Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-07 / 127. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. június 7 (erőt, bátorságot adnak nekünk a mostani, súlyos időkben, amikor ismét harcban áll a Énagyar honvéd az orosz pusztaságokon, hol (elődjeik csontjai mutatják az utat a szebb Jövő felé. Kérte hallgatóságát, hogy éljünk egyetértésben, mint az elesett hősök éltek különböző harctereken. Szálljon ima szerte az jországban és az ima áhítata melegítse fel |a szíveket, adjon minden magyarnak vigasz-- Italást és erőt, hogy ezt az országot, melyért lannyi vér folyt, Isten dicsőségére és magyar fajtánk boldogulására megtarthassuk. Jakabffy Antal beszédét úgy a régi, mint az új hősök Szovjet hadifogságban lévő egyes magyar hadifoglyok hozzátartozóihoz Törökországon át levelezőlapon értesítést küldtek. Egyes lapokon !a magyar hadifoglyok csomagok, főleg élelmiszerek küldését is kérik. Mivel az Oroszországban hadifogságban lévő magyar hadifoglyok részére a csomagok küldése, valamint az azokkal való levelezés kérdésében megállapodás nincsen, az erre illetékes magyar szervek elsősorban a magyar Vöröskereszt és a m. kir. posta, e kérdés Itt ott léreng a nézőtéren egy-egy néző, amikor a függöny felmegy a Kulturház szin padán és Darvas József sokat vitatott drámája megindult. Egyszerű és szegényes díszletek között peregnek a súlyos mondatok, amelyek mindegyikéről meglátszik, hogy született iró és főleg született paraszt irta, aki átélte a problémákat, aki a saját szemével látta a falu elmaradottságát, ami megmérgezi a legjobb viszonyt tanítójával szemben. Nem egyszerű hétköznapi frázisok, nem egyszerű drámai fogások sorakoznak fel élőt tünk, hogy lekössék figyelmünket, hanem maga az élet pereg felvonásró felvonásra, amit bizonyos fokig minden faluban megtalálhatunk. Nagyon sokat lehetne még irni a darab ró), amit én sehogysem tudok elképzelni pesti színészekkel. Egész előadás alatt ott láttam a darabot a Madách Színház hatalmas szinpadán, j de sehogysem tudtam elképzelni, hogy mi kép- j pen festhetett ez a pesti művészek előadásában. Annyira egyszerű szavak, annyira vaskövetke- zésekkel felépített gondolatmenet, olyan aprólékos lélekrezdülések halmazával van tele, minden szerep, hogy annak megjátszása már nem is művészi feladat, hanem egyszerűen megérzés. Már pedig hogyan érezhetné meg a szavak szürkeség, mögött meghúzódó drámai komoly valóságot az, aki nem tekintett bele a falu színpadra vitt életébe? Csak igy igaz és így életszagu és izü, ha olyanok állanak előttünk, akik részben az életben is átélik mindazt, amit az iró leirt. Kár, hogy egy két jelenet (tanító csókolódzik, a tanítványok előtt, Bak jelenet) és a túlságosan alkalmazott népi kifejezések sok helyen lerombolják az illúziót. Ez az iró hibája, akinek ez az első drámai próbálkozása. A szereplőkben pedig épen azt találtuk meg, ami népi színjátszók közül nagyon kevésben van meg, a természetességet. Egyszerűen beszéltek, sokszor tájszólással úgy, hogy végig érezhettük: nem mesterkélt kifejezésmód keresés egyik játéka sem, hanem a természetes beszédmodor és a természetes mozgás. Csak annyit mozgott mindenki, amennyit egy 1 hozzátartozói, hangos zokogással meg-megszakították. Az ünnepi beszéd után az emlékművet a község nevében Ács Imre körjegyző vette át. Az ünnepi műsort alkalmas szavalatok és a mileji Kalász énekkara bővítette. Külön meg kell emlékezni a pálfiszegi ifjúságról, ezek közül is Bíró Gábor ifjú frontharcosról, akinek vezetése és irányítása mellett jött össze az az összeg, amelyből az emlékmű ma már az iskola falán is hirdeti, az elesett hősök halhatatlanságát. rendezésére szükséges lépéseket mar megtették és annak szabályozásáról a napisajtó útján a nagyközönséget annak idején tájékoztatni fogják. A hadifoglyokkal való levelezésre a magyar \ öröskereszt külön e célra szolgáló levelezőlapot fog kiadni és csak ezeket a lapokat továbbítja. Csak az írjon, aki hozzátartozójától már kapott levelezőlapon hírt, miután egyéb úton (például rádión) kapott: közlések bizonytalanok. paraszt mozog, csak annyi volt a kézmozdulat, amennyit a paraszt használ. A tanító szerepe nehéz drámai szerep, amelyben a lélek összeütközik az emberi egyéni érzelmekkel s ahogy ez a fiatal fiú szemével, mozgásával elénkhozta a szegény zsellérgyerekekből kisarjadt tanítót, az már nem is a népi színjátszás, hanem komoly művészet. Figyeltem a szemeit s azt láttam tökéletesen tükrözi az, a drámai cselekmény alakulásával teleitatott lelki vívódást. Sajnos helyünk kevés ahhoz, hogy minden szereplőnői méltó keretben megemlékezzünk, mégis általánosságban megállapíthatjuk, hogy valamennyien kitünően töltötték be he tyűket. Tisztán és őszintén hozták elénk a falut, a földszagu, sáros falut, amely magához rángd gátja le az orvost (megdöbbentően tökéletes gesztusai voltak), de amely soha sem tudja megbocsátani a másiknak, hogy annak birtoka, va gyona gondtalan megélhetést, a tanultabb embernek pedig fizikai munka nélküli megélhetést biztosit. Voltak ugyan gyenge megnyilvánulások is, amikor a szereplők nem találták meg a megfelelő drámai hangot, de mindenki csak mellékszereplő lévén, az komoly jelentőséggel nem bír a darab sorsára, mert ennek a darabnak egyetlen szereplője van tulajdonképpen, a tanító, az idealizmusokkal teli, munkaerőtől hevített és megbocsátással és lemondani tudással teli tanító, akinek szerepe és alakítása maga is tökéletes egész. A 'darabról és a személyekről ezzel én be is fejezem mondanivalómat, egyúttal előre jelzem, hogy szombati számunkban Polgár Lajos, lapunk parasztíró munkatársa, aki az előadást szintén végignézte, ír majd őszinte és a falu meglátásával cikket. A közönségről pedig, őszintén szólva, nem is érdemes beszélni. Csak alig néhány an jöttek el az előadásra, pedig mi, a magunk részéről, a zsidóit házat is keveseltük volna, ahhoz az élményhez,,amit az előadás nyújtott. De talán jobb is, hogy kevesen voltak', hiszen így is, amikor néhány an megbűvöl ten, szinte lélek- zcfvisszafojtva ültünk és figyeltünk, s talán, akik a népből származunk és ismerjük a falu egyszerű életét, könnyeinkkel közd köd tünk, az összegyűli közönség cgvrészc viháneoVásáva! adott szegénységi bizonyít vány l lelkivilágáról. Sajnáltam ezeket. SZAKÁL, * Köszöneígyilvánitás Zalaegerszeg megyei város és Tűzharcos Főcsoportjának .képviseletében mélyen átéi zeit hálánk őszinte megnyilatkozásaként köszönetét mondunk mindazoknak az egyesületeknek, intézményeknek. tanintézeteknek, akik ez évi hősi ünnepélyünket közreműködésükkel, részt- v elükkel és koszorúiknak elhelyezésével oly feledhetetlenül maradandó értékűvé avatták. Rendezőbizottság. Az Actio Catholica filmkritikája »Párduc kisasszony.« Sikamlós helyzetekkel teli svéd film, amelyet a teljes erkölcsi kisiklástól már csak egy hajszál választ el. —o— »Ragaszkodom a szerelemhez.« ötletes felépítésű magyar vígjáték, néhány tulszelle- meskedett bemondáson kívül kifogástalan. Apróságok a nagyvilágból A legújabb statisztika szerint az amerikai rágógummiipar évi átlagban 60 millió font cukrot, 17 millió font kukoricaszirupot, millió font mennyiségben különböző kémiai anyagokat és a -mexikói sapodilla-fa külöki erre a célra termelt nedvéből 9 millió fontot használt lel. A rágógummiipar nagy cukorfogyasztására hivatkozva az amerikai kormány a termelést most érzékeny korlátozásoknak vetette alá. —o— ^ ^ ■ ; Az élelmiszerek nem nagyon népszerű, de annál inkább elkerülhetetlen intézménye már a régi Görögországban is ismeretes volt. Az első élelmiszerjegyeket a peloponézoszi háború idején az athéni kormány adta ki, a »papiruszhiányra« való tekintettel, azonban már vány táblák alakjában, amelyeken a kereskedők minden bevásárlást rovással jelöltek meg. —o— A kínai szokások megkövetelik, bogy a nyoszolyólányoknak csúnyáknak kell lenniök. A szokás alapja az a kívánság, hogy a csúnya nők szomszédságában a menyasszony is szépnek tűnjön fel, akit a természet különben nem árasztott el ajándékaival. Legnagyobb keresletnek természetesen a legcsúnyább női lények örvendenek, akik ilyen módon a meunyegző- kön való közreműködésből tekintélyes jövedelmet tudnak húzni. , .1 —o— Michelangelo nemcsak a világ legnagyobb szobrásza, hanem, mint szemorvos is kiváló v olt. A Vatikánban néhány évvel ezelőtt Michelangelo tollából tudományos szempontból is rendkívül érdekes könyvre akadtak, amelyben a nagy művész különböző szembetegségeket ír le és ad tanácsot gyógyításukra. —o— Már az ókorban is nagy keletje volt a mechanikai játékoknak és készítésükben az ókoriak sokszor bámulatos ügyességet tanúsítottak. A késő görög irodalom hagyománya szerint Theofil keletrómai császár (iónját úgy szerkesztettek meg, hogy amikor a császár beivel foglalt rajta, lábai mellől két fekvő oroszlán ugrott fel, tiszteletadóan elbődült, majd újra visszasüllyedt fekvő helyzetébe. Levelezés szovjet hadifogságban lévő honvédekkel Szégyenteljesen csekély néző előtt játszották a fővárosban is nagy sikert aratott Szakadék-ot a tőrjei műkedvelők Zalaegerszegen
