Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-05-31 / 122. szám
2. ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1943. m i ju s 31. tek az egyesü’e'.eknek és hatóságoknak perli;: tí támogatást. — Én a reménység és a li/,a!om hitéi hirdetem, mert ezer esztendőn keresztül ez óvta és vezette országunkat és megvág} ok győződve, hogy az Isten nem hagyja elpusztulni ezt a nemzetet, amely ezer éven keresztül védelmezte itt az Isten -országát. A íőpásztor ezután gyalogosan elsőiéit a hősök ünnepére. r„ -"vr v fiiyojroA^nn/ww. Dr. Grősz József kalocsai érsek jelenlétében folyt le a zalaegerszegi Hősök-napja Zalaegerszegnek kétszeresen is mag) ün- iiepe volt vasárnap, mert falai között üdvözölhette volt megyésfőpásztorát és, mert a múlt világháború hősi halottainak áldozott. A hősök-napját, a szokástól eltérőleg, nem az emlékműnél, hanem a Move-sporttelepen tartották meg. A szépen feldíszített, hatalmas arányú tribünön nemcsak a város előkelőségei, hanem a hadirokkant katonák is nagyszámban foglaltak helyet. Lenn, a zöld gyepen az ifjúsági alakulatok, katonák, és tűzharcosok sorakoztak fel, míg kívül a pálya mellett a hatalmas tömegű közönség helyezkedett el. A katonai fogadások után a Hiszekegy-ct énekelték el, majd Cséby Zoltán polgáriiskolai tanuló szavalt. Földes Mária képesítés tanítónő jelöl t Zrínyi Ilonáról tartott emlékezést, és megemlítette, hogy Zala megyére különösen nagy jelentőségű Zrínyi Ilona hősi szelleme, mert a zalai Zriuyi- esalád leszármazottja volt. A hősöket nemcsak tisztelni, hanem követni is kell, így Zrínyi Ilona magyar asszonyi bátorsága minden magyar asszonynak és leánynak példaképül szolgálhat igysága előtt szédülve áll meg rencné a leventeleányok tízpa- nertette. majd Király István é i tankerületi főigazgatóság lehetője mondott rövid, buzdító na leányleventéink letették az óulyás Jenő országgyűlési képjen kitért arra, hogy az emlékek gyök és kedvesek számunkig, uak, egyúttal halványodnak is, •lvgók, amint távolodva a Földei esztik fényüket. így ezeknek íek felidézéséhez és megünneplésé- Szív és ész kell. Ezen a földön meg adnunk, liogv vért, életet kell áldoz- a hőseink példájára. Majd a közösségtudatról beszélt. A hőst jesitmenye avatta hőssé. Csak abban az eset-t >en lehet valaki hős, ha megvan benne ehhez • kiválóság is. Hőseinknek valamennyien adósai vagyunk. A félbehagyott munkákat tehát fo!y- tatnuk kell. hogy törleszthessük örök adósságunkat. Mert kötelességünk olyan hazát hagyni a fiainkra, hogy érdemes legyen érte életet Öltözködjünk TÓTH GYULA ári és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivaf és szöveteladás áldozni. Ks olyan gyermekeket neveljünk, akik ezért a hazáért meg is tudnak halni, ha ezt követeli tőle. Megemlékezett arról, hogy 2ö évvel ezelőtt, amikor Olaszországból hazafelé jött, azok fogadták, akik nem akartak katonát látni S ma is külföldön olyanok beszélnek a nevünkben, akiknek semmi közük nem volt soha hozzánk, akiknek ezen a földön élnünk és halnunk kell. — A mi kötelességünk az, hogy amiül rosszabbodnak a viszonyok, úgy keménye;’jen az akaratunk, hogy a kezünklKTi lévő fegyvert semmi körülmények között ki n ■ adjuk — fejezte he beszédét. Ilj. körök István kereskedelmi isko'ai tanuló szavalata után Nagy Gyula levente az ií jóság név eben mondott ünnepi beszédei. Ha visszapillantunk a múltba láthatjuk, bog}' fajtánk történelmében nincsen egyetlen íejezet, amely ne beszélne magvar hősiesré/*'- ről. A hősök halála azonban nem volt hiábavaló, mert a lelkűk inegdicsőüll. és kiöntött vérük melege kisarjasztotta a szebb jövőt., amelyért mindannyian dolgozunk. Beszédét ezekkel, a szavakkal fejezte be: — Hőseink kiontott vére, m égd i esőül t lelke, szent áldozatvállalása nem lehet hiábavaló, mert él bennünk a hősök áldozatkészsége, a vihart nem fogjuk biztonságot nyújtó eresz alól nézni, hanem ott fogunk menetelni Európa ifjúságának soraiban, hogy az utolsó bevetésnél vért, erőt és lendületet adjunk a végső leszámoáshoz.. Szebb jövőt! A Himnusz eléneklése után a küldöttségek és közületek megkoszorúzták a hősök emlékoszlopát, majd az alakulatok díszmenetben elvonultak az előkelőségek sorfala előtt. — t — A szovjet harcmodora (Honvéd haditudósító osztály. Ív i z á k László főhadnagy.) I. A világtörténelem tanúsága szerint az ellenfél lekicsinylése mindig Végzetes taktikai, hiba volt. Illetékes katonai körök nem is egyszer hangsúlyozták, hogy a keleti hadszíntéren a viliig legelszántabb, kitűnően felszerelt és legkegyetlenebb ellenségével áll szemben a magyar. Á nagy téli csatával kapcsolatban talán nem lesz érdektelen néhány karcolatot vetni az orosz katonáról, az orosz harcmodorról .. . Az egybehangzó fogoly vallomások szerint szinte kétségtelen, hogy az orosz nem szívesen harcol. Ismeretes azonban előttünk is Sztálin bizalmas parancsa, amelyben végső ellenállásra kényszeríti bizalmas híveit, és golyót ígér minden meghátráló számára, sőt a családjuk kiirtását is kilátásba helyezi. .Tói tudják a po lit rakok és a parancsnokok is, hogy mi sem könnyebb Szovjetoroszországban, mint kegy- vesztettnek lenni. Ilyenkor egy kézlegyintés elintézi sorsukat. Tudják: ha nem sikerül a vállalkozás, halál a jutalmuk. Ezért alantasaikra is a legszörnvGbb* büntetést, a kegyei - len halált osztják ki. ha nem engedelmeskednek vakon. Tgv az orosz katona számára nincs más választás: harcolnia kell, hiszen ilymódon még mindig fennáll a reménynek az a lehetősége, liogv valahogy megússza a háborút. Olyan mint a csapdába esett patkány: küzd. verekszik, karmol és harap az utolsó lebe1étéig, a legreménytelenebb helyzetében is. Ezért veszedelmes! Nem meggyőződésből harcol, hanem az életéért! Az orosz katona a végtelenségig igénytelen és szívós. Nem számít nála. jó-e a ruhája, vagy rossz. Elél heteken át zabpehely- levesen. vagy napraforgómagon. Mindegy szárnál1 a, hogy hol alszik, hová veti a sorsa. Az emberélet mindig olcsó volt Oroszországban, akár a hírhedt Olirana, a cári titkosrendőrség, akár a még hirhodtebh GPU intézte is sorsukat. Mostoha és keserves élete volt a cári abszolutizmus muzsikjának is, de még keservesebb. mondhatni állati sors volt. osztályrésze a bolsevizmus »tovarisának«. A kan- csuka és a terror gondoskodott mindig arról, liogv az orosz kisember életigénye t.c, nőj jön tói ezen az állati soron. Érthető, ha az orosz érzéketlenné vált sok minden iránt, ha jobban bírja a nélkülözéseket, a zord idő viszontagságait, az éhséget, a koplalást, jobban tűri a szenvedést, ősi ösztönök vezérlik a terepen, úgy Ind settenkedni a vízmosások, bozótok között, mint valami ordas, napokon át képes mozdulatlanul megbújni a mocsárban, sötét erdők mélyén, v agy éppen a Iák tetején. Láttam, amikor néhány orosz öt- lépésre bevárta frissenásott, válligérő gödrében a 22 tonnás harckocsjainkat s csak azután próbálták kilőni a harckocsit nehézous- kával. dobálták hatástalan kézigránátjukkal. Nem a hősök haláltmegv eiő bátorsága volt ez részükről, hanem a ragadozó vadak harcmodora, ösztöne, amely lesből lendíti támadásra a kiszemelt préda felé. Az acél szörnyek a gödör felé hajtottak és 22 tonnás súlyukkal elevenen temették be mindannyiukat. Csak így érthető meg az is. hogy nem éreznek megindultságot, részvétet, ha mellettük kilövik hajtársukat. Az orosz a halált is úgy fogadja, mint az elkerülhetetlen rosszat, amilyenben élete folyamán elég sok része volt. Eldurvult a lelke, közönyössé vált minden iránt. Náluk nincs meg a hősi halottak iránti megbecsülés. Elesett bajtársaikat otthagyják el- eltemetetlenül és csak akkor látnak eltakarításukhoz, ha már elviselhetetlen környékükön a levegő. Ilyenkor valamelyik kö/e’i horhos mélyébe dobják bajtársaik holttetemét s néhány kapa földet szórnak rájuk. A legemberségesebb »végtisztesség«, amit az oroszok részéről tapasztaltam, a tömegsírba való elföldelés. Hatalmas gödröt ásnak — egy véres csata után történt ez, amikor különösen sok veszteségük volt — és a gödör fenekére fektetnek fejjel egymás mellé öt hullát. A másik Öt halottat keresztbe, ugyancsak fejjel egyirányban. Majd újabb ötöt a tetejére, ismét keresztbe. Akár csak odahaza a fűrésztelepen a fa rakások, úgy magasodik a ballagnia. Végül mésszel locsolják be a gödröt és betemetik. (Folytatjuk.) Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 10/6. 1943. ke. sz. HIRDETMÉNY. A polgármester az érdekelt petróleum- fogyasztókat, valamint a kereskedőket értesíti, hogy az 1943. június havi ö. sz. petroleums z e 1 v étiyck negyed liter, a 6. számú szelvények szintén egynegyed liter petróleum- mennyiségre válthatók be. Zalaegerszeg, 1943. május hó 31.-én. Polgármester«
