Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-28 / 96. szám
' 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG agai JJevsnte és Sport Mé|egyszer hiisvéli labdarugómérkőzésrfil Lapunk hasábjain már két ízben is í'osí- jaikoztums, a iilí.acu labdarúgó mój-Koz-óseÁKei iés a Mura SE együttesének spuri szerűt len viselkedésével. ■ .j. ,.*\m.:jááL Azóta érdekes cikk is látott napvilágot helybeli laptársunkban, amennyiben iijú Szász Ernő azt állítja, hogy a játékvezető a következő kifejezést használta: »Piszok cseínik- handal Jobb. ha visszamennék Szlovákiába!«. Hangsúlyozzuk, hogy nem hallottuk és jenkivel sem beszéltünk, aki ezt luihotta volna, ez azonban olyan állítás, amelynek valódisága esetén csak azat kérhetjük, hogy az Alosztály indítson azonnal szigorú vizsgálatot és ha valóban a bíró ilyen kijelentéseket tett, \ ele szemben is éppen olyan szigorú megtorló intézkedéseket kell alkalmazni, mint a sportszerűtlen csapattal. 11a valóban mondta volna a fentieket, I feltétlenül elítéljük és követeljük vele szem- I ben a legszigorúbb megtorlást! De még mindig azt állítjuk, hogy a Mura SE csapatának ezek után sem volt joga levonulni a pályáról, mert a bíró elleni jogorvoslatnak, a lejátszott mérkőzés után is, meg lett volna aj módja. A levonulás csak rontott a Mura SE Csapatának helyzetén, mert az csak köztudomású, hogy önbírója senki sem lehet ön- nagának. Hova jutnánk, ha ez rendszerré válla? Akkor mást sem tapasztalhatnánk, mint ízt, hogy a csapatok levonulnak a pályáról, megverik egymást és Isten tudja, még mi :íő nem fordulna a sportpályákon. Ismételten követeljük tehát, hogy a Ke- ületi Alosztály azonnal indítson szigorú vizsgálatot és tisztázza, hogy a bíró valóban tett-e lyen kijelentést, mert a vád olyan súlyos, hogy valósága esetén fegyelminek lehet az alapja, iá pedig nem áll fenn, meg kell torolni a ádat. Nem célunk, hogy egyik, vagy ppen a másik pártjára álljunk, de a sport- zerűtíeiiségeket egyszersmlnde ikorra számtani kiéli a sportpályákról, hogy az ott egyrnás- llen küzdők, ne ellenséget, hanem hajtársakat, ássanak. (szakái.) Jön! Jön! cR,próHirdetése ti Ás Özlet, m% Ipar és a mai keretkedeimí élei lelke a hirdetés. Hirdesse minden eladni-, ragy tennivalóját a Zalamegyel U§- aégban. Ismét eltűnt egy kerékpár. Wapper Jó zseí zalaegerszegi temetkezési vállalkozó ma reggel jelentette a rendőrségen, hogy tegnap este 10 óra tájban a vasúti vendéglő mellől ismeretlen tettes kerékpárját ellopta. A rendőrség a tolvajt keresi. Eladó 2 szobás ház, l!)8 négyszögöl telekkel. Zárda-utca 16. sz. Állási keres egy középkorú, 4 polgárit végzett leány, kisebb irodai munkára, vagy nevelőnőnek. Címeket a kiadóba kérem. — Jól mwhnté kötények csinos kivitel- ben, nagy választékban találhatók a Schütz Áruházban. _____' ■ ] i ! i : '________ f i — Megjelent Endrődy László S. J. Lour- Idesi jegyzetek című füzete Kaszap István Lap- Bfanai kiadásában. A füzet ára 20 fillér. Kap- Mrtó a Zrínyi könyvkereskedésben. 1943. április 30. cffiáóió~müsor Állandó napi műsor: 6.40: Torna. Hírek. Közlemények. Hanglemezek. 10: Hírek. 11.10: Nemzetközi víz- jclzőszoígálat. 12: Deli harangszó. Fohász. Ilim nusz. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés és víz* állásjelentés. 14.30: Hírek. 14.45: Műsorismertetés. 15: Árfolyamhírek, piaciárak, élelmiszerárak. 16.20: Hírek német, román, szlovák és ruszin nyelven. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 18.50j Hírek. 21.40: Hírek, sport-és Inverse nyered - menyek. 23.45: Hírek. SZOMBAT, május í. 6.40: Ébresztő, torna, hírek, közlemények. Majd magyar nótákat éneke! és kékeli Sántha János májusi köszöntőjét elmodja Gse- lényi József. Kísér Sárai Elemér cigányzenekara. 10.15: Májusi kedvben. 11.15: Sallay Iván hegedül. 11.40: Közeüátásügyi minisztérium rádióelőadása. 12.10: Beszkárt-zenekar. 13.30: Honvédőink üzennek. 14: Légierők fú vészen ekara. 15: Művésziem ezek. Közben 15.30: Bárdosi Németh János és Ősz Iván verseikből adnak elő. 17: Mária havában. 17.10: Koréh Endre csevegése. 17.20: »Május van, az orgona virágzik.« Tánczene. 18.20: Hangképek innen-onnan. 10: »Rég volt, szép volt.« 20.05: Felolvasás. 20.30: »Szeretnék május éjszakákon...« Karácsonyi Margit és Orbán Sándor magyar nótákat énekel. 21.10: Tánczene. 22.15: Katonazene. 23: Táncszámok zongorán. 23.15: Filmrészletek. Bunda, boa akkor jó, ha Bundák mérték után, mikádók bélelése és gallémásü legolcsóbban Lak; sznestöl tálé ifj.Laky Sándor szfiesmesternél készülnek ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz. tv ZALAMEGYEI ÚJSÁG (Politikai napilap) Szerkesztőség és kiadóhivatal] Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefoni 128. Előfizetés: egy hóra 2.50, negyedévre 7.20 P. i ' Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Felelős kiadó: GAÄL ISTVÁN Királykisasszony 22. — tudja, minden szép, minden gyönyörű! Most elfogott a visszaemlékezés ... bzép az élet, nagyon szép.. . ha magának éli az ember . . . és azt szereti, aki nincs, akit vár . . . Magas, karcsú, fekete, mint ahogy a zárdában képzelik el irodalomtörténet órákon a szónokot... a szónok egyéniségét. Mert az alakjában az egyéniségét is bent hiszik. Szóval, szeretni azt, akinek az egyénisége magas, karcsú, fekete, aki ideál, aki nincs és mégis létezik. Akit sohasem láttak és mégis mindig köztük van. Akit titkolnak: aki csak az irodalomtörténetben van, de azért keresik: egy megfoghatatlan, nem érzékelhető és nem érzékeltethető egyéniség: magas, karcsús fekete. Akit csak a remény éltet, ideális, ■fiatal, tapasztalatlan leánykák reménye. Mert a remény, az minden. Minden, ami jó az életben. Ha remény nincs, élet sincs. ?En- gem is csak a remény fűt és éltet. Lássa, aki ro sszul megy férjhez, minden tudat alatt reményét beteljesülni látja. Nem beteljesülve, hanem beteljesülni. Vagyis végeredményben megmarad magyar órán drukkoló zárdistá- nak a házasság egy esővel egybekötött kirándulás. Induláshoz szép az idő, de azl egész jókedvet elmossa az eső. Az eső miatt nem tudnak visszafordulni, hanem födél után néznek. Ha sátrat vernek és alája húzódnak, akkor »Sátoraljaújhelyre« értek, nem pedig Vonyarcvashegyre, vagy Badacsonyba, ahova éppen készültek. Estére aztán hazamennek magyart tanúink a szónoki műveket és a szónok egyéniségét: magas, karcsú, fekete. Nem tudom, ért-e engem? Most én is itt vagyok és ezt tanulom. — Értem — feleltem. — Engem egyszer nagyon elkapott a kirándulási eső. Az uram egy társaságban sokat ivott. Ilyen tájban jött haza. Én sírtam, > ordítozott. Erre még jobban sírtam. Akkor elrohant hazulról: — Fölakasztom magamat. Ott is hegyes vidéken laktunk. Szaladt a hegyek felé. Én rémülten utána. Mikori elértem, megállóit. Rámrivalt: — Ülj le! Leültem. Zavarosak voltak a szemei: — Előbb veled végzek, aztán magammal. Megijedtem. Még jobban sírtam. — Ne bőgj! — ordított rám, — az nem használ semmit! Előbb veled végzek, aztán magammal. Megzörrent mögöttünk a bokor. A főbíró állt ott. Puska a vállán. Vadászott. — Majd végzek eu veled! — kiáltotta —, elment az eszed?! Azzal két jókora pofont adott neki. Úgy, mint maga az imént annak a »yakbélgyulla- dásosnak«. Ott is megtörtént a csoda: azon minutomban kijózanodott. Sziszegett a főbíró : — Kivel akarsz végezni!? Te nyomorult!? Az uram értelmetlenül állott: — Én? Kivel? —- Mit mondtál az előbb? Nem emlékezett rá. Később egyszer kérdeztem tőle, akkor sem vélckszett semmire. Dehát sok is ez magánad egyszerre, látom, szorítja ökleit. Jöjjön, menjünk haza, mert elkésünk. 1 ud közelítő, utat? — Tudok, de az meredek. — Nem baj. Gyerünk. Indultunk. Meredeken kellett leereszkednünk, ha azt akartuk, hogy el ne késsünk. \ ízmnsásos, gy ökeres. úttaian lejtőn. Vigyázva kellett lépkednünk, hogy meg ne csússzunk. De ő nem a lejtőt figyelte, hanem a tájat. Intett: (Folytatjuk.) KówtÜt a Zrínyi Nysnráripar Bt gépein, ZalMgerawg, Bzéeheoyl-lér 4. Nyonnkbértő» G*ál I stria.
