Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)

1943-05-07 / 102. szám

ZALA MEG VEI ÚJSÁG

Engedékeny a Szovjet, tisztul a helyzet a lengyel kérdésben

1943. május 7,

(MTI) Az angol diplomácia mindent elkövetett az elmúlt héten, hogy a kiéleződött lengyel-szovjet kérdést minél előbb és minél eredményesebben elsimítsa. A dolog már any- nvira ment, hogy maga Sztálin is nyilatkozott és a lengvel-szoyjet jószomszédi viszonyt 1 hangoztatta.

Angliában teljesen a lengyel emigráns

Még a litánia akkordjai zsonganak bennünk, mgg némelyikünk ajkán halk dúdolással ki-kiszáródik az utolsó ének szárnyaló dallama: »Lelkem tiszta lánggal ég, óh Mária, Éretted...« és a nagy, komoly templom tövéből megindulnak az állomás felé. Nem unal mas időtöltésből, nem kíváncsiságból, hanem, mert várunk Valakit... Valakit, aki így vasárnap délutánonként kijön hozzánk, lángot gyújtani, szikrát szórni, hogy tüzet fogjunk. Persze, önzetlenül. Istenért. . . értünk . .. Érezzük ezt és mosoly,gunk, nevetünk sokat, sokat, inig befut az egerszegi vonat. Azután körülfogjuk Vezetőnket és csak úgy dől ajkunkról a szó: fontos problémák, apró kérdések — és mindez olyan jó . . . Míg hosszú sorban vonulunk az iskola leié — ahol egyesületi gyűléseinket tartjuk kéthetenként —, űgy- érezzük. hogy ez a kis találkozás v alami külsőleg is megnyilvánuló szimbólizálás: a magyar kisváros és a magyar falu ölelkezése. Mi tudjuk azt, Ijogy az ifjúság az összekötő kapcsa lehet ennek és tudjuk azt. hogy Vezetőnk nagyon szereti Szépeiket es mi rajta keresztül nagyon, de nagyon megszerettük Egerszeget.

Lassan visszaérünk a templomhoz. Az öreg hársfák erős ág-karjaikat védő biztonsággal tárják szét fejünk felett. Kemény, hűsarcú, bátor őrölc ők itt a Nagy Király háza körül. Határozottságot öntenek belénk. Nagy, síma levél-ujjaiklcal majdnem az arcunkig nyúlnak: mintha szeretnének egyenként végig - símogatni bennünket. Hiszen olyan sokszor elmentünk már alattuk. . . Beérünk. A régi, gyermekkori emlékeinket őrző iskola-Letemben már feldíszítve vár az oltár. Két égő gyertva között, felénktárt karral a Szeplőtelen szobra áll. Fölötte a feszület. Míg az Üdvözlégy Máriá-t imádkozzak, csillogó szemünk bizalmas pillantása megnyugszik a kék- palástos Szűzön . . . Aztán leülünk a padokba, tikkadtan, szomjasan. Mert, ó. mikor is telnék be a leánylélek? Amit két héttel ezelőtt kaptunk, az már sarjad a lelkűnkben. 'De! azóta új barázdákat hasított az élet es mi nem lehetünk terméketlen parlag. Nem akarunk gazzal benőtt földek lenni: mi életre készülünk; mi dúsan virágzó, friss életet akarunk. Nem akarunk átlagemberként elveszni a tömegben, mi több akarunk lenni. Több a hivatásunk.

Kitárjuk hát lelkünket, hogy belé hulljon a jó mag.

Vezetőnk beszél. Szavaiból sugár esik a régi »vetésre« és hullik az új mag... Arcaink kisimul, fáradt kezünk könnyű lesz. lelkünk felemelkedik és szívünkben mélyen" gyökeret vernek a szavak: Megtanuljuk a salakmentes, megbocsátó, önlegyőző, erős. áldozatos szeretetct. Megtanuljuk, hogv a munka nem robot: éde Steher, amely minél jobban nyomja a vállunkat, minél jobban elkérgesíti a kezünket, annál fényesebbé teszi lelkünket. Megtanuljuk meglátni a szépei. Mert nemcsak a por. a hant, a fáradtság a miénk, hanem miénk a mezők minden virága, miénk az úlparli fűszál, miénk az erdők hős homálya, miénk a madárének, miénk a napfény, miénk az égkék mosolya, miénk a szelek «/árnyán úszó bodron felhők aranyszegélvű. fehér arca, miénk, falusi lányoké a Terme-- fizet, minden szépségével, isten áldotta

kormánynak • adnak igazat, de igyekeznek jó arcot mutatni a bolsev izmus felé. Sztálin nyilatkozatát most megragadták és igyekeznek belőle olyan alapot teremteni, ami a két állam közötti jóviszony megteremtésére szükséges.

V alós/.ínűleg ezzel a kérdéssel kapcsolatos Ed ennek Majszkival folytatott tegnapi tárgyalása is.

násával. S miénk a falu, békés nvugalmá- v al, apró .kacagásával, kedves szomorúságával, kertjeinek édes illatával. S mi fény vagyunk a kicsi ablakokban: gyertyaláng. S égnünk kell: Krisztusért: egy sokat szenvedett népért, melynek sarjai vagyunk, amelynek szerény, de kitartó munkáinkkal adózunk.

Óh, mennyivel máskép lépünk az <>tt- hommkba és mennyivel más érzéssel járunk azóta a mi kis ösvényünkön, amióta látjuk a szépet, amióta érezzük a lélek derűjét, amely a mai, borús egünkre is szivárványt von. De jó ezt így tudni... S mindezt ezeknek a vasárnapoknak, Vezetőnk költői lelkűidének köszönhetjük. Mert hiába, kényes a leánylélek, érteni kell hozzá. Csak ígv lehetséges az, amit évről-évre tenni tudunk.

. ... . Csend v an a kis teremben. Sok-sok fénylő leányszem ég hálás, meleg, ígérő sugárzásban. Ahogy az oltárra esik tekintetünk, a fejünk kicsit meghajol — alázatosan. Értjük... Értjük a »miérteket«, értjük a küldetésünket. értjük a tegnapok és holnapok szürkeségét, értjük, mert mind e fölöd ott látjuk a Magas Rszménv t. amclvet nekünk itt kell követnünk.

... Kinn a délutáni .nap sugarai be-he- fúrnak az öreg hársfák fényeszöld ka rónái közé. S a hársfák boldogok, hogv legalább árnyékukat rávethetik a templom falára. A hársfák és mi tudjuk, hogy jó itt a templom közelében. Innen elszántabban száll gondolatunk azok felé, akik ott messze, kint, fiatal, szép életükkel őrzik templomainkat, őrzik a mi Wy ugalmunkát.

Mire az utolsó szavak is elégnek Vezetőnk ajkán, televagyunk tennivágvással, új erővel, amely a következő két hétre meg- szilárditja akaratunkat.

Egv kis csapat kékkeresztes OMI-lányi szétviszi az áramot a három faluba, — ezt gondolom, mikor befejezésül indulónk lélekemelő hangjai mellett szétoszlunk és rámo- solvgunk egymás szíve felett a kis kék paizsra.

Novak Máriái

TÓTH Q¥ÜL.&

úri és női szabóságából

Kész nöikabát és ruhaoEztáiy

Uridivat

és szöveteladás

— Jól mosható kötények csinos kivitelben, nagy választékban találhatók a Schütz

j Áruházban.

— A színházi események szakavatott és 1 hű tükre a Film-Színház-lradalam.

Bunda, boa

akkor jó, ha

Líüy

Bundák mérték után, mikádók bélelése és

gdlierezása , legolcsóbban

ifj.Laky Sándor I

szöcsmesternél készölnek | ZALAEGERSZEG j

Bethlen Gábor-u. 5. sz.

Zala vármegye közig, bizottságának kisajátítási albizottsága.

2132. szám. kb. 1943.

Tárgy: A m. kir. kereskedeiein- 46.750/1943. XI. sz. rendeleté 46.75011943. XI. sz. rendeleté, a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság által az égenföld—fenékpuszta! állami közűt céljaira szükséges ingatlan területek megszerzése érdekében kért kisajátítási eljárás elrendelése tárgyában.

HATÁROZAT.

A rn. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter űr a vármegye közigazgatási bizottsághoz intézett 46.750/1943. XI. számú rendeletével az égenföld—fenékpusztai állami közút céljaira szükséges ingatlanoknak Sármellék és Keszthely községekben leendő megszerzésére az 1881. évi XLJ. te. 33. fcj-a alapján a kisajátítási eljárást elrendelte.

A vármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága, erre való tekintettel, a kisajátítási eljárás lefolytatására a kisajátítási küldöttséget felhívja. A küldöttség elnöki teendőinek ellátásával a vármegye alispánjának akadályoztatása esetén, a vármegye főjegyzőjét bízza meg, a küldöttség tagjaiul pedig a vármegye t. főügyészét és az. áliam- építészeti hivatal főnökét rendeli ki.

Az albizottság a tárgyalás idejéül 1943. évi május hó 26. napjának délelőtt fél 10 óráját tűzi ki és az összejövetel helyéül Sármellék községházát jelöli meg.

Erről a közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága a keszthelyi és sármelléki körjegyzőket, a kisajátítási terv és összeírás egy-egy példányának, valamint a határozat példányának kiadása mellett oly meghagvássál értesíti, hogv a tervrajzot és összeírást azonnal és legalább 15 napon át közszemlére tegye ki. Erről, valamint a tárgyalás idejéről a kisajátítási összeírásban felsorolt érdekelt feleket, vagy azok törvényes képviselőit térti- vevény mellett azonnal értesítse azzal, hogy. a küldöttség a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemben határoz, ha a tárgyaláson nem jelennének meg.

A közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága ezt a határozatot a kisajátítást kérelmező m. kir. kincstár terhére a »Zala- megyei Újság« című napilapban és a »Budapesti Közlöny«-ben egy ízben közététeti.

A kisajátítási albizottság c határozatáról a vármegye alispánját, a vármegye főjegyzőjét, a van. t. főiig vészt, az. államépítészeti! hivatal főnökét, a m. kir. kincstár jogügyi igazgatóságot Budapesten és megfelelő tov ábbi eljárás céljából a keszthelyi és sármelléki jegyzőket értesíti, utóbbiakat: azzal, hogv a kisajátítási összeírást és terveket, valamint a kihirdetést és kézbesítést igazoló iratokat a helyszíni tárgyalásra hozzák magukkal.

Zalaegerszeg, 4943. május hó 5. Dr. Brand Sándor s. k. alispán, mint a közig. biz. kisaj. i albiz. li. elnöke. A kiad mám hiteléül: Kovát*

! vau. irodaigazgató. P. II.

A mi vasárriapdélutánunk

«öcstől való

VII-