Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-17 / 87. szám

fi. EALAMEGYEI ÚJSÁG Zalai képak Éhes disznó makkal álmodik! — mondja * közmondás. Hasonló az ember természete1 ia. Kinek mije hiányzik, azért repeszkedik, ahogyan Göcsejben mondják. Nem csoda, ha a mai bajos világban sole azó esik az élelmiszerekről és az étkezésről. Minap ugyanez a kérdés {eszegette Ká­roly bácsit is. Panaszkodott, hogy nehéz a megélhetés! (Igaza van!) Bajban van a munkás ember a táplálkozással. Nebéz a beosztás, ne­héz előteremteni a szükséges élelmiszereket. Pedig a nehéz munkát végzőknek kiadós été- lekre van szükségük! Károly bácsi minden szava színtiszta igaz­ság. Nem is volna rendes ember, aki tagadni merné. Igazat adtam neki én is. Hogy, hogy nem, kíváncsi voltam: mit,' tart Károly bá’ komoly, tápláló, »nehéz«, étel­nek. No, nem hagyott sokáig kétségben! Ha- snarost kész volt a válasz: — Mit?! Hát ollat, ami a gyomorban — megfeszül! íme, minden rendű és rangú atyám fiai! Ne törjétek többé a fejeteket, mi a komoly étel. Károly bácsi megmondta! Ne zúgolódjatok hát, ha nem kerül tei| a házhoz! Mit is akartok a tejjel? Nem ér az sem­mit! Az ugyan nem feszül meg a gyomorban! * * * Scheiber bácsit, a nagylengyeli posta szál ­lítóját, minden valamirevaló ember ismeri.' Mármint a környéken, de a megyeszékhelyen is nagy népszerűségnek örvend. ízes-zamatos beszédét mindenki élvezettel hallgatja. Sokat tudó ember Scheiber bácsi! No„ nem csoda! Hetenként háromszor beporoszkál két táltosával Nagylengyelből Zalaegerszegre. Hozza a hírt Göcsejből és viszi a hírt Zala-' egerszegről. Meghat az se utolsó dolog, hogy posta­kocsis! Megbízható ember, komoly ember! Ki-' csíny híja, hogy nem hatósági személy. Én — mindenesetre — hivatalos személynek tartom lés kellő tiszteletben részesítem. Ajánlom ugyan­ezt mindenkinek! Rendes ember, megilleti! Scheiber bácsinak nagy az elfoglaltsága, sok a gondja. Annyi megbízatást kanyaríta- nak nyakába, hogy éppen elég elvégezni. A helyzetet még az is súlyosbítja, hogy két táltosának nehezen tudja előteremteni az abrakot. Szénája is elfogyott, hogyne volna nagy az aggsága. Bizony, érthető, ha sokat töpreng, sokat gondolkodik. Egy alkalommal is, amikor történetesen ismét szerencsém volt kocsiján Bazita léié utazni, az ábrakszerzésen tüstönködött. Beszéd közben figyelme elterelődött a lo­vakról. Dombnak mentünk, hát lassan ban-; dukolt a két paci. Egyszer majdnem meg isj álltak. No, ez már odavonta Scheiber bácsi fi­gyelmét. Ha lassan mennek is, de még soha nem álltak meg útközben. Megrántja a gyeplőt, az ostorral oda- legyint a szürkének és emígyen feddi őkét: — Gyű! Mennyetek! Mír lettetek lük? (Miért lettetek lovak?) Tik csak magatokra gondútok, de én rólatok is gondűkodom! Scheiber bácsinak megint igaza volt! Ha akadna olyan gézengúz, aki kétségbe merné ezt vonni, annak velem gyűlik meg1 n baja! Ászon dóm! Huhn Gyulai Köszönöm Testvérem rövid közreműködésedet. Nem írom ki a nevedet, mert esetleg ebből bajod is származhat, de biztos vagyok benne, hogy megérted, hogy Neked szól. Hosszú idő óta hallgatsz és én nem tudtam elgondolni, hogy mi ennek az oka. Tegnap ó^a most már ezt: is tudom. Ismer­tem az ellenfelek eszközeit eddig is 3 tudom, hogy nagyon fáj az, hogy minden suba alatti próbálkozás ellenére sem si­kerül megállítani azt a folyamatot, amely kis lapunkat, az utóbbi időben, olyan je­lentős számmal felemelte. Huszonöt éve áll a Zal amegy ei Újság ezen a poszton és huszonöt éve mindig ugyanazt a hitet vallotta, amit ma is vall. Az eszme harca,1 csodás, de nagyon kevesek vannak olya - nők, akik ki is tudnak mellette tartani, mert annak útja sokszor mélységes sza­kadékok mellett visz el, amelybe köny- nven beleszédül az ember. Mi, jól tudod, katolikusak vagyunk! Ezt hirdetjük negyedszázad év óta a kato­likus Zalának. Mi nem vettünk céljaink közé kicsinyes, emberi célokat. Keresztény Ma­gyarországot akartunk már akkor, ami­kor annak mai hirdetői az ismeretlenség homályában ténferegtek és azt fogjuk hirdetni mindaddig, amíg egyetlen sor megjelenik lapunkból. A mi támogatásunk csak1 a múltúnk becsületéből áll és így anyagiakban nem bővelkedünk, de hála Istennek, megvan az, amire szükségünk van. Mi csak jő szót, köszönetét adhatunk azoknak, a Kik közreműködnek, de anyagiakat juttatni nem tudunk. Tudtad ezt Te is, amikor elvállaltad kedves lapunk vidéki tudósí­tását, és mégis szívesen vállaltad. Nem sokáig tudtál munkálkodni. Mi csak a kor­rekt eszközöket ismerjük és ezzel is dol­gozunk a jövőben is s szeretetet hirde­tünk azok felé is, akik felénk a gyűlölet fullánkját nyújtogatják. Sajnáljuk1, hogy leütötték a felénk nyújtott kezedet ésí másfelé igyekeznek irányítani azt. Mi nem haragszunk ezért, még büszkék is va­gyunk erre, mert az ellenfél gyengeségét árulja el. De örülünk annak, hogy mint minden ellenünk irányuló akcióról, úgy! erről is tudomást szereztünk, nem Tő­led, hanem másoktól, akik szintén szí­vükéin viselik a Z. U. sorsát. Sokszor üdvözöllek, a régi barátsággal: Ffcrid. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivaí és szöveteladás — Jól szórakozik és a heti rádióműsora la megvan, ha a Képes Krónikát megvásá­rolja. 194». április 17­o TtapiHired Magyar hősök A Don-mcnti vállalkozásban tüntette kt magát különösképpen Tóth Emil őrvezető. 1942. december 13. -án az úgynevezett Embrio-erdő ellen végrehajtott romboló vál­lalkozásban az egyik robbantójárőr parancs­noka volt. Feladatát kiemelkedő hősiességgel é& mintaszerűen hajtotta végre. Több ízben az el­lenséges erődökből tüzelő géppuska közvetlen-* közelébe helyezte el robfaantókötegeit, más esetekben pedig a szétrongált erődből kifutó, bolsevistákat kézigránátharccal küzdötte le. Ki­magasló vitéz magatartásával 6 nagy és 8 kís­érő döf röpített a levegőbe. —o— A Don-menti harcokban tüntette ki ma­gát Kocsa Mihály őrvezető. 1942. december 7.-én önként jelentkezett arra a vállakózásra, amelynek célja a Grain- környékén húzódó ellenséges támpontok szét- rombolása volt. A vállalkozás teljes sikerrel jár!t( s a csoport tagjai közül különösen kivált rettenthetetlen bátorságával Kocsa őrvezető. Raja élén meglepetésszerűen vetette rá magát az első szovjet kísérődre, majd egymásután tmég 7 földerődöt foglalt el és semmisített; meg. Végül hosszantartó kézigránátharcot ví­vott az ellenség egyik makacsul védekező cso­portjával. A vállalkozás során 31 ellenségest katonát küzdött le, s emellett gépfegyverekét! és golyószórókat zsákmányolt. — Vasárnap délután temetik Vörös Ká­rolyt. Mint megírtuk, Vörös Károly nyug. m. kir. állampénztári főtanácsos 16-án reggel éle­tének 76. évében rövid szenvedés után el­hunyt. Temetése, mint értesültünk, vasárnap délután 4 órakor lesz az újtemető halottas­házától. A megboldogultat számos ismerőse, jó­barátja és családja gyászolja. — Adományok a láthatatlan vacsorára: Kiss János bőrkereskedő 4, Nagy János mérnök 4, Józsa Fábián dr. 3, Arvay István dr. 2 4 özv. Helmeczi Ágostonná 2 pengőt. Amsg Oh aisgik, a Darmol dolgozik. Éjjeli nyugalmát nem zavarja és mégis e6tétál reggelre jél és biztosan hat Fájdalom nélkül hajt könnyű és teljes ürülést idéz elő. Ezért kellemes hatású hashajtószer a VJ-* — Pénzügyigazgatóság a honvédekért. A: zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság, a mellé rendelt számvevőség, a m. kir. adóhivatal és a forgalmi adóhivatal alkalmazottai a zala­egerszegi hadikórház ápoltjai segélyezésére, a háború befejezéséig, havi 241 pengő 50 fil­lért ajánlottak fel. — Holnap, vasárnap este zárul végleg Hónéi Gusztáv és Margit festőművészek kép­kiállítása a Vármegyeháza közgyűlési termé­ben. — 27 nagykanizsai hentes ellen indul ti eljárás kihágások miatt. Annakidején meg­írtuk, hogy valami nincsen rendben a nagy- kanizsai hentesek körül. Mint megállapították, 27 hentes túltette magát a kormánynak azokon a rendeletéin, amelyek megtiltják a füstölt húsféleségek forgalombahozatalát. A hentesek1 most a rendőrbíró elé kerültek, valamennyien j ó bi s zernű s egükkel véd eke zn ek. — Holnap levente válogató ökölvívó mér­kőzések lesznek. Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a levente ökölvívók válogató mér­kőzéseket vívnak egymással. A győztesek lesz­nek a levente ökölvívó csapat tagjai. A mér­kőzéseken belépődíj nincsen, de önkéntes ado­mányokat a szorító (ring) beszerzésére szíve­sen vesz a rendezőség. — A fiatal levente ökölvívók minden bizonnyal élvezetes mér­kőzéseire ezúton hívjuk fel az ökölvívó-sport iránt érdeklődők figyelmét. ,

Next

/
Thumbnails
Contents