüket elszedték, a kö.pön\egüket is. öt vörös katonát adtak a két magyar mellé őrnek és elindították őket visszafele. Kegyetlen szél fújt. A két honvéd össze!ázva, szinte aléltan érkezett a legközelebbi íaluba. De a vörösök is ugyancsak fáztak. Bevtet- ték magukat az egyik orosz házba, szalmát parancsoltak eiő és lefeküdtek aludni. Biz­tonság kedvéért, egy orosz ébren maradt. A két honvéd a puszta földre dűlt le.; Úgy tettek, mintha a fáradságtól és a lázastól, elaludtak v olna. De mindakettő tudta a má­sikról, hogy figyel. Figyeltek és várakoztak, amíg a négv orosz horkolva aludt. Csak a háziak mécsese világított gyengén és az őr bóbiskolt a szalma sarkán.- Tóth György úgy emelkedett fel zaj és nesz nélkül, mint egy kísértet. Szemei rá­tapadtak a bolsevista nyakára. Egyet lepett és lecsapott rá. Az orosz megvon a g lett \óé hangtalanul remegni kezdett. Tóth György addig szorította a bolsevista nyakát, ámíg csak egy kis remegés is volt benne. De ez csak egy része volt a feladatnak. A másik részt Kara \ endel végezte el. Eldobva hevert a két honvédköpenv ésf a bekecs, a sarokba támasztva az y oroszok! ■'automata légy véréi. Kara \ endel felmarkolta az egészet és Tóth György kezébe nyomta. Közben intett neki, hogy menjen ki. Maga gyufát halászott elő a zsebéből. Tóth György egy szemvillanás alatt látta, miről van szó. Feszülten várakozott az ajtónál. Ezalatt Kara Vendel gyufát gyújtott és három helyen meggvujtotta az oroszok alatt a szalmát. Utána kiugrottak az ajtón. Kint kapkodták fel köpenyeiket és be­kecsüket. Aztán nekivágtak az udvaron ke­resztül a hómezőnek. Egy darabig a ház láng­jaiból tájékozódtak az úttalan úton. Mikor hosszú bolyongás után magyarokra akadtak és nyugodtan hevertek az ötödik falu egyik házában, Kara odaszólt Tóth György­nek: — No, öregem, megváltoztathatjuk a köz­mondást. — Hogyan? — Nemcsak a kapanyél sülhet el, haue« egy gyufaszál is. Hősi halott temetés volt Esztergályban szerdán, folyó hó 14-én. Bézsenyi József 31 éves földműves több. mint egy éve került ki az orosz frontra. Az ellenség golyójától! megmenekült ugyan, de súlyos betegség tá­madta meg és így betegen került haza, % zalaegerszegi hadikórházba, ahol megha t. Csa- ládja hazavitette holttestét, hogy kis falujának temetőjében legyen prök pihenése. A ikltb minden házából volt valaki a temetésen. Aj ; zalaapáti lev enték főoktatójukkal és a köz-f j ségi bíróval küldőttségileg hozták el remeke j koszorújukat. A sírnál dr. Kögl Szeverin bencés j tanár búcsúztatta megrázó, szép beszédbe*, j özvegyétől és 3 éves, árván maradt .fijaö»- j Icájától, családjától a hős magyar testvért. Annál meghatóbb volt a búcsúztatás, merd a hősi halottnak az édesapja a., múlt világ­háborúban halt hősi halált, . akkor, amikor! r ő is apró gvermek volt. eve! Gocsejbo Kedves Icukia! Nagy érdeklődéssel olvastam a mezőbe- lejfcyi vásárról írott levelét. Mint írja, igen jól érezte magát, barátnőjével együtt egész nap sétáltak a vásáron. Mert Mezőberényben a vásár, szinte ünnepnapnak számít. Még az is bemegy a tanyáról, akinek semmi venni, vagy éladnivalója nincs, csak azért, hogy ked­vére kisétálhassa magát, no mey, hogy a sok látnivalóban elgyönyörködjék. Egyébként a vásár a legjobb alkalom arra, hogy a rokonok és ismerősök találkozhassanak s letárgyalhas­sák az őket érdeklő eseményeket. De, persze, nem jut idő mindenre, kevés az az egy nap, különösen az asszonyoknak, akik estefelé így búcsúznak egymástól: Budapest összes filmszinháxaif megelőzve! Premier csütörtökön az Edisonban! Egér a palotában A maradéktalan kacagás filmje. — Csodaszép felvételei Lilafüreden készültek. Főszereplők: Róm&tlii Romolta, ¥. Btn-3 Gyultf« Raffay Blanka, Rajnaji Mokkái Margit, Vaszary Piri, C tiké* Róarsv, Pálé«*» László. — Hagyjuk abba komámass/.ouv, máma úgysem érünk a végére, majd a jövő vásárkor folytatjuk. Kedv es Iculca! Igazán örülök annak, hogy; a vásáron olyan iól érezte magát, de engedje meg, hogy megkérdezzem: Amíg barátnőjével sétáltak a vásáron, gondol t-e azokra, akdq lehetővé tették, hogy ott sétálhassanak? Go»- • elolt-e arra, hogy egyetlen ellenséges repülőgép a vásárt vérfürdővé tudná változtatni? agy kérdezem: látott-e olyan valamit a vásáro*, ami bátor, önfeláldozó honvédőinket eszébe juttatta? Tudom, hogy a v ásár alkalmával sokaknak eszébe juttatja a háborút a nagy drágaság ét az áruhiány, de sajnos, ilyenkor csak a há­borúra gondolnak, mint az árúhiány és a vele­járó drágaság okára, de nem gondolnak a dicső honvédőinkre. Pedig ne felejtsük, hogy vannak olya* dolgok, amikről nem szabad soha megfeled­keznünk, s ha mégis megfeledkezünk, akkor Isten valamilyen formában eszünkbe juttatja őket. így történt ez most is, a legutóbbi zala­egerszegi vásár alkalmával. Mint ismeretes, április 15-től kezdve megdrágult a vasúti menetdíj, s mivel a zalaegerszegi vásár áp­rilis 13-án volt, így a közönség ki akartai használni az utolsó olcsó utazást, aminek m

Next

/
Thumbnails
Contents