Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-03 / 75. szám
ZALÁMEGYEI ÚJSÁG dlsszonyofí és leány cß RUHA KELLÉKEK. A most folyó divatbemutatókon legnagyobb újításokat a kalapok és táskák terén 'hozták. Úgyszólván, teljesen mellőzik a bőr 'kézitáskákat s előtérbe kerülnek a különböző szövet és más méterárukból készült táskák. A kabátok, vagy • kosztümök leeső! anyagából készítenek nagy, angolos táskákat, tie éppen olyan gyakoriak az egyszínű, barna, zöld, vagy fekete filcből készült táskák is. a kabátoknál viselt angol táskák, ha lehet, még nagyobb méretűek az eddigieknél. Kiss csattal, vagy láthatatlan csukással záródnak. Kiég gyakoriak a vállra akasztott formák is. (Á vállon viselt táska azonban csak magas, alakhoz előnyös.) Könnyű selyemhez, franciás tarsolyokat hordunk. Az anyaguk többnyire ripsz. Élénk színekben készítik, s vagy fém- ovsattal, vagy pedig az anyagából készült pánttal fogják össze a nyílást. Pehely könnyű, igen tetszetős formájú, franciás tüli és szalagcsokrok, valamint a ruha anyagábó 1 leeső maradékokból készült, csi- mios redőzetbe szedett, apró kis tokok igyekeznek visszatéríteni a hölgyeket a nyári kalap- viselethez. Kellemes viselet és finomsága vetekszik (akármelyik békebeli ..szalmakalappal. Ne vegyünk drága bőröveket, hanem próbáljuk meg házilag 3—5 cm., vagy még szé- fesebb ripszszalagból készítem. Kosztümhöz ingbúzokon nagyon sok esetben látni nyakkendőket. Legtöbbször a szoknya anyagából készült. Nagyon szép például, ha csíkos vagy kockás a szoknya és az egyszínű blúzhoz ilyen nyakkendőt viselünk. A tavaszi és nyári kosztümökhöz nagyon divatosak a rövidujjú, könnyű kis pullove-i ■«eV. Legtöbbször élénk színekben. I * * * RECEPTEK: MARHAHÚS ÉTELEK: > Ma igen nehéz sertés-, vagy borjúhús ti venni, s így meg kell tanú Inuk a marhahús nőinél többféle felhasználását, itt van belőle néhány recept: Rostélyosból jó levest főzhetünk. De süthetjük hirtelen tálalás előtt, fokhagymás sóval besózottan. Ehhez bő zsír kell. Ezért inkább pároljuk kevés füstölt szalonnával és! tejfölös lében. t Savanyúkáposzta és paprikatöltéshez is felhasználhatjuk a marhahúst. Ha káposztát töltünk vele, daráljunk hozzá kis íüstöltszalon- «át. A paprikatöltelékbe füs tőle ti ént. ■-> Pörkölt. Ha szálkás, száraz búst kapunk, tannak a leve sem olyan jó, mint az elsőrendűé. Ilyenkor a hagymás zsírral együtt a hússal kis szál sárgarépát és kevés petrezselymet, vagy reszelt karalábét párolunk. * A legfinomabb része a marhahúsnak a vesepecsenye. Ezt is többféleképpen adhatjuk az asztalra. Szalonnával és aki szereti, fokhagymával tűzdelten besózva zsírba. Minden oldalát kevésbbé megpirítjuk és csak azután pároljuk. Levét ízesítjük, ha egy-két kanál tejfölt öntünk bele. * Kirántott vesepecsenye. Most, hogy rit fcábban jutunk a borjú- és disznóhúshoz, nem «zükséges lemondania annak a kirántott húsról, akinek bőségesen van zsírja. Vesepecsenyét éppen úgy, mint a borjúhúst, ki lehet rántani, ügyeljünk, hogy vékonyan szeljük és ki ne «záritsuk. Az összes töltött húsok természetesen, sokkal finomabbak, ha vesepecsenyéből készül1 1943. április 3. nek. Nagy hibája, hogy igen összeesik és} drága. * Tésztára is felhasználhatjuk a marhahúst, akár frissen, akár maradékból. Különösen jó. ha a húst zöldséges pörköltnek készítjük, ledaráljuk. kevés tejföllel, tejjel megszaporítjuk és az így készített zöldséges pörköltei! kifőtt, rövid, széles metélttel összekeverjük, Tálalhatjuk így. de belerakhatjuk egy lábasba is, ahol fedővel letakarjuk, kipirítjuk és azután tálaljuk. * * • TAVASZI TANÁCSOK. A burgonyáról. A burgonya íze ilyenkor már egyre romlik. A csírátlanításról már szülöttünk. Ismételjük, hogy azt többször is keli végezni és fokozottabban ügyeljünk arra, hogy a csírátlanított, letisztogatott burgonyát száraz, sötét helyen tartsuk. Főzésnél pedig akár hajában, akár hámozva főzzük, csepp sót és leveleszöldséget főzzünk vele. Jó a szárított zöldség is, különösen a zeller, amely elveszi a burgonya rossz, tavaszi ízét. Miután a héjával főzött burgonyát is nagyon gondosan megmosva főzhetjük, tehát a velefőzött zöldséget minden esetben elhasználhatjuk, akár a burgonyához, akár a hús levéhez. * A zöldségféléről. Ha fagyott, áztassuk hideg vízben, amelybe kis sót is adhatunk, ettől felenged és visszanyeri jó ízét. Ha rothadt, azon nem segíthetünk. Gondosan válogassuk! át ezt is gyakran. Akármilyen fagyos, vagy már ízetlenné lett zöldség és főzelékféle ízét feljavíthat- ’ juk, ha pár kanálka paradicsommal főzzük. Ha van paprikalekvárunk, azt is adjunk bele, akármilyen formában is készítjük el. A hagyma, akármilven csepp zsírban pirítjuk is meg, visszanyeri jó ízét, még akkor is, ha fagyott volt. * Hamulúg készítése szappanfőzéshez. 10 liter víz és 3 kg. szitált fahamuból 1 és fél órán át erős lúgot kell főzni. Akkor hozzá-* adunk egy evőkanál oltott meszel és tovább főzzük 1 és fél óráig. Akkor addig hagyjuk,! míg leülepszik, s azután a hamuról a tiszta' folyadékot üvegekbe öntjük. Ezzel főzzük a szaopant. Ez a mennyiség 3 és fél kg. zsiradék kifőzéséhez elég. A lúg sokáig eltartható. Apróságok a nagyvilágból Voltak esetek, amikor aranyból készültek a puskagolyók. Egy Sellous nevű afrikai vadász a múlt század hatvanas éveiben Bulwayo vidékén aranyból készült puskagolyókkal vadászott oroszlánra, mivel az ólom azon a vidéken ritkaság volt, míg a helyszínen (b övien található arany alkalmasabbnak bizonyult helyettesítésére. Cande indiai mongul Aman dagar ostrománál arany- és ezüst golyókkal lövette az ellenséges tábort. A golyókba különböző átkozó szavak voltak bevésve. A kas- miri határon folyó harcokban a felkelő hun- zák ólomba foglalt gránátszemeket (drágakő) használtak golyónként az angolok ellen. * Japánban két éves újszülöttek is van-» nak. Japanban nem a születés, hanem a fogantatás számít az életkor kezdetének, úgyhogy az újszülötteket körülbelül egy éveseknek tekintik. Ehhez a furcsaságokhoz járul még az is, hogy január elsejétől kezdve a japánok az ú j évet már életkorukhoz szokták számítani, december 31-én született gyermeket két tehát a születése után következő két napon már két évesnek tekintik. f * Közép-Európában, néhány évszázaddal ezelőtt, széltében-hosszában eUerjzdt szokás szerint a rosszul termő gyümölcsfákat gazdáik úgy akarták »jobb belátásra« bírni, hogy ágaikra követ kötöztek. A furcsa szokásnak1 az a hiedelem volt az alapja, hogy a fa eD 5, <1 Az új 50-ik magyarkirályi osztáljsorsjáték játéktern páratlan esélyeket Djnjt, mert egy sorsjeggyel szerencsés esetben nyerhető 700.000 pengő Jutalom: 400.000 P Főnyeremények: 300.000 P I 0 0.0 0 0 P 70.000 P 2X50.000 P 60.000 P 2X40.000 P továbbá 30.000 P IS á 20.000 P 27 á SO 000 P sfb. sfb, Összesen: i0,3»0.000 pengő. Az első oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad 3*50 P Negyed 7 P Féi 14 P Egész 28 P Sorjegy az összes föelárusitóknál kapható! Minden számnak egyenlő esélye van! A búsás fete&dete épriSis S0( fogja szégyelni magát és a következő évben, már bőven fog teremni. Ha ez a célzás nemi használt, akkor a középkori ember hangos szidalmazáshoz folyamodott, sok esetben pedi« — ha inkább a szép szó barátja volt — pénzadománnyal próbálta fáját megvesztegetni. * Braunschweigben, ahol már ősidők óta virágzó ipar a sörfőzés, a sör erejének és jó-t ságának bebizonyítására még néhány századdal ezelőtt is divatban volt az úgynevezett nadrág- próba. Az eljárás nagyon egyszerű volt: egy) padra egy kancsó sört öntöttek és erre egyy bőnadrágos embernek kellett ráülnie. Ha egy óra múlva az ember felállt és a pad olyan erősen nadrágjára ragadt, hogy függve maradt, akkor a sör minősége méltó volt a szakértők elismerésére. * A bolsevik! szó eredetileg annak a többségnek a képviselőit jelentette, amely az orosz szociáldemokrata párt 1903. évi londoni értekezletén a kisebbségben maradt mérsékelt irányzattal a menseviekkel szemben szavazott- Bolse oroszul többet, mense kevesebbet jelent. (MN.) ~ UALEGEIWEG1 KOLbÖNKONYYTÁf LORD ROTHERMERE UTCA 5. Újdonságok: Gotta: Három szerelmes asszony, v. Somdgyváry: A hadtest hű marad. Nagyiványi: ígéret. Priestley: Ádám holdfenyben. Vilmáim: A mennyezete» ágy. Katona: Boszorkánypör. Roberts: Viktória, fél öt. — Botokat és savanyúságot a ha-dikár- háznak. f
