Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-12 / 132. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 19-43. június 12. ! 18 kislány elindult önkéntes horivé- delmi munkaszolgálatra Lentiből \ Lenti, június hú. — A Zalamegyei Ljság tudósítójától. — Zala vármegye déli végei ismét példát mutattak. A világszerte dúló nagy viaskodásban csak azok a nemzetek maradhatnak meg, amelynek katonái kinn a csatamezőkön, polgári lakossága pedig itthon dolgozik minden erejének latbav elésével. Hívó szó hangzott el ismét és ezt elsőnek Lenti községben hallották meg, ahol azonnal megindult a munkaszolgá- Jatos leányok megszervezése. H u n Béláné, dr. M urat Kálmánná és dr. Szabó Béláné állott neki a munkának, ami hamarosan meg is hozta a kellő eredményt, mert 18 leány jelentkezett önkéntes munkára. A 18 kislányt az elmúlt héten he is hívták munkaszolgálatra. Az iskola termében jöttek össze a község vezetői, az iskolák és a szülők teljes számban, hogy búcsút vegyenek a derék leányoktól és tanúi legyenek az ünnepelve3 eskütételnek. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Hun Béla főjegyző olvasta fel az eskü szövegét. Majd Holze dl Henrik esperes-plébános atyai szókat adott útravalóul és figyelmeztette őket, hogy minden kísértéssel szemben állják meg helyüket, mert csak így lehetnek méltó utódai Dobó Katicának, az egri nőnek. — Egyről ne feledkezzetek meg — mondotta —, hogy az anyaság a legmagasztosabb és a legszebb áldozat és legszentebb kőiVálicka könnyei Irta: SZÁMADÓ ERIN Ő. Nagy vigalom állott Attila király udvarában, hires Kámaházán. Zengett a síp, furulya, mulatott a vitézi nép. Csaba királyfit búcsúztatták. Menyasszonyért ment, tizenkét aranyos szekérrel és százig való párducos vitézzel. Menyasszonyért ment, nem is közelebb, nem is messzebb és nem is máshová, mint a nagy Palóc Herceg udvarába. - \ Szép két lánya volt a Nagy Palóc Hercegnek: Szemük, mint a vadciklámen, hajuk, mint a jószagú széna, selymes és aranyfényű, derekuk ringó, virágos ág. Egy tavaszon születtek, egyszerre és egyformák voltak oly any- nyira, hogy még a tulajdon édesanyjuk sem tudta őket megkülönböztetni. Csaba királyfi sem tudta. Hogy az egyiknek ölelte meg pa- tyofatos vállát, hol a másiknak, úgyhogy a két lány sem tudta, hogy közülük melyik a menyasszony, melyikükért jön el egyszer a nagy barbár király legkedvesebb fia, hogy melyikük lesz a világverő hunok királynéja. S egyszer csak — mit is mond a régi hagyás? —- száztornyú kastélyuk előtt megállóit tizenkét aranyos szekér és százig való párducos vitéz. Eljött hát Csaba királyfi! Vájjon kit nevez menyasszonyának ? Hát... az egyiket! Kastélyának kapujáig kijött a királyfi elé a Nagy Palóc Herceg. Kedves vendég volt, szívesen látták. Megvendégelték valamennyi vitézével együtt. Azután a szekeresek lerakták a leány- váltságot: aranyat, ezüstöt és még sok, drága szép kincset. És egyszer csak — hogy is mondja a régi hagyás? — a királyfi, bizony úgy találomra, megölelte, megcsókolta az egyik leányzót és igy szólt hozzá: — Te vagy az éri menyasszonyom. Elviszlek mindörökre. Vár királyi atyám, hitelességetek méltó utódokat nevelni a hazának. Családot, gyermeket nevelni, amely nemzetünk jövendőjének legbiztosabb alapja és legerősebb védelmi bástyája. A Himnusszal ért véget az ünnepség, majd 9 órakor felsorakozott a 18 lány az állomáson, hogy elinduljanak a Hadak útján minden magyar lány kötelességét teljesíteni. Némelyiknek a szemében könny, bánat és büszkeség villog. A közönség köréből szülők, ismerősök és jóbarátok integetnek. Itt-ott fel- zokog egy-egy édesanya és valahol, távol fel- sikolt a közelgő vonal. Közelebb lépek és megkérdem tőlük, nem nehéz-e a szülői házat, az otthon melegét, csendjét elhagyni. — Nem — hangzik a válasz egyszerre József Etel és Vég Erzsébet ajkáról. —Nem, mert nem egyéni célokért megyünk dolgozni, hanem a harctéren lévőkkel párhuzamosan küzdeni az egész nemzetért. Ez a hit, bárhol vagyunk is, erőt ad a munkánkhoz s úgy érezzük, hogy a szülői otthont visszatérv e még szebbnek fogjuk találni. Lassan begördül a vonat s magasra emelődnek a kezek, hogy biztassanak és erőt adjanak, hogy mi is itthon őrt állunk, mert ez a harc életre-halálra megy! A távolba- merengünk még a vonat füstje után és utánuk sóhajtjuk mindannyian, a falu és a rokonság apraja-nagyja: Isten veletek! K. B. | rályi anyám, várnak vitézeim, várnak rováslók, 1 táltosok, hogy a Nap áldását kérjék rétink. A választott leánynak kifényesedett a szeme: az örömtől. A másiknak is a bánattól. Nem is tudta: kiért fáj jobban a szíve: édes- testvérjéért, a királyfiért, 'agy mind a kettőért. Jó testv ér volt. A királyfi pedig megindult választott menyasszonyával hazafelé. Utána az örömnép ajándékokkal, örömmel cs vigalommal. A jó testvér is elkísérte boldog tesj-i vérét. Feleútján azután elbúcsúztak. A menyasszony sírt, mint a záporeső, Válicka mosolygott. És megindult visszafelé, árván, sebesre dagadt szívvel. Megállt egy virágbóbitás dombocska tetején. Visszanézett. Áldólag emelte kezét a boldogok felé. Imádkozott: — Földanyám! Virágos legyen télen-nyá- ron a tenyered, amelyiken az én testvéremet hordod! Óh, aranyarcú Nap, óh ezüstarcú Hold, őrizzétek lépteit az én jó testvéremnek! Óh, rontás és gonoszság szellemei, soha rá ne találjatok az én édes testvéremre. Sem az ő urára! Legyenek boldogok! Sokasodjanak meg ivadékaik mind e széles határokon! Azután lerogyott. Szeméből megindult a könnyek patakja és folyt szakadatlan. Tele áradt a domb virágos háta. S egyszer csak ■*— mit is mond a reg? hagyás? — a domb két oldalán lecsurrant a könnypatak. A jobbszeméből jobbfelé. A halszeniéből balfelé. Egyik patak északra, a másik patak délre. És folyik még ma is mind a kettő. Válicka patakjának nevezi mind a kettőt a nép. Aki örült, annak neve elveszett. Aki sírt, annak neve megmaradt. Mindörökké, Négyszáz fokos hő tűz nélkül Berlinből jelentik: Az állatok téli ellátására már évszázadok óta száraztakarmány,É használnak. Legkezdetlegesebb szárítási eljárás, az, ha a lekaszált takarmányt szétteregstik a mezőn és a nap szárítja ki. Nagybirtokok* hizlaldák, tejgazdaságok természetesen mesterséges szárítóberendezésekkel dolgoznak. A háborús gazdálkodás, amely minden téren a legnagyobb takarékosságot követeli, a száraztakarmány előállítására egészen új módszereket teremtett. Ma már pillanatok alatt készül a friss takarmányból a száraztakarmány. Az aprítódobból 200 és 400 fokos bőségkamrába kerül és innen már mint teljes tápértékű, igen kis térfogatú, száraztakarmány hullik ki. az AEG jelzőberendezéssel tökéletesítette most ezeket a hőlégkaamrákat. Az érdekes berendezés megakadályozza, hogy a magas hővel szárított takarmány tüzet fogjon, mert amint valami fennakadás támad, azonnal kikapcsolja a fűtést. Apróságok a nagyvilágból Japánban a játékbabáknak is külön temetője van. Kétségtelen, hogy a legrégibb játékszerek közé tartozik, amely nemcsak a régi Indiában, Egyiptomban és Mezopotámiában divat, hanem minden most élő primitív népnél is szokásban van, azonban sehol sem örvend olyan közkedveltségnek, sőt már valóságos kultusznak, mint Japánban. A játékbabáknak külön ünnepük van, amelyre minden japán otthon a legnagy obb gonddal készül és a japán iskolásgyarmekek minden évben megülik a játékbabák halottaknapját. A legtöbb japán iskolaudvar egyik elkeiííeil része babatemetőnek van berendezve, ahol a babák halottaknapján, az iskolásgyermekek az egész ifjúság, tanítók és szüleik jelenlétében: temetik el az é,v folyamán /összetört vagy] más módon használhatatlanná vált babáikat*. —o— A világtörténelem legnagyobb ke.eslcedel- mi nyereségét Magellának 16 utazótársa érte el, akik 1522. szeptember 26-án Spanvol- országba hazaérkezve mindössze 213 dukaérf vásárolt fűszereikért az akkor érvényes piaci áron, több, mint egy 100.000 dukádot kaptak* A vakmerő hajósok ezzel kereken 50.000 százalékos nyereséget könyvelhettek el. —o— A középkori Parisban a 14. században még semmi előírás sem tilalmazta, liogv a lakók a házaikban összegyülemlett szemetet az ablakokon át egyszerűen az utcára öntsék. A köztisztasági szabályok csak arra kötelezték a lakókat, hogy ilyenkor háromszor »Vigyáz«-t kiáltsanak. —o— A stockholmi statisztikai hivatal megállapítása szerint földünkön mintegy 2500 legalább 100 éves ember él, akik közül Bulgáriára 1200 esik. * 1 (MNj Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságéitól Kész nőikabát és ruhaosxtály Uridivaf és szöveteladás
