Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-06-21 / 138. szám

' 2.

ZALAIMEGYEI ÚJSÁG

1943. június 21. !'

is csak szabad szervezet és nem fogja olyan mértékben kifejezni a kereskedelem kívánságait, mint amilyen mértékben azt egy törvényes érdekképviselet megvédeni tiplná.

A gyűlés egyhangú határozattal üdvözölte a miniszteri biztost, Ilovszky János elnököt, gróf »Teleki Béla főispánt és a Szövetség elnökét, Bődy Zoltán nyug. alispánt. Majd a Himnusz hangjaival zárult a megértés és szeretet légkörében lezajlott gVtűlés. Befejezésül a tagok egytálételed ebéden sokáig mariadtak együtt.

WNWWWWWWWWWWWWWWWWW

A téli csata magyar bősei

Az alexandrovkai reteszállás — súlyos el- hárító harcok közepette — három napig eredményesen tartó gyalogezred bátor védőinek önfeládozó hőstetteiről már többször volt szó a téli csata magyar hőseinek sorában. Az ezred további hőseinek fegyvertényei a következők:

Az alexandrovkai reteszállás balszárnyát a »Gibraltár« támpontban — mely a Donra támaszkodott — védte századával Horváth II. István főhadnagy. Az ellenség nyomása január 15-én ezen a részen volt a legnagyobb.

A század hőslelkü parancsnokának személyes példaadásától is buzdítva — az ellenség minden támadását fölényesen utasította vissza és csak akkor tört ki parancsra, amikor az ellenség már a század jobbszámyán keletkezett résben számottevő erővel hatolt be és a századot a bekerítés veszedelme fenyegette.

Másnap, 16-án, Horváth II. főhadnagy niár új állásban fogadta századával az ellenséget s itt ugyancsak minden támadást eredményesen vertek vissza, sőt ellentámadásbá menve át, Borschtschewoig vetették vissza a bolsevistákat.

Január 17-én az esti órákban indított harckocsikkal is támogatott túlerejű ellenséges támadás, a már három napja puszta havon fekvő védőket, amikor a 46 fokos hideg miatt az önműködő fegyverek felmondották a szolgálatot, sőt a puskák is befagytak, megingatta. Horváth II. főhadnagy, bár homlokába aknaszilánkot kapott, sebesülése ellenére is felvette a harcot, a tömegben támadó ellenséggel eredményesen kestetve annak térnyeréseit.

Homloksebével még ezután sem hagyta el ezredét, hanem január 23-án átvette egy újonjian szervezett félzászlóalj parancsnokságát és annak élén vett részt a téli csfajta további küzdelmeiben. Csak akkor távozott a becsület mezejéről, mikor a Stary Oskol környéki harcokban új sebet kapott. Itt súlyos karlövés bénította meg a példaadó katona további hélytállását.

Horváth II. István főhadnagy egyébként már a Don’ menti állásharcokban is kitüntette magát, 1943. január 4.-i nagyerejju vállalkozásával. Ekkor egy igen erős és védelmünket súlyosan fenyegető bolsevista támpontot semmisített meg.

E páratlan bátorsággal, hidegvérrel és teljes sikerrel végrehajtott vállalkozásának eredménye egy bolsevista tiszt és 24 legénységi halott. 8 fogoly, 10 felrobbantott földerőd.

TÓTH GYULA

úri és női szabóságából ;

Kész nöikabát és ruhaosztály

Uridivat; és szöveteiadás

A vállalkozó csoport 2 géppuskát, egv goivószórót, egy gránátvetőt, több puskái és sok lőszert kitevő zsákmánnyal tért vissza.

Ugyanennek a vállalkozásnak során már másodízben tüntette ki magát Szájból) Ferenc zászlós, aki árkászaink élén személyesen szedte az ellenséges műszaki zár aknáit, hogy utat nyisson saját vállalkozó csoportjának. Bátor, haláltmegvető munkája közben súlyos sebet kapott egy ellenséges kézigránáttól. Egységét azonban sebesülése ellenére is tovább vezette és csak a vállalkozás befejezése után árká- szaival együtt tért vissza a Don innenső partjára.

E vállalkozás két alcsoportját Sümeghy zászlós és Nemed) őrmester vezettek, akik szintén páratlan bátorságuknak adták tanú- jeíét.

Szabó János főhadnagy ugyanennek a gyalogezrednek egyik századparancsnoka, Oskinó védelménél írta be nevét aranybetűkkel ez- rede történetébe.

1943. január 14-én az Oskinó elleni nagy szovjet támadás elhárítása közben százada élén

aknaszilánkot kapott a karjába. Sebének bc- kötözése után nyomban újra átvette százada vezetését és az elkeseredett utcai harcban, kézigránáttal küzdött emberei élén.

Ekkor oltotta ki e rettenthetetlen magyar katonatiszt nemes életét egy szovjet páncéltörő ágyú gránátja.

Szabó János főhadnagy oskinó; k . i 'br c azonban már csak befejezője volt bősre c g- v értény ei sorozatának. Mintegy e ' m<.ői kitevő elsővonalbeli szolgálat alatt -zárni..dar» esetben tűnt ki tántoríthatatlan k, * .,

vei, bátor küzdőszellemécel és példámé m,i tartásával. Legjelentősebb fegyver.'enyé* i942. évi december 11-én hajtotta v vgre Ekkor félszázaderejű, vegyes összetételű .égével átkelt a Don jegén és megtámadott * ellenséges támpont csoportot. Kézigránacharcca* verte szét a támpont őrségét, 30 halott bolsevista maradt a küzdelem színterén, 12 oroszt pedig foglyulejtett. A földerődöket azután sorban felrobbantotta honvédéivel és tetemes zsákmánnyal tért vissza a Don innenső partján húzódó saját állásokba.

Kápolnaszentelés Szentistvánlakon

Nagyon szép ünnepe volt az elmúlt héten Szentistvánlak községnek. Az olyan régen suttogott kívánság beteljesedett. Felépült a cyö- nyörű kápolna.

Délelőtt 10 órakor a falu bejáratához ál-^ lított díszkapunál küldöttség fogadta Nemes István gáborjánházai esperes-plébánost, aki az üdvözlések után ünnepélyes keretek között felszentelte a kápolnát. Utána szentbeszédet mondott. Ezen újonnan felszentelt kápolnának ha a tornyára néztek, mindig az jusson az eszetekbe, hogy a ti hazátok mennyország, melyet a jó Isten azok számára készített, akik öt igazán imádják. — mondotta többek között a plébános.

Szentbeszéd után Gaál Lajos helybeli, fiatalember »Kápolnaszentelésre« című versét szavalta el Büki József levente. A szavalat után maga Gaál Lajos (lépett az emelvényre és nagyhatású beszédet mondott. •

— A közös akarat és kitartó munkának és áldozatkészségének szép eredménye áll előttetek e kápolnának, képében. Kérem a Min-» denhatót, hogy hallgassa meg a benne felszálló magyar imákat és segítse meg sokat szenvedett, édes magy ar hazánkat — mondotta.

Délután Szentistvánlak ifjúsága előadta a »Betyár Bandi« című 3 felvonásos színművet, amelynek igen nagy erkölcsi és anyagi sikere volt. Az összegyülekezett nézősereg hangos tetszéssel jutalmazta a kitűnő színészgárda működését. A tiszta bevételt, 501 pengőt a kápolna céljaira áldozták. A szép siker Bella Istvánná tanítónő érdeme, aki fáradságot nem ismerő lelkesedéssel tanította be a színdarabot, a benne előforduló szebbnél-szebb dalokat, amelyeket hegedűvel is kísért áz előadáson.

Soha el nem múló szép nap marad a szent- istvánlakiaknak ez a nap.

Á házinyultenyésztés időszerű kérdései

Bármerre menjünk, főleg a vidéken, azt látjuk, hogy mindenütt igen nagyr mértékben tenyésztik, illetve legtöbb helyen csak szaporítják a házinyulat, legtöbbször nem törődve a fajtával, nem törődve a hasznosítással, csak éppen tartanak nyulakat az istállóban, mert ott elfér a jászol alatt, nem zavar senkit és adandó alkalommal felhasználható akár a búsa, akár*a gereznája. Ritka hely az, ahol bizonyos határozott: céllal tenyésztenek házinyulat, akár szőrmetermelés céljából angora íiyulat, akár búsnyerés céljából hűs- nvulat. Pedig a házinyultenyésztés csak akkor igazán értékes, ha a termelési célnak megfelelően, megfelelő fajtát állítunk be. Nagyon drága volna például hústermelés céljából an- górákat beállítani, mikor az kimondottan » gyapjú termelő állat. Céltalan a hústermelés céljából úgynevezett parlagi, kis testű, faj- tátlan nyulakat beállítani, mert annak sem a húsa, sem a gereznája nem értékes. Ennek az észlelhető sok hibás beállításnak az ,az oka, hogy a legtöbb1 ny úl tartó, csaló nvúltartó és nem tenyésztő, nem rendelkezik megfelelő szakismerettel a nvűltenyésztés terén, nem ismeri a fajtákat, azok teljesítményét. Nem ismeri a nyíllak élettanát, és így nem is tudja megfelelően takarmányózni, tartani, ólazni,szaporítani és ígv természetesen..nem is fog olyan eredményt elérni, mint amilvenre számit, anu csalódást Ing kiváltani es elkedv étien ed est. A k is háziá llatok, m ólok, baromi iák tenyésztése éppen olvan fontos ncm/etgazdasagiszein- prmtb'ól, mint. a nagy állatok tenyésztésé.

Ma a kis állatok tenyésztése igen nagy tételt jelent: a nemzetgazdaságban, de meg a szegényebb né poszt oly életében is, sot a középosztályt sem véve ki. Maguk az állatok, azok melléktermékei ma számottevők, sőt ma a kis állatok tenyésztéséből tisztességes megélhetést is lehet biztosítani. Erre van már sok gyakorlati példa. Hogy mennyire fontos a nyúl- t emésztés, mi sem bizonyítja jobban, mint az: hogv Bács-Bodrog vármegye Közjóléti Szövetkezete például angóra nyúltenyésztő-, feldolgozó és értékesítő vállalatokat létesített és szövetkezeti alapon foglalkozik kizárólag az angóranvültén vesztéssel. Ha mélyebben betekintünk ennek a szöv etkezetnek életébe, csali akkor látjuk meg igazán rendkívüli nagy jelentőségét. Ugyanis a szerb megszállás alatt a kisebbségi magyarok tartottak nyulakat, mert úgy látták, hogy ezzel tudnak legjobban boldogulni és kenyérhez jutni, mert már a megszállás alatt is csak szövetkezeti alapon tudtak boldogulni, úgy a felszabadulás után azonnal szövetkezetbe, tömörültek, amit a bács- megyei Közjóléti Szövetkezet vett pártfogásába. így a hitel kérdése meg volt oldva, ígv nincstelen munkások is keresethez jutottak e révén, megindult az aiigóragvapjú feldolgozása a vele kapcsolatos háziipar és főleg az értékesítés. Ez a szövetkezet Óbecsen létesített ilven szöv etkezeti központot es ez minden tekintetben támogatja a tenyésztőket « tenyésztéstől az értékesítésig.

A szövetkezet, hogv célját mennél tökéletesebben elérje, kiindulva abból, hogy csali kifogástalan, fajtiszta, jól nevelt, jól takar- máŰYozott, jól gondozott állatokból lehet csak kifogástalan gyapjúit nyerni, megfelelő, kizárólag gyakorlati szakköm vet íratott meg a Magyarországon, ezidő szerint angóra múltéin észtés terén leghívatottabb m últcnyésztő-