Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-05-08 / 103. szám

4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. május 8.j IDŐSZERŰ HASZNOS TANÁCSOK; dlsszonyofi és leányod iS'agyoji szép divatötlet a ruhán alkalma ­zott virágbetét, igen szép például az apró, margaretta v irágokkal kirakott zseb es ki - hajtható. Sötétebb ruhán nagyon jól érvé­nyesül. Legtöbb esetben vászon pikkéből ké­szítik. V virág zseb és kihajtó hatását fo­kozza az azonos lejdísz. (Szerintünk ez egy kicsit már sok, ele egész fiatal lányok egész bátran viselhetik.) •* Az új divat/sebkendnnek mind a négy széle más színű, praktikus, mert több színű ruhához lehet hordani. * Szép divatötlet; pepitából készült kalap, anyaga szoknyabetétként ismétlődik. * Mindig nagyobb és nagyobb tért hódít a kerékpárruha. De legkevesebbet kerékpáron látni: Pesten legkedveltebb viselet kávéházba, korzóra, moziba, egyszóval legtöbb szórakozó helyen ez az a ruha, amivel legtöbbször ta­lálkozunk. » • • j RECEPTEK: Spárga gombával. \ ehetjük hozzá az egé­szen olcsó, vékony szálakat is. Ivb. negyed kilót. A gombából elég 10 dekányi. A spárgát megtisztítjuk, azután gy engén sós vízben meg­főzzük, akár egészben, akár darabolva. A. gombát megmossuk, megtisztítjuk, de száját is felhasznál juk, csak lekapar juk i óla a külső réteget. Ha szárított gombát használunk, azt langyos vízben csak megmossuk. Aztán kevés vagdalt zöldpetrezselyemmel és igen kevés zsírral puhára pároljuk. Ha vau tejfelünk, pár kanálnyit kis liszttel elhabarunk, a gomba tevéhez adjuk, hozzáadjuk a megszűrt spárgát és asztalra adjuk. Ha bővebb lével tálaljuk, levesnek pompás. Adhatunk bele néhány, a Spárgával együtt főzött, tisztított, aprított bur­gonyát is, ígv kiadósaid)' és éppen oly an finom. * Kiadós salátafőzelék. Néhány szép saláta- íejet megtisztítunk, a leveleket csíkokra vág­juk és gy engén, sós vízben, három-négy tisztí­tott és darabolt burgonyával megfőzzük. Kis tejfelbe, vagy aludttejbe kanál lisztet haba­runk, ha az nincs, a lisztet megpirítjuk, kevés vízzel felengedjük, citrommal, vagy ecet­tel ízesítjük, belevegyítjük a főtt salátát és a burgonyát és egyet forralva még, tálaljuk. Ezek a tavaszi főzelékek úgy jók. ha nem főzzük agyon őket. hanem 1‘riss.ihen tálaljuk. Rakott spárga. Olcsóbbfajta spárgát — ha magunk termeljük, a finomabbját is — megtisztítunk, ujjnyi darabokra vágjuk és; gyengén sós vízben megfőzzük, vele főzünk kevés zöldséget is. Így ízesebb. Két-három1 tojást is keményre főzünk, meghámozzuk. A sparga levéből két pohárnyit veszünk, tke- véske zsírral, liszttel kis fehér rántást ké­szítünk, ha van tejfelünk, adunk bele, ha nincs, citromlével ízesítjük, vagy fél pohárnyi paradicsomlevet adunk hozzá. A spárgát és tojást összerakjuk tűzálló tálba, a lével le­öntjük és sütőben átíorrósít juk. A lőtt zöld­séget is a spárga közzé rakjuk, vagv áttörve a léhez adjuk. Árpakávé házilag. Szép, egyenletes sze­mű árpát kiválogatunk. A szorult, rosszul fej­lődött árpaszemek nem alka'inasak. Alaposan megmossuk és nagyon jó! megszárítjuk. Ez­után az árpát kávépörkölőben. vagy olyan lábosban, a'mely nem zsíros, aram barnára pör­köljük. Állandóan keverjük pörkölés közben, hogy a szemek egyenletesen barnuljan.uk. Mi­kor kész a pörkölés és a kávé még forró, I liternyi mennyiségre hintsünk I csapos ká­véskanál finom porcukrot és ezzel addig ráz­zuk egy fedett edényben, míg a cukor meg­olvad rajta és az árpaszemek fényesek lesz­nek. így, készítve kitűnő az árpakávé. .„ Bármilyen rágós, kemény a vadhús, ha párolás közben xegy evőkanál ecettel meg-t öntözzük, pórhanvós lesz. * 4 birkahúst le kell forrázni, akkor elv cszli faggyúszagát. * lfa a zsírnak kellemetlen szaga van, vagy ha avas, 1 liter vízhez I deka szódabikarbónát teszünk, ebbe beletesszük az I kg. zsírt és felit uraljuk. Ebbe a vízben hagy juk kihűlni. A zsír a tetején megfagy és teljesen elveszti kellemetlen szagát. Ezután leszedjük, és ha nagyobb mennyiség, akkor kisütjük, hogy az esetleg benne lévő víz elpárologjon. • Sószóróba, vagy só tartóba aljába tegyünk1 pár szem mosott és megszárított rizskását:,, akkor a só nem áll össze, nem lesz nedves. * Nyáron, nagy melegben a tejbe, forralás közben, tegyünk egy liter tejhez két deka por-, vagy kockacukrot és míg teljesen ki Ha idegen földek völgyeiről hallottam, vagy olvastam valaha, mindig úgy képzeltem el őket, mint egy sziklafalak, vagy szaka­dozott partok között húzódó ijesztő mélységet, amelynek lenekén vad, harsogó folyó zúg, s fölötte félelmetes erdő morajlik. Mennyivel más a Zalavölgy! Csak olyan mint gyermekarcon a mosoly; lágy, elomló, de amely nek varázsától nem lehet szabadidői. A keskeny folyócska ezüst szalag selymes ha­jában. Csodálatosan szép a Zalav ölgy I Lent állok a rét szélén, egy hamvas fűz árnyékában. A lágyan csüngő ágak hosszú, keskenv lev elei belehullanak arcomba. De csak másodpercig tart ez, mert a rét tele v an virág­gal. Gólyahírt szakítok és nézem hosszan, hosszan a rétet... Szép, puha, sötétzöld sző­nyeg... Valami olyasféle vágy kerít hatal­mába. mint azt a gróf fiút, aki arra kérte; nevelőjét, hogy csak egyszer engedje meg neki. hogy ihassék a kerekeskút vedréből, mint a parasztfiúk és csak egyszer járhasson mezítláb, mint a parasztgyermekek. Nekem nem kellett senkitől megkérnem, és nem is egyszer jártam már ígv — sokszor verejté­kezve szénagyűjtésben —. de most mégis ez valami főúri érzés. Leoldom sarumat és így, puszta lábbal rálépek a puha. természetes szőny egre. Érzem a fű hűs símulását talpamon és kellemes mélyre süppedek, hangtalan lé­pésekkel. Valaki jár a mezőszélen. Rajta­csíptek. Eelcsatolom újra a fatalpat és el­indulok a folyó felé: nefelejcset keresni. Út­közben leszakítom az utolsó szellőrózsát. Csak ezt az egy szálat találtam, az egész réten. El- virágzott. (Halomra téptük pár hete.) \ irág- sors... A gy ermekláncfű arany os v irágja is csak itt-ott kandikál ki a fű közül, főbb az el- * virágzott, eziistpelyhes bóbita. Némely ik mái" csonka és teljesen lefoszloü. A többi H várja a szél lenge csókját, hogy lehulljon tőle. Szét­szóródnak. Es újra kezdődik az élet a tőn. Lábam alatt egvre hajlanak a linóm fű­szálak. Fent az istvándi hegy tavasza pompá­zik. Csupa fehér-rózsaszín v irágba borult Iák. A levegőben édes, fájdalmas virágillat úszik súlyosan és összevegyül a rét friss szagával. Kicsit messzebb, a kemendi \ árdomb ha­ragoszöld oldala sötétedik nágv komolyan és ide feheredik a kápolna. \ árdomb.. . Réiri, szép kiránt lul ások színhelye. Nem is vau’v olyan messze... Kitárom a két karom... így ni . . . lám. szépen beleférsz... és most át­ölellek . . . Felébred bennem minden fehér em­lék. Hallom mellettem a lányok kacagását, egerszegiekét. szepelkiekét, istvándiakét. .. és dalolunk fönn, a tetőn és fényképezünk és 1 futkosunk és megint lent vagyunk... Hát per­nem hiil, ne fedjük le. így nem savuiiyodik meg a tej. * Oilaégeíetí étel-neműt pár perc alatt fel­oldja a langyos, konyhasós víz. * Ka húst vagy tésztát sütünk zsírban, te­gyünk a zsírba I—2 meghámozott burgo­nyát. A zsír nem bániul meg, hanem szép fehér marad. I öbbszüri használatra alkalmas). A rizskását, ha felengedjük, nem szabad kevergetni, mert akkor összetapad. Csendes tűznél, keverés nélkül lőzzük, akkor minden szem rizskása külön marad és sokkal T|i- adósább. * A konzerv zöldségfélének a levét is hasz­náljuk fel, mert abban van a zöldség íze. A leinyitott konzervdobozból azonnal vegvük ki a zöldséget vagy húst. «I Burgo nyák hogy ne lőj jön széjjel, forró sós vízben tegyük fel. úgy még a leggyen­gébb minőségű burgonya is szépen egészben’ marad. sze . .. Leértem a Zala-partra . .. és... és, mint egy mosolygó csokor, előttem, a partban kedvesen, olyan kedvesen, ahogyan csak a nefelejcs tud, himbálódzik apró, kék fejecs­kével ez a szelíd virág. Tépem szerelmesen... és nézem a vizet: enyhe ráncok borítják szőke homlokát, mint mikor egy ifjú hunculkásan nev et. — Szép vagy kicsi Zalám ... A uádalc is ezt ismételgetik, halk susogással. a sások is ezt .zizegik ott, az ér-parton. Egy kákuk kiált le a hegyről, megza­varni a csendet. De azután elhallgat. Alig pár méterre tőlem már dombok:, kibomlott rozsfejekel és sásos búzákkal. Drága, sarjadó élet. S a dombokon túl a falu. A templom­torony idelátszik. Ez olyan biztonságos és meg­nyugtató. Piros csúcsán napfényben fürdik a kereszt. Felállók és valami, szavakban el nem mondható ima tör fel lelkemből — a Zala­völgy ért. Hálaima... Aztán belekeveredem a pázsitba. Barackszínül kabátkám élénken elüt a komoly réttől. Keletre tőlem, a malomnál, egy szomorú fűz ha jlik csendesen a vízre. Fején l ettév álnak a hajlékony szálak, és úgy lódnak alá. ket- I oldalt, egyenesen, símán, mint az Orleans! Szűz haja. Pajkos szél fi fut feléje és könnyű, legény- ujjával szétborzalja a parti fűz sárga haját és szellőajkával csókot lehel szép, szomorú homlokára. Tudtam, hogy szerelmes leszek itt. Arra fordulok, ahonnan a szél fúj. Érzem lobogó érintését arcomon. Kezemben virág: meny­asszonyi csokor. Nászümicpély. — De a ze- neV... Egv pacsirta trillát szórva fúr a ma­gasba. Gyönyörűen enekel. Es énekelek vele én is,.. Csodálatos! Majdnem hihetetlen! Es­küvőt tart a lankák szerelmese... A sugarak körbefonják lejemet: koszorú. Nem közön­séges: arany ból. Ruhám V f ehér, f ém ből szőtt. Talpigérő. \ napba nézek. Hanyatlik... s míg rámcsókolja bágyadt mosolyát, ajkamon* mint egy hűségeskü, égve lobban ki a hang: Szeretlek — Zalav ölgy"... Novak Mária.) *********************************** FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ • -.v 2*. / vfs '■ .V’. . : ********************************************************************** Szeretlek - Zalavölgy

Next

/
Thumbnails
Contents