Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-06-01 / 123. szám
2. ZALAMEGVEl ÚJSÁG 1943. június 1. > okik már meghozták áldozatukat a haza iránt. Mindenkinek ki kell venni a részét az adakozásból. A gazdagnak gazdagul, a szegény ad« eaegényül. Tehát, ha a leventék bekopogtatnak la gyűjtőívekkel a polgári lakosság ajtaján, lsen ki ne mondja, hogy nincß, vagy nem ad, (mert átok száll reá. De áldás száll rá, ha ad jets adománya könnyeket szárit, halát csihol az ajándékozottak szivébe. Ezután a leventékhez intézte szavait, figyelmeztetve őket arra, hogy egyes egyedül ők a szebb magyar jövő, ők az örök magva: (élet, feladat vár rájuk, megmenteni a kallódó kincseket. A testet edzeni, a lelket ápolni művelni kell és olyan magasságba emelni, mint a szentek, és ha a magyar nemzet olyan sok gondot fordít a mai ifjú ságra, akkor a magyar ifjúságnak látnia kell, bogy kötelessége alól nem bújhat ki. Várnia kell minden időben, minden helyzetben, a nemzet, a haza iránt mélyen átérzett kötelességét. Erezze is mindegyiketek, hogy a magyar hazában kevesen vagyunk, de keveseknek egyénenként felelőseknek; kell lenni a tetteikért, szavaikért, sőt, még a gondolataikért is, és ha elnémítunk minden fecsegőt, minden suttogót, s ha kiküszöbölünk közülünk minden megalkuvót, gyávát, kishitűt, akkor várhatjuk az Isten áldásában a szebb jövőt. A beszed mély hatást keltett a hallgatóságban és az igaz magyar egybefogás útját mutatta meg Alsolendva sokszor erre-arrR húzódó társadalmának. Az alsólendvai állami népiskola Vl-ik osztálya énekelt ezután magyar dalokat. Igen tetszett a közönségnek a Székely-himnusz és az elsőízben ballott Rákócziin dúló. Majd egy-két szavalat után az ünne- pély a Himnusszal végétért. A közönség áhí- ífcatos lélekkel távozott az ünnepségről és sohasem felejti el Küronya Jenő mélyenjáró beszédét, ott a jelképes hősi sír mellett. Keszthelyen dr. Zsidó Sándor országgyűlési képviselő mondott beszédet Keszthely vasárnap mintegy 2000 résztvevő jelenlétében ünnepelte a Hősök-napiát, amelyen megjelent a gazdasági akadémia, a középiskolák, elemi iskolák ifjúsága is. Az ünnepségen több szavalat, va’amínt a nagyszerű leventezenekar és az Iparos Dalkör számai hangzottak el. Az ünnepi beszédet dr. Zsidó Sándor országgyűlési képviselő mondotta, amely után a közönség sokáig ünnepelte a népszerű képviselőt. Hősök napja Csácsbozsok község fiú- és leánylevente ifjúsága, a szülőkkel együtt, a hősök emlékművénél tartott istentisztelet után, vitéz Varsányi József elemi iskolai igazgató, leventecsoportvezető vezetése mellett lelkes és szép ünnepség keretében emlékezett meg ft község elesett hőseiről. Délután Leventenap volt, meglepően gazdag és változatos műsorral, amelyen a csoportvezető keresetlen szavakkal méltatta a leventeintézmény hazafias céljait és hasznát. Az egyes műsorszámok közül külön tetszést arattak a Varsányi Márta levente-leányvezető által betanított ritmikus táncok. A délutánon részt- vett vitéz Szakmáry Richárd m. kir. alezreds, zalaegerszegi járási leventekörzetparancsnok is, aki búcsúzásánál nagy megelégedését fejezte ki a látottak és tapasztaltak felett. Hangulatos tábortűz fejezte be a délutánt. i FERENCJOZSEF KESERÜVIZ A szovjet harcmodora II. Csak ilyen eldurvult lélekkel vetemedhettek arra, hogy 1941 telén Moszkva előtt az elesett orosz katonák holttetemeiből építettek harrikádot. Valahonnan északról, a finn arc- vonalról jelentették nemrégiben, hogy az oroszok az elteme'et’enül hátrahagyott katonáikat elaknásítják, a holttesteket összeködk, hogy, az elföldelés megkísérlésénél felrobbanjanak és halálrasebezzék támadóikat! Ugyanilyen kíméletlenség és alattomosság jellemzi a bolsevista harcmodort is. Azt a nagy küzdelmét, amely napjainkban is lankadatlan s egyre fokozódó hevességgel tombol a Bzéles keleti arcvonalon, szovjet részről hihetetlen ember- és anyagpazarlás jellemzi leijobban. Hullahegyek emelkednek a szövetségesek védővonalai előtt. Nem számít az emberanyag ! Az orosz, általában véve, rossz támadó. Éppen ezért rendelte el Sztálin a »roham- csoportok« megszervezését. A német hadsereg- parancsnokság általános tájékoztatója szerint az orosz főhadiszállás 1942. január 10-én rendeletét adott ki ilyen rohamcsoportok alakítására a déli arcvonal főparancsnokságának. Lényege az volt, hogy a védelembe átment szövetséges csapatoknak nem szabad légzési szünetet adni. E célból a »tüzérségi előkészítés« helyett »tüzérségi támogatást« kell alkalmazni, amely abból áll, hogy nem tüzérségi előkészítés után, hanem már ágyúdörgés alatt támad a gyalogság. Az ilymódon megszervezett rohamcsoportok legénysége válogatott, mindenre elszánt emberekből áll. parancsnokaik, tisztjeik, altisztjeik rendszerint a bolsevizmus fanatikusai, elvakult emberek, talán éppen hirhedt vörös terrorfiúk, a véreskezű hóhérlegények soraiból valók. A támadást azok a rohamcsoportok kezdik. Védelemben az orosz sokkal értékesebb katona. Este megszállnak egy terepszakaszt, reggelre már minden emberük beásta magit, kiépítette védőállásait. Itt kitartanak az utolsó percig, közel engedik magukhoz ellenfelüket s akkor ütnek rajtuk tűzzek Makacs kitartásuk a védelemben, évszázadok óta közismert jellemvonásuk. A tervszerű visszavonulásnak valóságos mestere az orosz katona. Tapasztaltuk a tavaszi nagy offenzívánák Fogolyt, zsákmányt, jelentősebb tételben csak a katlancsata befejeztével ejthettünk. Sávhatárunk \cét szélén tervszerű ellenállást fejtettek ki az offenzív.*! megindulásakor, hogy támadásunk lendületét fékezzék s visszavonulásuknak időt adjanak. A visszavonult részek pedig Tim előtt a harc- kocstárokban foglaltak el a már előkészített védőállásukat. A hidakat felrobbantották, az útkereszteződéseket, a felrobban lőtt hidak környékét aláaknázták. Az aknát egyébként is szeretik alkalmazni. Elhagyott házakba telepítenek be aknákat, hogy ajtónyitásra, vagy valamelyik bútor megmoz- dkására felrobbanjanak és levegőbe röpítsék az épületet. Védőállásaikat tökéletes műszaki zárral erősítik meg. Előfordult, hogy kutyákéaa szereltek aknákat, amelyek már gyenge érintésre is robbantak és a szerencsétlen állatokat a támadó szövetségeseink közé kergették. Többször azonban visszafelé sült el a terv, mert a kutyák nem az ellenség, hanem az oroszok eoráiba szaladtak, borzalmas pusztítást végezve Saját soraikban. Legutóbb pedig — amint már fentebb említettem is — még hősi halottaikat is aknákkal kötöttek össze. Alattomos harcmodoruk sok másban is megnyilvánul. A moszkvai vörös rezsim már régen felrúgta a nemzetközi egyezmény legelemibb szabályait is. Sokszor támadtak idegen egyenruhában megtévesztésül. Repülőik is túlnyomórészt éjtszakn, alattomosan támadnak. Találati valószínűségük ugyan kevés, hiszen Oroszország eléír nagy ahhoz, hogy legyen hová esni a gyilkos tehernek. De sokszor nem is annvira találni aki írnak, mint inka hl)' ellopni az éjtszakai nyugodalmat, rombolni az idegeket. Ila épszaka célzott dobást akarnak elérni, ezt is ravaszul csináljak. A vezérgép kioldja elől a Sztalin-lámpát. Mögötte jön a bombázó, leállítja motorját, észrevétlenül a Sztalin-lámpa fölé húz. így ereszkedik a cél fejé, csendben, akár kétszáz méternyire is le, s csak azután dobja ki a bombáit. Tudom: hézagos kép ez, de csak néhány karcolatot akartam vetni az .orosz katonáról, harcmodorukról, harceszközeikről. Am ez a kusza adat is elégséges ahhoz, hogy rádöbbentsen: valóban mennyire »totális« ez a háború nemcsak egyetemlegességében, hanem végrehajtásában, módszerében is. Talán sikerül ezzel is megértetni: mostani harcunk az ázsiai romboló düh ellen miért kereszteshadjárati (Vége.) Törvényszéki hírek A zalaegerszegi kir. törvényszéken a biín- tetőtanács és a büntető egyesbíró a hétfői nap folyamán a következő ügyekben tartott tárgyalást és hozott ítéletet: K r i s tó f Julianna és S e be s t yé n Já- nosné május elején Nagykapornak községben hagymát adtak el nagyobb mennyiségben a .maximális áron felül, és cseréltek be lisztre. A törvényszék Kristóf Juliannát 50, Sebestyénnél pedig 30 pengőre ítélte. / — Cselenkó Ferencné gutorföldei asszony a harmadrendű rétiszénáért 4 pengő helyett 13 pengőt kért. Árdrágításért került a törvényszék elé, ahol jogerősen egyhónapi fogházbüntetésre ítélték. Bokor József zalalövői földműves széna- drágításért 10 napi fogházat kapott. Az ítélet jogerős. . * Anchalczer Ödön 63 éves zalaegerszegi lakos ez év március havában a tengelyhatal mak oroszországi hadjáratával kapcsolatosan több zalaegerszegi napszámosasszony előtt valótlan kijelentéseket tett a magyar honvédség háborús veszteségeit pedig túlzott arányban tüntette fel. A kereskedőt rémhírterjesztésért 80 pengőre ítélte a törvényszék. Az ítéleti jogerős. Kovács Péter 55 éves kemendoilári földműves éllen a zalaegerszegi kir. ügyészség szándékos emberölés kísérlete címén adott ki vádiratot. Az ügy előzményei a következők: Ez év március 12-én a kemendoilári szőlőhegyen Tóth Józsefné kérdőre vonta Kovács Pétert a mesgye elkapálása miatt. Ebben a dologban Kovács sógora, Belladícs József, a szomszédasszonynak adott igazat. A hirtelen haragvó Kovács emiatt hasbaszúrta sógorát, aki hosszas orvosi kezelés után épült fel sebéből. A törvényszék előtt Kovács Péter jo'gos önvédelemre hivatkozott. Ezt azonban a tatifik megcáfolták. Súlyostestisértés vétségéért kéthavi fogházbüntetésre ítélte a törvényszék a szurkáló gazdálkodót. Az ítélet nem jogerő*. Öltözködjünk TÓTH GYULA ári és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivaf, és szöveteladáe
