Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-05-13 / 107. szám
Uzdóczy-Zadravetz István ny. tábori püspök magasszárnyalásu beszéddel foglalta el helyét a vármegye törvényhatóságában Dr. Tarányi Ferenc a hadiárvák intézményes megsegítését kéri A törvényhatósági közgyűlés napirendje előtt a főispán megemlékezett ürley György dr. körjegyző és gróf Korniss Imre haláláról és javasolja, hogy részvéttáviratot küldjenek. A megürült bizottsági tagsági helyekre az alispán Szabó Sándort, Lutzei Györgyöt, Bangó Kálmánt és Rudi V endelt hívta he. A főispán Petőváry Lajos dr.-t és Szalay Zoltán dr.-t díjas közigazgatási gyakornokokká nevezte ki. A főispán megnyitójának kezdetén beszámolt a balatoni nyaralók ellátása ügyében tartott értekezlet eredményéről, amely szerint a balatonmenti nyaraló- és üdülővendégek tiszteliátásáia a közellátásügyi miniszter a vármegyei lisztkontingensen felül utal ki lisztet. Ugyancsak a nyaraló- és üdülővendégek zsírellátásának biztosítása céljából Somogy vármegye komiánybiztosa 300 darab hízott sertést engedett át, valamint azt is biztosítja, hogy a le nem kötött hízó sertésekből, kormánybiztosi hivatala által kiállítandó külön vételi jegy ellenében vásárolhatnak Somogy vármegye területén a vendéglátó üzemek. Majd így folytatta: A főispán beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! — Meg kell emlékeznünk arról a nagyjelentőségű eseményről, amely Zala vármegyét részint büszke ölömmel, részint egyúttal fájdalmasan is érintette. A vármegye mindkét egyházmegyéjének püspökét érsekké nevezte ki XÍI. Pins pápa Őszentsége.- Úgy hiszem, a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlését is szomorú büszkeség tölti el abból az alkalomból, 1 hogy Grősz József dr. szombathelyi püspök űr a kalocsai, Gzapik Gyula dr. veszprémi püspök űr az egri érseki méltóságra emeltetett. — Mindkét íőpáeztor egyházmegyéje apostoli kormányzói minőségében az atyai jóság és szeretet, az igaz-i ságosság, a magyar hazafias lelkűiét1 példás megnyilatkozásáról tett bizonyságot. Ezáltal örök időkre szívébe zárta őket Zala vármegye katolikus társadalma és lakossága, és úgy érzem, hogy ez a körülmény, valamint az a megértés, érdeklődés és támogatás, amelyet m kormányzati nemzetépítő munka és a hivatalos vármegye iránt mindenkor tanúsítottak, indokolttá teszi. hogy azt indítván) ózzam a tekintetes törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, hogy mindkét főpásztort, érsekké történt kinevezésük alkalmából, mai közgyűlésünkből táviratilag üdvözöljük és kérjük Isten áldását további apostoli nninkásságtikra. Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! Mai közgyűlésünkön szálljanak gondolataink azok felé a jeltelen sírok felé, amelyek alatt, a távoli orosz pusztaságokban, az érettünk, magyar hazánkért, jövőnkért hősi halált halt fiaink pihennek. Sokan közülük vármegyénk hős fiai, akik becsülettel teljesítették kötelességüket és meghozták érettünk a legnagyobb áldozatot és nevüket örök időkre bevésték a magyar történelem dicsőséges lapjaira. (Egy percnyi néma felállás következett.) — De úgy érzem, elismeréssel kell megemlékeznünk zalai honvédőinkről, különösen pedig azokról, akiket a március 20.-i hadijelen les külön dicsérettel emelt ki, mondván, hogy parancsra, utolsónak hagyták el a Don- parli állásokat és pé-daadóan küzdöttek a túlerővel szemben, biztosítva ezáltal más egységek visszavonulását. Voltak fájdalmas és súlyos veszteségek, de vissza kell utasítanunk azt a beállítást, amely alá al varja ásni a magyar katona becsületét. I örténtek hibák, ezt tudjuk, de egyes esetekből általánosítani nem szabad. Csak a destrukciót szító propaganda érdeke a demoralizál ás, amely ellen teljes erőnkből küzdeniük kell, mert mi azt az élet-halál harcot, amelyet minden ellenkező, célzatos, hamis beállítással1 szemben, az európai nemzetekkel együtt a bolseviznmssal szemben vívunk, meg kell, hogyi nyerjük, hogy a magyar nemzet jövőjét biztosíthassuk! Ezért itthon úgy kell helytálla- nunk minden követelménnyel szemben, hogy hőseink vére ne hullott légyön hiába! Töretlen lelkierővel, egységben, tovább kell küzd énünk, dolgoznunk, a külső és belső fronton egyaránt, hogy magyar céljainkat biztosítsuk a végső győzelemig! Megemlékezett arról, hogy az elsőrendűi háborús kötelességek teljesítéséhez tartozik azs hogy gondoskodjunk hadirokkantjainkról, hadi árváinkról. Az intézményes állami gondoskodás bevezetéséig a társadalomnak és hatóságoknak közös, nagy megmozdulására van szükség.- Ennek megszervezése a vármegyében folyamatban van és gondoskodni kivárt arról, hogy az ismerté váljék, ha befejezést nyert. Felhívja a vármegye közönségét, hö'gyj méltóbban vegye ki részét abból a mozgalomból, amelynek neve »Apát a had lárváknak.« — Ezideig 179 hadiárvát, 53 hadirokkantat és 156 hadiözvegyet tart nyilván a hadigondozó szövetség vármegyei tagozata. A hősi halottakkal szemben úgy ró- hatjuk le a hála adóját, ha az é'ő hősökről és a hadiárvákró! méltóképpen! gondoskodunk. Kéri, hogy ebben a munkában jó példává! járjon elő a törvényhatóság. Árm: 10 fillér. Uzdóczy-Zadravetz István tábori püspök felszólalása — Meg akarom köszönni — kezdte beszédét — a vármegye vezetőségének azt a figyelmet, jóságot és szeretetek amellyel elhalmoztak attól az időtől, amikor a püspöki méltóságra emeltek. Azóta is jósággal és szeretettel halmoztak el, különösen, amikor előbb a közgyű'éshc hí ott, majd a felsőházba küldött. Hála és köszönet azonban nem elég, mert ezt én nem kitüntetésnek veszem, hanem kötelességvállalásnak tekintem. Voltak kitüntető meghívások eddig is, de Zala vármegye megtiszteltetését nőim utasíthattam viszsza, nem pétiig azért, nverf ebben a szere tetben édesanyám két karja hív. hogy amit az Isten adott nekem, tehetséget, rangot, összeköttetést, a megye segítségére fordítsam. Én így azt így vettem! Veszem ezt megyém kitüntetésének, de ugyanakkor kötelességemnek tartom, amikor váltamat a vállatokhoz, szívemet a szívetekhez teszem és mindent veletek, mindent összhangban megteszek, amit csak mi hazafias munkának nevezünk. Én ennek a hazafias munkának szentelem magiamat. Édes hazánk iránti munkára azok eljegyzettje va-
