Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-06-08 / 128. szám

1943. június 8. ÄVLAMEGYEI ÚJSÁG 3. ' cTi api fíireS A Hazáért H r e ci Mihály zalaújvári gazdálkodó a keleti hadszíntéren hősi halált halt. Emléke Muraköz lakosságában örökké c’ni fog! — Uj jegyzőt kapott Stridóvár. A belügy­miniszter a stridóvári körjegyző .ség élére Szabó Jenőt nevezte ki. — Dr. Jámbor László fog-szakorvos ka­tonai szolgálatáról hazatért és rendelését újra megkezdte. — Anyák-niapjn a kaprai elemi iskolában. A kapcai állami népiskolában vasárnap tar­tották az anyák-napját Tüske Józsefné és Dolgos Lászlóné rendezése mellett. Előadásra került az »Édesanya« és az »Egy boldog anyá­nak napja« című egy fel von ásos színmű. Több táncszám, ének és szavalat tette változatossá a műsort, majd a gyermekek egy-egy virág­szállal kedveskedtek a megjelent anyáknak. Úgy a délutáni, mint az esti előadáson szép számú közönség gyönyörködte végig az apró­ságok műsorát. — A Göcseji Egyesület közgyűlése. A Göcseji Egyesület idei rendes közgyűlését Pün­kösd-hétfőn délelőtt 11 órai kezdettel a vá­rosháza közgyűlési termében tartja. Az elnöki megnyitó után Háry Emma, lapunk munka- társa olvas fel verseiből, majd Gönczy Fern ne üzenete következik. — Letenyén is volt jégverés. Mint érte­sültünk, az elmúlt héten, Nagykanizsán dü­höngő felhőszakadás idején, Letemye község- ben is nagy jégverés volt, amely annyiba; tönkretette a gabonákat, hogy azokat le kellett kaszálni takarni ánynak. A szőlők nagy része szintén elpusztult a jégverés következtében. Sok apró állat elpusztult és igen sok ablakot hetört a jég. — Nem találta bűnösnek a törvényszék. Annakidején megemlékeztünk arról, hogy Nagykanizsán lakásművészeti kiállítást rendez­itek, amelyet Vali Nagy Dezső vezetett. A kiállítás után több feljelentés érkezett csalás miatt a művész ellen, akit ezért a nagykani- as&i rendőrség nyolc hónappal ezelőtt inter- «ált is. Az ügyész csalás miatt emelt ellen© vádat, de a most megtartott törvényszéki tár­gyaláson bizonyítékok hiányában az ügyész el­rejtette a vádat, mire a törvényszék meg­szüntette az eljárást. — Női honvédelmi délután. A női ön­kéntes honvédelmi munkaszervezet helyi meg­hízottja, folyó hó 13-án délután 18 órai kez­dettel a Kultúrházban műsoros női honvédelmi délutánt rendez. Tekintettel a hazafias meg­mozdulásra, szíves megjelenést kér a rende­zőség. Belépődíj nincsen. — Gyűlést tartottak a nagykanizsai gyü­mölcstermelők. A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének Zalavármegyei Tagegyesülete vasárnap a nagykanizsai körzetében tartott közgyűlést Krátky István dr. polgármester el­nöklete mellett. Borcsányi György egyesületi intéző az egyesület fejlődéséről számolt be, Mécsy Béla téli gazdasági iskolai igazgató a gyümölcsfák kártevői elleni védekezést: ismer­tette. Kazav Gyula zalaegerszegi főintéző pe­dig a »Virágos házaink tájáról« beszélt. Sólyom Mihály körzetvezető a védekező szerek meg­érkezését jelentette be. A gyűlésen több. ér­dekes felszólalás hangzott el. — Székrekedésnél és emésztési zavaroknál, valamint az ezekkel kapcsolatban fellépő vér- tód olásoknál, fejfájásnál, és álmatlanságnál igyunk reggel éhgyomorra egy pohár termé­szetes »Ferenc József« keserű vizet, mert en­nek hashajtó hatása igen alapos és fölötte kel­jem ea. Kérdezze meg orvosát I Tartsatok ki, stukák vannak útban IL A harc hevében egyszercsak jegy német felderítőgépet vettünk észre fejünk felett. Né­hány kör után alacsonyra ereszkedve valamit leejtett. Üzenetet hozott. »Tartsatok ki, Stukák vannak útban«. Az üzenet hihetetlen erőt adott bélónk. Jönnek a Stukák! Hamarosan még egy harckocsi is lángba borult odaát. Aztán egy­szercsak váratlanul felordítottak a várvavárt Stukák. Alig mozgattuk már végtagjainkat, csak az életösztön mozgatott bannüket eddig, de most még gyönyörködni is tudtunk a lát­ványban. Diadalordításba törtünk ki. Kilenc Stuka szinte egyszerre csapott ordítva, vijjogva az előttünk lévő ellenségre. Hét vád ász is volt kíséretükben. Ami ezután következett, azt nem nagyon tudnám híven elmondani. Körül­belül délután kettőig tartott a harc. Megszám­lálhatatlan bolsevista holttest, rengetek gép­kocsi és hat harckocsi maradt a színhelyen. Az utat valósággal eltorlaszolták a gépkocsi- roncsok, hogy továbbhaladásunkról szó sem lehetett. Délután fél négy óra felé újabb felde­rítőgép üzenetet hozott. Ez az üzenet azon­ban, sajnos, korántsem volt már olyan kelle­mes, mint a délelőtti. Ennyi volt benne: Még nagyobb erők vannak útban a város felé. — Lassan kezdett sötétedni. Lőszerünk alig volt már. Eléggé meg is fogyatkoztunk, így hatásos ellenállást már nem fejthettünk volna ki. A hirtelen alakult közös parancsnok­ig kitörést határozott el. Csak puskákat, gép­pisztolyokat és golyószórókat tartottunk ma­gunknál, a mozgást nagyon megnehezítő gép­puskákat és minden egyéni holmit megsem­misítettünk, azután kisebb csoportokba osztva, a sötétség védelme alatt, megkezdtük' a ki- l&rést. Minket, magyarokat, számszerűit körül­belül százat, két szakaszba osztottak. Én, mint I összekötő-tiszt szerepeltem a német és magyar csoport parancsnoka között. Nyolc óra óta tar­tott mindenütt a fegyver zaj. Most azt akartuk kitapasztalni, hogy hol les;vékonyabb az el­lenig szontásryűrűje. Felhúzódtunk öz állo­más nyugati széléhez. Maga, az állomás s a körülötte lévő épületek már mind égtek. Pi­ros lángjuk kísérteties fénybe vonta a kormos, emberi-, állati hullákkal és gép mocsokkal teli fi&Fvas tá:at. Kgéftt a város is Lőve ek, robba­nások, kiabálások, hallatszottak mindenütt. A pokol kellős közepén éreztem maiamat. Ti­zenegy óra lehetett, amikor megindult cso­portunk nvugat felé, a vasúti töltés mentén. — Talán egy negyedóráisr minden baj nélkül lopakodhattunk előre. Ellenségbe ntem ütköztünk' seholsem. Egyszer csak azonban vé­szes kelepeléssel megszólalt előttünk egV el­lenséges géppuska. Nem lehetett messzebb', Kzáz-százotven méternél. Éppen szemben ve­lünk. Azután több* is követte. Valósággal bfe- leTúrtiik magunkat a méteres fiúba. Felvettük B bare of s megnyitottuk a tüzet az egészen jól Iá ti fa tó torkol attüzek irányába. Ezek a percek egész életemre belém vésődtek. Soha nem fogom elfelejteni a nyomasztó érzést, rvmit átéltem. Ttt megsebesülni, biztos halált jelentett. Erre azonban, hala Istennek, nem került sor. — TTögv meddig harcoltunk ify nvakig beásva a Wohn, nem tudom. T Jő érzékem tel­jesen eltompult ezen az éjfszakán. Gépiesen KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak, akik felejthetet­len leányunk elhunyta alkalmából mély fájdalmunkat bármi’yen módon enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. Zalaegerszeg, 1943. június 8. SIPOS CSALÁD. csináltam mindazt, amit társaim csináltak. Fe­küdtem, lőttem, kúsztam, rohantam. Mindent pontosan úgy, ahogy a többiek. A szemben lévő ellenség megsemmisítése nem sikerült. Ekkor lehúzódtunk a töltéstől halra a hóba. Itt próbáltuk kikerülni még a sötétség ol­talma alatt. Sikerült is észrevétlenül kitérnünk az ellenség hatósugaraiból. Meneteltünk nvugat felé. Tisztára az életösztön tartotta most ben­nem az életet. Élelmünk nem volt. Víz he­lyett havat ittunk. így érkeztünk cl .az első falu széléig. Az első házakból itt is tüzet' kaptunk. Tehát már itt is bolsevisták vannak — cikázott át agyunkon a kétségbeesés. Lehet, hogy csak orvlövészek voltak. De lőszerünk már fogytán volt, hogy utcai harcot nein) vehettünk fel. így kikerülve a falut nyomul­tunk tovább1 nyugatra. Körülbelül egy érát gyalogoltunk már, amikor váratlanul ágyú- tüzet kaptunk a vasúti töltés irányából. Egy merészen előretört szovjet harckocsi ved te a vasúti aluljárót. Két magyar és két nemét katona önként vállalkozott a harckocsi le­küzdésére. Hóbiafekve, izgatottan lestük, si­kerül-e bajtársainknak a leküzdése.^ Jó fel óra telt el, míg egyszer csak több kézigránát robbanás hallatszott fel. — Sikerült tehát leküzdeni ezt az aka­dályt is! Igaz, a leküzdés, sajnos, az egyik német katona életébe került. Az út azonban megnyílt előttünk. — Kint voltunk a gyűrűből. Délután egy nagyobb faluba értünk. Itt gépkocsira ka­paszkodtunk. Ezzel eljutottunk Sesigiribe, on­nan pedig Kurszkba, ahol már nagyobb ma­gyar gyülekező hely volt. Itt kaptunk először meleg ételt. Itt sem pihenhettünk azonban, mert másnap újabb védőállásaink fele kellett folytatnunk útunkat. — A többi már nem érdekes. Két sarkam megfagyott ugyan, de más bajom semmi sin­csen. (Vége.) — Mikus Gyula kiállítása Nagykanizsa»., Annakidején, a Göcseji Nap kiállítása alkal­mával, Zalaszántó községből Mikus Gyula ta­nító állította ki képeit. Hamarosan egy fest­ményét a Budapesten rendezett kiállításon is kitüntették. Azóta neve ott szerepel állandóan a fővárosi kiállításokon, holott Mikus sohasem tanult festeni. Azóta Keszthelyen rajztanár lett a tehetséges tanító, most pedig kiállítást ren­dezett Nagykanizsán. — Drága lett a fecsegés. Molnár Imréaé Kecskés Teréz, csáfordi leventeoktató felesége, ez év január és február havában hazánk Orosz­országi hadjáratára vonatkozólag olyan valót­lan híreket terjesztett, amelyek alkalmasak le­hettek arra, hogy a falu lakosságában rémü­letet idézzenek elő. Az ügyet hétfőn tár-, gyalta a zalaegerszegi kir. törvényszék bün­tetőtanácsa és a bizonyítási eljárás lefolyta­tása után a törvényszék a fecsegő asszony ti behajthatatlanság esetén egyhavi fogházzal he­lyettesíthető 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Áz ítélet jogerős. — Ballon kabátok és kész női ruhák nagy; választékban érkeztek raktárainkba. TÓTH DIVATHÁZ. — Vásár áthelyez és. Az alispán engedélyt adott, hogy Csonkahegyhát község május 25-re eső országos vására helyett, a rossz idő miatt, június 11-én pótvásárt tartson. — Közellátási rendelet a nyaralók ré­szére. A közellátási miniszter rend eletet adó ti ki, amely szerint bármely helységben kiállított, állami kenyérjegyre a nyaraló és üdülőhelye­ken, bármelyik üzletben, kiszolgáltathatják a kenyeret. _ j — Nagy választékban találhatók kiflruhü^ szoknyák, blúzok, leányka- és fiú ruhák, kuli» női ruhiaosztályunkon. Schütz Árúház. i

Next

/
Thumbnails
Contents