Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)

1943-01-26 / 20. szám

2.

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

1948. január 26.

jtaiános meggy űző dó a \ olt, hogy, a piacról való kitiltás nem célravezető, mert a zsidók legnagyobb része a házhoz szállíttatja a vásárolandó holmikat, amint azt eddig is tettek.

A városi téglagyár béri Kiadási ügye nagyobb vitára adott okot. Három ajánlat érkezett be:

kettő ellesi alaki kifogások voltak, míg a harmadik nem vehető figyelembe, mert késősi érkezett.

!A pályázók közül a legkomolyabb volt Mentes István budapesti lakos ajánlata, aki évi $20 ezer tégla bérletet ajánlott fel. Mindegyik pályázó azonban kifogásokat emel a téglagyár berendezése ellen és különféle gépek beszerzését kívánja. Ezzel kapcsolatosan 1 lollósv Brno megállapítja, hogy ez a város egyetlen jövedelmező üzeme. Rámutatott arra is, hogy azon kell igyekezni, hogy minél nagyobb hasznot lehessen kivenni belőle.

Az üzem mostani teljesítőképessége

2,000.000 tégla és 800 ezer cserép. Az üggyel kapcsolatosan ismét felveti a gazdasági bizottság kérdését, majd kéri, hogy új verseaytárgyalást írjanak ki.

\arga Mihály szintén az új versenytárgyalás kiírását kéri. Czobor Mátyás szerint

a téglagyárban semmi nem volt. amikor bérbeadták s ezért fizet olyan kevés bérletet. A városi főmérnök azt ajánlja, hogy 10 évnél hosszabb időre adják ki a gyárat azzal, hogy a bérlő különféle gépeket szerezzen be.

Végül is úgy határozott a bizottság, hogy a versenytárgyalást eredmény'teleimnek mondja ki, megalakítja a gazdasági bizottságot, amelynek tagjai: Hollósv Ernő, kakas Ágoston. Hegyi Kálmán és Czobor Mátyás, akik sürgősen döntenek a versenytárgyalás részleteiről, hogy a bérbeadás olyan korán megtörténhessék. hogv a termelésben semmi fennakadás ne legven.

tett szolgálatot, köteles 1048—44-re is akár régi helyén, akár új munkahelyen azonos munkakörben újra elszerződ«« és szolgálatot teljesíteni.

I’elmentést indokolt esetben csak a vármegyei gazdasági felügyelőség adhat. Aki ezt a kötelességét megszegi, honvédelmi munka címén kirendelik gazdasági munkálatok kötelező végzésére. Esetleg internálják és mint internáltat katonai vezetés alatt álló munkatáborban szorítják munkára.

Kötelező a szerződés

Tilos gazdasági cselédet ipari üzemben alkalmazni, gazda sem fogadhat fel aratónak. vajgy napszámosnak olyan személyt, aki a múlt évben gazdasági cseléd volt.

A vétkes nmükajídót hat hónapiig terjedő elzárással es 8000 pengőig terjedő pénzbüntetéssel sújtják.

Aki nem akar dolgozni azt munkára kötelezik

vagy internálják

tel ességtelj esilésből teljes erőfeszítéssel vegyék ki a részüket. Akik erre önszántukból nem hajlandók, azokkal szemben erélyes intézkedéseket helyezett kilátásba.

Aki 1948-ban mini éves gazdasági cseléd. vagy mint dohánykertész teljesíBunda, boa akkor jó, ha

Bundák mérték után, mikádók bélelése és

gallérosa legolcsóbban

Laky szűcstől való

ZALAEGERSZEG Bethlen Gábor-u. 5. sz.

ifj.Laky Sándor

szucsmesteroél Készülnek

Nemcsak a cseléd cs dohány’kertész, hanem minden más gazdasági munkavállaló it*

köteles legkésőbb március 1-ig leszerződni és ha önként nem szerződött, március 15-ig a községi elöljáróságnál jelentkezni.

Azt. aki se nem szerződik, se nem jelentkezik es a munkaközvetítő hivatal által ajánlott munkaalkalmat sem Ingád ja el. honvédelmi munkaköt el ezettkent veszik igénybe. Adott esetben internálják és katonai vezetés alatt álló munkatáborba utalják.

Halló itt rádió hallgató

vül kénytelen vagyok vagy az idegen vallásfelekezet ceremóniáját végigélvezni, vagy pedig külföldet keresni. Mert Budapest It. nem hallható!

Jó volna nemzetnev elési és nemzetvédelmi szempontból is megfigyelni egyszer részletesen a rádió műsorát. Annyit beszélnek manapság nemzetvédelemről és nemzetnevelésről, hogy az országnak ez a legfontosabb nevelő szerve sem zárkózhatik el előle. Annál kevésbbé, mivel abban a kellemes helyzetben van. hogy szinte játszva, szórakoztatva tanít és nevel. Nem ártana megfigyelni: 1. mennyi eredeti magyar zenedarab hangzik el naponta és mennyi külföldi? Egyetlen külföldi állam sem hoz annyi magyar zenét ösz- szesen, mint mi egy napon külföldit! Ezzel a csak kissé felületesen gondolkozó közönséget arra nev eljük, hogy igazi műv észi értéke csak a külföldi zenének van. Pedig ez alapos és vétkes tévedés! Szólaltassuk csak meg magyar zeneszerzőinket! Adjunk nekik helyet és teret a szereplésre! Majd megtudjuk, meghalljuk, hogyan csendül meg a magyar lélek a magyar zene tükrében. — 2. Azt sem ártana egyszer megfigyelni, mennyi idegen előadónak ad helyet a Stúdió, s ugyanekkor! mennyi saját házi számol hoz, amelv ekért esetenként külön nem fizet semmit. Pedig a hallgatók számának folytonos növekedése miatt valószínűen elbírná a Stúdió pénztára, ha a v alóban tehetségeseket gy akrabban szóhoz juttatná. A nagy tehetségkutatás korszakában nem egészen helyes a sok házi szám alkalmazása. — 3. A prózai előadások sorában v alóban közérdekű, általános érdekű előadásokai kellene tartani. A kimondottan száraz, egy oldalú szakelőadások, klasszikus zongoraszámok nem a közepes műveltségű hallgatóknak valók. Ha ugyanis tekintettel vagvunk a rádióelőfizetők igényeire, szemünk előtt tartjuk azok oktatását, nevelését, azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ami az átlagos, közepes műveltségű közönség szellemi szükségleteit, kívánságait, vágyait valóban kielégíti.

Ezeket kívántam megjegyezni. Szeretnem* ha. válaszképpen soraim hely et kapnának b. lapjában. Szíves közléséért előre is köszönetét mondva, vagyok a mélyen tisztelt Szerkesztő Urnák igaz híve:

, Dt. Pomai Cvilla«

II.

Ha ellenben a m. t. Cikkíró Ur országos egyesületről álmodik ;nnelvnek tagjai kicserélhetik véleményüket, íme, elsőnek jelentkezem a vé lemé nyíl v i Iv állításra.

Mint már több helyen elhangzott és élőszóval többeknek magam is kifejtettem: még mindig sok a nagyközönség színvonalán mesz- sze túlemelkedő magas zene és tudomány. Különösen káros a klasszikus szalonzenének alkalmazása, hanglemezekről vasárnap délután. éppen a déli órákban, amikor a közönség legnagyobb része otthon van és szívesen hallgatna könnyebben megérthető és élvezhető könnyű zenét, lé helyett vasárnap délután 2-kor minden alkalommal operarészletek, míí- vészlemezek szerepelnek a műsoron, amelyeket az átlagos nagyközönség nagyrésze egyáltalában nem ért és nem is élvez, csak azok a kevés kiváltságosok, akik elhitetik magukkal. hogy nekik csak ez való. Ezek a zenei felső tízezrek pedig ugyancsak hallgathatnák a nekik megfelelő modern zenét, vagy klasz- szikus műsort akármelyik este is, meleg, kényelmes hálószobájukban. A külföld műsorán, szövetségeseinknél, különösen a németeknél, de az olaszoknál is, vasárnap legalább 3-ig rendesen »déli könnyű zene« szerepel a műsoron. Nálunk meg körülbelül I óráig tart a leventeműsor, utána ritka a könny ű zene, legnagyobbrészt a székesfővárosi zenekar játszik, rendszerint klasszikus darabokat. Két órakor pedig átveszi a műsort az említett művészlemezek sorozata. Ezen kellene valahogyan segíteni.

Nagyon helyesen teszi a Stúdió, hogy v ásárim]) délelőtt 9 órától délig istentiszteleteket közvetít. Jó ez katolikus szempontból is azoknak, akik betegség miatt nem tudnak szentmisét hallgatni. Legalább így némileg eleget tesznek kötelezettségüknek. Hangsúlyozom: ez csak a betegekre vonatkozhatik. Itt csak az a hiba, hogy — mint a rn. t. Cikkíró Ur megjegyezte —, Budapest II. vidékünkön egyáltalában nem hallható a 3 plusz egy lámpás készülékekkel sem. Minden vallásfelekezetnek joga van a maga istentiszteletének meghallgatására. Következésképpen joga van ahhoz is. hogy a másikat egy általában ne hallgassa. Pedig, ha én vasárnap délelőtt rádiót akarok hallgatni, a magam istentiszteletén kíA hivatalos lap vasárnapi száma két mezőgazdasági vonatkozású fontos rendeletet közül.

Az egyik rendelettel a miniszter jóváhagyta az Országos Gazdasági Munkabermeg- allapító Bizottság határozatát, amely

megszabja a mezőgazdasági munkabérek legalsó és legfelső határát. Az 1943. évre irányadó mezőgazdasági maximalis munkabérek közül a készpénzberek mintegy 30 százalékkal magasabbak az 1939. évi bérszínvonalnál.

Az emelkedés aránya tehát megfelel az ipari munkabérek emelésének. A naturálberek az 1939-es színvonalon maradtak, mert ezeket a ( drágulás nem érinti. A summád élelmezésen es , havi 2 mázsa kenyérgabonán felül havi 8—30 pengő készpénzfizetést kap. A maximális munkabéreket semmiféle címen sem lehet túllépni. Különjutalorn nincs.

A természetbeni járandóság

A másik rendeletet a kormány a honvédelmi törvény felhatalmazása alapján adta ki a mezőgazdasági munka végzésének biztosításáról. A mezőgazdasági munkabérek ősz- szegét nem érinti, mégis a cselédség és munkásság megélhetési viszonyait jelentős mértékben javítja ez a rendelet, amely részben a munkavállalásra és a munka légy elemre vonatkozóan hoz szigorú rendelkezéseket, de ugyanakkor gondoskodik arról, Jiogy a természetbeni járandóságaikat a cselédek és munkások természetben kikaphassák és megtarthassák. Kimondja a rendelet, hogy a gazdasági, cselédet bér lejében kapott járandóságai után általában nem terheli a közellátás céljára be- szolgá 1 tatási kötelezettség.

A rendelkezések a cselédség és munkásság érdekében elmennek a lehetőség határáig. Ezzel szemben a kormány megköveteli tőlük, hogv az idehaza rájuk váró munkából és kő-