Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-11 / 131. szám
2, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943- június 11. Gróf Somssich Antal a beszolgáltatott tej zsirpontokba való beszámítását kerte a Mezőgazdasági Kamara pécsi közgyűlésén Az Alsódunántüli Mezőgazdasági Kamara most tartotta évi rendes közgyűlését Pécsett, báró Mirbach Antal dr. elnöklete mellett. Az elnök megnyitójában ismertette a gaz- dakívánságokat és különösen kiemelte, hogy la mezőgazdasági és ipari árak arányosítására múlhatatlanul szükség van. ' Majd arról szólott, hogy erőteljesebb gaz- jdavédelmi politikára van szükség, mert csak jez biztosíthatja a gazdák jogos érdekeinek védelmét. Elmondta, hogy indítványt tett az Országos Mezőgazdasági Kamara elé, hogy az jország összes mezőgazdasági kamaráinak elnökei küldöttségileg keressék fel a kormány tagjait és tárják lel a miniszterelnök előtt a gazdatársadalom összes panaszait és sérelmeit. Ezek közül a legelső sérelem a mezőgaz- ídasági és ipari árak között óriási eltolódás. Az árak arányosítása múlhatatlanul szükséges, mert amíg a háborús költségek terhei a mai árhelyzet mellett a legnagyobbrészt a mező- gazdaságnál érvényesülnek, addig más gazdasági ágak ennek a helyzetnek nem a hátrányait, hanem előnyeit élvezik. A gazdatársa- dalom hazafias áldozatkészséggel viseli a nehézségeket, de elvárja, hogy ezek viseléséből mindenki vegye ki a maga részét. Végül sürgette a mezőgazdaság zavartalan folytatásához szükséges cikkek, gépek, textiliák, lábbeliek rendelkezésre bocsátását, mert érméikül a termelésben zökkenők következnek be. Asztalos Lajos igazgató után Tolnay-Kne- fély Ödön tolnai földbirtokos azt tette szóvá, hogy a gazdák nincsenek kellő számban ) képviselve a parlamentben. Gróf Festetics Domonkos építőanyagokat kért a gazdák részére, majd kifogást emelt az ellen, hogy az átadásra kerülő zsidóbirtokokat a bankoknak, nyugalmazott minisztereknek és olyanoknak adják, aki/cne’A nem foglalkozása a földművelés. kapjanak cserebe. Többen a takarmányhiányt hoztak fel és kérték, hogy a beszolgáltatott magvak fejében kapjanak korpát és olajpogácsát. Kovács Béla szerint olyan egységes összefogás megteremtésére van szükség, hogy azzal gyökeresen orvosolhassák a gazdabajokat és kiemeljék a mezőgazdaságot másod és harmadrendű gazdasági elhelyezkedéséből. Végül reflektálva Festetics Domonkos felszólalására, kijelentette, hogy a Parasztszövetség nem osztálymozgalom, a szervezkedés célja az, hogv a parasztrétegeket magasabb szellemi szintre emelje, gazdálkodását korszerűvé és eredményessé tegye és, hogy minden tekintetben felkészült kisgazdákkal harcolja ki az általános és közös gazdaérdekeket. Gróf Somssich Antal felsőházi tag rámutatott arra, hogy a gazdatársadalom nem jut sertésszérumhoz és pétisóhoz. Megismételte a zalaegerszegi gyűléseken már elmondott kívánságát, amely szerint a vaj mellett a beszolgáltatott tejmennyiségnek a zsírpontba való beszámítását kéri a kormánytól. Mégis csak furcsa, hogy a vaj beszáMint előre jelentettük már, június 29 -én Péter Pál ünnepén a ferences plébániáról bc- kezarándoklat indul Búcsűszentlászlóra. A plébánia a körmenettel kapcsolatosan a következő tudnivalókat tette közé: 1. Jelentkezni lehet június 27-ig a sekrestyében. 2. Június 29-én reggel fél 6 órakor csendes szentmise a zarándokok szentáldozásával. 3. A szentmise végén a körmeneti utasítások kihirdetése és elindulás. 4. Útközben a szokásos pihenőt megtartjuk. mítkató, ugyanokkor pedig annak alapany aga, a tej, nem — mondotta a gazdák-nagy helyeslése közben. Krassovich László szóvátette, hogy megyénkben több olyan középbirtok is van, ahol olyan rossz gaazdálkodás folyik, hogy a maguk szükségleteit sem tudják előteremteni. Szükségesnek tartaná ezeken a birtokokon a nemzeti termelés folytonosságának fenntartása érdekében a kényszergazdálkodás alkalmazását. Krassovich László azt is szóvá tette, hogy oly an törvényeket és rendeleteket adjanak ki, amelyeket végre is lehet hajtani. A felszólalások után a közgyűlés a kamara vezetőségét éltetve elfogadta az elnöki és igazgatói jelentést, majd áttértek a kamara belső adminisztrációs ügyeinek tárgyalására. A kamara közgyűlése déli egy órakor ért r OJ veget. 5. Háromnegyed 10 órákor ünnepélyes Bevonulás a kegytemplomba. 6. 10 órakor szentbeszéd és ünnepélyei nagymise. 7. Délután fél négy órakor a kegytemplomból a Kálv áriára v onulunk, ahol elvégezzük a szentkeresztútat és szentbeszédet hallgatunk. 8. 5 órakor búcsúzás a kegyhelytől es hazaindulás. 9. Városunkba visszatérve, meggyuitjük a magunkkal hozott gyertyát. 10. Ünnepélyes bevonulás templomunkba: Beszéd, áldás, Te Deum. Békezarándoklat Búcsűszentlászlóra Festetics Domonkos gróf egyéni nézetet 'fejezte ki, amikor a parasztszövetség megalakulását feleslegesnek mondotta. (Úgylátszik, a felszólalónak nincs tudomása róla, hogy a parasztszövetség nem politikai alakulat, a gazdák társadalmi szervezkedése, ami egyáltalán Ifem áll a nemzeti egység útjába, sőt azt nagymértékben támogatja. A szerk.) Vitéz Patacsi Dénes arra mutatott rá, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb hadiüzem, viszont ennek az üzemnek zavartalan termelését minden eszközzel biztosítani kell az illetékeseknek. Ledniczky Lajos decsi nagygazda a réz- gálichiáanyai kapcsolatosan olyan kereskedelmi szerződés megkötését kéri, amely szerint a kiszállított vágómarhakontingens fejében ugyanolyan értékű mezőgazdasági értéket is Öltözködjünk TÓTH e«»t»f úri és női szabóságál Kész nőikabá! ás ruhaosztály | Uridivat és szöveteladás----------------------------. w Há rom szál rózsa... Friss, esőutáni reggel van. Falucskám utcáján tisztára mosakodott a vásott, fekete kövezet. A levegő szagos a beázott föld párájától. Az esővíz még terhesen ül a gyengébb ágakon és földig hajtja az ittas virágfejeket. Az égen szomorkás boridat. Élesedő ujját vé- gighuzza arcomon a szél. Majd lecsűztatja színtelen karját a nyakamra, hajamat félrecsapja, hízelkedő fejét a vállamra ejti, puha lehellete már a szememet éri, mikor hozzám akar simulni. Hosszabb at lépek és egy energikus rántással lerázom magamról: a nagy, barna temploma] tó becsukódik mögöttem. Elnyel a hódolat hajója. Egyedül vagyok. N-'vo. Ketten v agyunk: a Nagy Király és én —ks harmadik a Csend. A Csend, amely éjjel-nappal a dór ál. Ha suttogó imám elakad, akkor bennem is a Csend imádkozik. Mert van liagtalan imádság is. Ott kezdődik, ahol elfogy az emberi szó, ahol néma. alázatos leomlásban misztikus imád.ássa olvad a lélek, az Isten csodá alos közelségének tu falában. Halkan nyílik az ajtó. Kicsiny, cör"it örega an lép be. Feketében van. I jár ken« ' ise1. Parasztasszcíriy. Édesanya; > lépésekkel esős a i és leül e:'\ ,< »a. Most Iá* nr,; virág van a .'kezjéber ■ néro-tm szál róc Két kibomlott virágú, rá aszín- levelű szál és egy duzzadó, fiatal, tű piros bimbó. Dús, hamvaszöld levelei t-’k á.<. Ez a fiát jelképezi. A. fiát, ak‘ ebne , rághnbórr lani oda, ahol a bősök vére öntöz1, az évezredes rózsatőt. Elment... és bosszú-bösz- szú hónapok óta nem hoz hírt felőle más, mint az éjtszakai síró szellő, amely ébren találja az özvegyet és részvéttel zokogja bele magát a kétségtől gyötört anyaszívbe. Mert az anyaszív tele van aggodalommal, féltő sejtéssel. Nem csoda. Hiszen olyan volt a fia, mint az a büszke, egyenes, pirosán bimbózó rózsa: fiatal, tüzes, erőtől duzzadó, fénybefeslő, remények erejétől feszülő, életre vágyó. 25 éves. S most, ki tudja?... \ isszajön-e valaha, kinyíltan, győztes mosollyal rózsaarcáti, vagy bimbóbazártan örökre megfeszül a vártán, hol hősi eposzok harsogják az ezredes Bózsatő életéért lehulltak lángdalát? A sajgó anyaszív titkos remegése felszínre tör: szomorú árnyat borít az asszonyka ráncos arcára. Csak nézi a rózsákat. Talán azt gondolja, amit én... és összekulcsolja a kezét. Ajkai hangtalanul szűrik az imát. Tekintete még mindig a rózsákon pihen. Talán rájuk bíz v alamit. Remegő kézzel simít rajtuk eayet. Újra nyíkordul a templomajtó. Bözsi, a templom »kertésze« lép be. Az asszonyka ránéz, összemarkolja a rózsákat. Tüskéi talán beleszórnak sárgás, v ézna kezébe, de az arca nem árul el semmit. E<rv anyának, kinek a fia a háborúban van. nem szabad gyengének lenni. •Átnyújtja a kis csokrot Bözsinek: — 1 ®í:yc vázába. — Ujjai közül lassan engedi ki a szálakat, mint a fiát a karjaiból, búcsúzásI kor. Most már tudom, hogy hivatásuk vám
