Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-06-15 / 133. szám

1943. június 15. ZALAMEGYEI ÚJSÁG---TT Ha bi, első pillanatban magukra irányították a nézők figyelmét. Ady sorai az átélés és a női lélek tüzében átforrósodva izzottak sza­vaikban. Ezután a gimnázium legjobb hege­dősének, a kis Németh Lacinak virtuóz he­gedűszólója következett. »Borzó Miska csárdá­sa« -t játszotta. Előadása fölényesen biztos voll, vonókezelése, újjtechnikája kiegyensúlyozott, Németh László az ösztönös muzsikusok biz­tonságával érezte meg ennek a darabnak min­den árnyalati szépségét. Hornyán Iván har­monikaszáma újszerű zenei élményt biztosí­tott. Hornyán ma már művésze hangszerének, s (élesen rácáfol a közönségnek arra a még ma is elő-előkerülő véleményére, amely szerint a harmonika nem nemes hangszer és művészeit Inem értékeli kellően. Hornyán Iván egyéb­ként — sajnos búcsúzóul — éppen az est leghangulatosabb számaiban teljes mértékben kivette a részét. Kísérte a leányok énekét, les ott láttuk a zenészek között is, szépen szóló hangszerével. Ugyanilyen fáradhatatlan voll a kis Tóth Babi, az utánpótlás nagy tud á hí hölgy tag ja. A vidám számok az ő szereplése nélkül elképzelhetetlennek, túlfűtött tempera­mentumával mindenbe életet és hangiratot vitt, s mint szólista is szépen előadta Radies Bé­nák a régi jó idők hangulatát idéző »Titania« keringőjét. Azonban az est fénypontja mégiscsak Ä r v a y Lenke és B á r k a y Klári szereplőre volt. Az a mindenkit lebilincselő előadás, aho­II. Kocsink nyeli a kilóméi ereket , percenként váltakozik a táj. Szelíd lankák, völgyek hú­zódnak és a távolban körös-körül erdő. Több falun megyünk keresztül, de ez valamennyi egyformán csak piszkot, nyomorúságot lehel. Egyik faluban ledöntött, összetört Sztálin- és Lenin szobor. A falu széle formátlan kol-i choszépületek mentén, és szerte a mezőkön is, rozsdásodó, törött traktorok, ekék. Elha­gyott, orosz ágyúk a mezőben. Az útakat össze- égett szov jet harckocsik és a hóból félig ki­álló döglött lovak szegélyezik. Az út fogalma alatt itt természetesen nem az európai értelem­ben vett útat kell érteni. Errefelé az út­nak nincsen szele, határa, mert ahol kátyú van, azt kikerülik. így aztán a százméteres út sem ritkaság. Persze, nem gondozza senki. Most azonban más a helyzet. Nem tudom, a mieink, vagy a németek póznákkal jelöl­ték meg még valamikor az ősszel az útakat, hogy most, télen a hóban is lássák. Jelző­táblákat is állítottak mindennüvé. A környező gyan Lenke el zsongta, elénekelte és elme­sélte, »Én nem tudom, mi bújt belém» na­gyon biztos előadói készséget igénylő dalát, elfelejthe'etlen volt. A nagyközönség ítéletére kell azonban bíznunk, hogy Bárkay Klári mennyiben szerepelt volna kevébé megejtően, amikor például Nagy Istvánról énekelt, vagy a májusi cjtszakakról meselt. Lenkenek is, Klárinak is ösztönösen megvan mindaz a tu­dása, amit mások rendszeres munkával, szak­emberek irányításával évek folyamán sajátíta­nak el. Mindezt ők megérzés és nyilvánvaló alaki tó készséggel természetesen adtak elő. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a két leányszereplőt é> ismétlést követelt. N y i- lassy Ferenc bravúrosan kapcsolta össze az egyes számokat, mindenkire volt néhány ta­láló mondata, s a nélkül, hogy bárkit is meg­bántott volna, mindenki érthetett belőle. Vitéz Nyilassy ez alkalommal is megmutatta nlgy- hangligyelő készséget, amikor megtévesztésig hű kiejtéssel németül, olaszul, franciául és angolul mókázott. A hangversenyt Tóth Ervin dr. rendezte, önálló szólóhegedűszámmal ez alkalommal nem mutatkozott be, de eljátszotta Vecsey "Ferenc, világjáró muzsikusunk híres darabjat, aValse triste-t, a szalonötös hibátlanul alkalmazkodó kíséretével. Az est bizonyára sokáig elő emlékeket szerzett mindenkinek. I falvak lakosságával gondoztatják és ők sze­mélyesen is felelősek érte. De úgylátszik, még mindez sem elég, mert a hidaknál, fontosabb I útkereszteződéseknél, mindenütt ott áll heve­nyészett fabódéja előtt egy-egy, idősebb, har* csabajszű honvédbajtárs, s mellette a golyó- szóró. Kettőjük jelenléte biztosíték, hogy nem repülünk a levegőbe az elrejtett aknáktól, amit ezek a pokolból ideszaladt fenevadak — bo­csánatot kell kémem még a hiénáktól is, hogy hozzájuk hasonlítom —, lépten-nyomon igye­keznek elhelyezni. Hát nem meghaló ez? Ezek az öreg bajtársak végigverekeclték a múlt vi­lágháborút és mégis... Még most is eljöttek. Eljöttek, hogy fáradalmakat nem ismerő, pá­ratlan kötelességteljesítésükkel, újabb érdeme­ket szerezve, biztosítsák a mi útjainkat. Milyen szimbolikus ez. Apák, fiúk vállvetve... Újabb faluk következnek, bámuló, rongyos ruhájú ruszkikkál. Az lit sáros, másutt poros, sőt néhol még méteres hótorlaszok is vannak. Most is egv ilyen torlaszba futott bele egyik gépkocsink. Persze, rögtön megáll a többi is. B. A Nosza, le a kocsikról és mint a hangyák, mi­kor veszedelem van, mindenki lázasan dol­gozik. Az egyik csoport a havat szórja el, a másik pedig már csatolja fel a drótkötelet és elé egy vontatókocsit. Ami ember mellé fér, az mind tolja, emeli. Hiába? nem megy, hiszen a hó méteres. Most hátul akasztjuk rá a kötelet és két más kocsi is húzza vissza­felé. Még több ember lendül neki. Hórukk! És három motor, plusz 40 ember kiráritjai az útra. Valamennyien beleizzadtunk, talán, még a motorok is. Persze, állandóan mennek- jönnek a német kocsioszlopok, sőt még ma­gyar is. Ilyenkor kitörő örömmel üdvözöljük egymást. Jó útat! Katonaszerencsét! Még ar­cunkon ott van a találkozás örömié, s máris el- hyelte őket a zöldesszürke orosz alkony. Vájjon fogunk-e még találkozni? Hol és mikor? (Folytatjuk.) dytapi fíire/f • _ • r — Óvónő kongresszus lesz Nagykanizsám Péter és Pál napján Nagykanizsán rendezik meg a dunántúli óvónők kongresszusukat, a- melynek fővédnöke dr. Krátky Istvánné lesz. A kongresszuson dr. Mindszenty Béla, dr. Ta­kács László, és előreláthatólag, dr. Johann Béla államtitkár mond beszédet. — Levcntezászlószcntelés Ligetváran. Li­getváron ünnepélyes keretek között június 6-án tartották a leventezászlószentelést és a levente­versenyeket. Az ünnepség kezdetén P. Fekete Géza, lapunk munkatársa, leventelelkész mon­dott szentmisét, majd magyar nyelvű prédi­kációt és megáldotta a leventezászlót. Dél­után levente versenyek voltak, majd a Mura­közi Közművelődési Egyesület tartott ülést, amelyen Mik Károly, népművelési titkár, Szterbát Ferenc és Bélaváry Alajos tartottak előadásokat magyar és muraközi nyelven. — Járdán ütött el egy fiút a nagykanizsai: autó. Szombaton délelőtt Nagykanizsán, a Csen- gerv-utcában egy személyautó hajtott, ami­kor hirtelen két kocsi közé került és az össze­ütközés elkerülése végett nem volt más űt, mint felszaladni a járdára. Alig ért a jár­dára, a kapu alól Virág István hat év es fiúcs­kája szaladt ki, akit az autó falhoz vágott. A fiúcskát azonnal bevitték a kórházba, a soffőrt pedig előállították a rendőrkapitány, ságra. — 1000 pengőre büntették a lisztdrágí- tókat. Annakidején megírtuk, hogy Nagy Lajos keszthelyi sütőmester Orosztony községben Topler György molnártól 4 mázsa lisztet vá­sárolt kilónként 1.80 pengőért. A községbeliek meglesték a vásárt, igazoltatták a molnárt, majd csendőröket hívtak. így indult me? az eljárás Nagy és Toplak ellen, akiket most v ont felelősségre a nagykanizsai törvényszék uzso­ratanácsa és fejenként 1000—1000 pengőre ítélt. — Nyilas-űlcs Zalaegerszegen. Gróf Pálffyi Fidél, több képviselőtársával együtt, hétfőn Zalaegerszegre érkezett, ahol előbb a levente fogadalomtételt nézték végig, majd a Serényi- féle fotószalonba mentek, ahol csekély szám­mal összejött párthíveikkel tárgyaltak. — Úgy tudjuk, Hubay Kálmán is meg akarta látogatni Zalaegerszeget, de a közbejött körülmények miatt nem kerülhetett rá sor. — Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az idén már ez a har­madik pártpolitikai gyűlés Zalaegerszegen, pe­dig, megmondjuk őszintén, sem az egyik, sem a másik párt gyűléseire nincsen a város és a vármegye lakosságának szüksége, miv el a párt­politika mindenkor, bármilyen párt legyen is az, csak széthúzást szít, ma pedig minden ma­gyar összefogására, az egyetemes magvar pártra van szükség, amikor mindenki, aki"be­csületes magyarnak vallja magát, kéz-kézbe-; téve dolgozik a nemzet jövendője érdekében* — Ballon kabátok és kés* női ruhák nagy; választékban érkeztek raktárainkba. TÓTH DIVATHÁZ. 4 i így néz ki egy híres szovjet*-; ipartelep egy-egy német támadás után. Egy szakaszvezető naplójegy­zetei Oroszországról

Next

/
Thumbnails
Contents