Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-25 / 19. szám
2. ZALÁMIGYEI ÚJSÁG 1943. január 25. harcot vívnak a birodalom érdekében. A harc igen kemény és öngyilkosságot jelentene, ha a lakosság nem látná be azt, hogy kéméin harcok «s szenvedések ideje következik be. 6201 páncélost vesztett két hénap alatt a Szovjet A Német Távirati Iroda jelenti, hogy német katonai körökben a katonai helyzettel tisztában lévők azt írják, hogy a legkeményebb csaták dúlnak most keleten, amelyben különösen a sztálingrádi csapatok tudatában vannak, hogy ez a csata mindennél fontosabb. A harcok során a két hónap alatt a bolsevista csapatok összesen 6201 páncélost v esztettek. Ezek pótlása is előbb-utóbb lehetetlen lesz, mert hiszen a szov jet ipar sem tud versenyezni a veszteségek nagyságával. A Don középső vidékén nagy fölényben lévő bolsevista erők betöréseit az ellentámadás felfogta, vagyis a betört csapatokat ellenlökéssel felszámolták. A Ladoga-tó vidékén 27 nehéz szovjet páncélos maradt a hadszíntéren, megsemmisítettek több, mint száz tehergépkocsit, felrobbantottak egy lőszerraktárt. A Messerschmidt gépek ezen a harctéren 30 szovjet repülőt lőttek le. Gazdasági előadások lesznek Zalaegerszegen a sebesült honvédeknek A Kaposvárott székelő AlsódunántúliMe- xőgazdasági Kamara, áthatva attól a gondoláitól, hogy a sebesült honvédek kórházi életében a hasznosat a kellemessel összekösse, «lhatározta, hogy a sebesült honvédek részére gazdasági tárgyú előadásokat tart. A kórházak parancsnokságai a gondolatot örömmel vették és a megbeszélések eredményeképpen Kaposvár, Szekszárd és Zalaegerszeg honvédkórházaiban január hónap folyamán az Alsódunánüíii Mezőgazdasági Kamara az előadásokat már meg is kezdte. Halló Itt rádió hallgató Polgár Lajos »Halló itt rádióhallgató« c. «sikkével kapcsolatosan hozzászólás érkezett hozzánk, amelynek a tárgyilagosság alapján helyt adunk, bár nem mindenben értünk egyet a cikkíróval, hogy ezzel is hozzájáruljunk a rádióműsor évek óta vajúdó kérdésének tisztázásához. I. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Az utóbbi napokban b. lapjában a rádió- hallgató Ur tollából szerkesztett cikksorozatra •hajtok néhány megjegyzést tenni. A m. t. Cikkíró Ur több könnyelmű egyoldalúságot árult el. Első ezek közül az a kívánsága, hogy a gazdaközönségnek állandó, mindennapi tanfolyamat tartsanak. Ez a kívánság valószínűen abból a téves hitből indul ki, hogy agrárnemzet vagyunk, következésképpen első mindenben a gazdatársada- lom kellő kiképzése. Ez a beállítás már magában is hibás. Hogy Magyarországon fontos tényező a gazdasági termelés, ebből nem következik a gazdatársadalomnak mindenek fölé való helyezése. Mint már 1941-ben kifejeztem a Magyar Kultúrában, nem az a nemzet boldogul, amelynek tagjai csupa gazdaemberek. hanem az. amelynek minden tagja megtalálja a maga belvét az emberi közösségben. Nin cs tehát elsőségi joga a gazdatársadalomnak a többiekkel szemben semmiféle tekintetben. A gazdák különbén — mint mindenki jól tudja — eléggé megkapják a maguk szakoktatását a rádióban minden vasár- és ünTÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat', és szöveteladás napilapon délután 3 órakor. Egyetlen foglalkozási ág sem részesül ilyen gazdag oktatásban, szakavatott professzorok, tudományos előadók részéről. Azonfelül ott van a gyakori mezőgazdasági félóra, amelyek ugyancsak a gazdaközönség érdekeit szolgálják. Ezek tudatában van-e olyan foglalkozási ág, amely hozzávetőlegesen is hasonló elbánásban részesül ? Pedig a társadalom minden rétegének szüksége volna arra, hogy néha-néha, legalább havonkint egyszer-kétszer kapjon hasonló szakoktatást. Haza beszélek: A pedagógusok. a szülők vajmi kevés tudományos képzést kapnak a gazdákhoz viszonyítva. Nem hiszem, hogy a pedagógusok, vagy legalább is a szülők nem vennék szív esen, ha legalább kéthetenkint egyszer kapnának hasonló kiképzést. Ezt az álláspontomat tavaly a Szülők iskolájával kapcsolatban egy magánlevélben az egyik vezető tényezővel közöltem és remélhető, .begy hamarosan sikerülni fog a gyermeknevelési előadások bevezetése. Ugyanígy jónéven vennék a jogászok, pénzemberek és mások, ha az ő kérdéseikről is szó esnék a rádióban. Népszerű jogi előadásokat lehetne tartani, amelyeknek nemcsak a jogászvilág, hanem a laikus nagyközönség is hasznát venné. Ha mármost a m. t. Cikkíró Ur elgondolását foganatosítaná a Stúdió minden vonalon: ha naponta minden foglalkozási ágnak előadásokat, tanórákat tartana, aligha volna elég a napnak 24 órája. Ebben az esetben egy új leadót, Budapest TTI-at kellene felállítani, ami még a háború sikeres befejezése után is meglehetős gondot okozhatna a vezetőségnek. Ugyanígy nem volt szerencsés a m. t. Cikkíró Urnák az az elgondolása sem, hogy a tanyai ifjúság részére polgári iskolai tanfolyamot létesítsenek a rádióban. Aki valaha is foglalkozott ifjúsággal, annak tanításával és nevelésével, az elfogulatlan szülőtársadalom is jól tudja: a tanulóifjúságnak csak nagyon kis hányada az, amely különös ellenőrzés nélkül is pontosan teljesíti a kötelességét. Kellő ellenőrzés nélkül a tanulás, a munka semmibe vész, eredménye a nullával azonos. A tanya ifjúsága, ha nem kérik számon a munkáját, aligha fogja megtanulni íazt az anyagot, amit a rádióelőadó felad. Arra meg egyáltalában néni Tehet számítani, hogy az ugyancsak alacsony műveltségű szülők ellenőrizzék tudatlan gyermeküket. Nekik a nehéz megélhetés annyira elveszi minden idejüket, hogy. tőlük ezt a nekik valóban fárasztó fejmunkát elvégezni nem lehet. Ha u. i. a szülők akarnák ellenőrizni ígv gyermeküket, leg- alább is azon a színvonalon kellene államok* mint a gyermek áll. Vagyis együtt kellene tanulniok vele. Erre «pedig nincs idejük. Meddő próbálkozás v olna az egész, amire csak időt pazarolnánk, az általános sikertelenség biztos tudatában. Ez a próbálkozás semmiképpen sem volna összeegyeztetheti a már meglévő német, francia, olasz cs angol, eszperantó nyelvoktatással, amelveket minden valószín«- ség szerint a felnőttek hallgatnak. (Folytatjuk) Anyakönyvi hírek Multheti bejegyzések a zalaegerszegi állami anyakönyvi hivatalban: Születés: Gerencsér István m észá loss eged és Szabó Margit Zoltán fia r. k.. Hohonci Lajos szabósegéd és Simon Mária József fia r. k., Tibola Ferenc kisbirtokos és Péter Karolni Mária leánya r. k., Nagy Károly dr. kir. járásbíró és Kovács Gabriella Bence fia r. k., Németh István városi kocsis és Németh Teréz halvaszületett leánya, Lancsák futván kisbirtokos és Jákli Gizella Zsuzsanna leánya r. k. (Pózva), Szabó Erzsébet napszámos Erzsébet leánya r. k., Pálvi István pékmester és Kustán Irén Irén leánya r. k. (Já- nosháza). Halálozás: Balogh József napszámos éves r. k. (Dabronc), Dervalits Kárólv vasúti munkás 53 éves r. k. (Csáktornya'), Erdős, Frigyestié Hutter Mária 79 éves r. k., Kovács Ferenc községi sertéspásztor 62 éves r. k. (Pa- csa), Kozma Ferenc napszámos 20 éves r. k. (Bucsuta), Lippay Margit 7 hónapos r. k., özv. Nagy Paine Pölcz Mária 75 éves r. k., Komáromi Margit 7 napos r. k., özv. Krizmanich Józsefné Stern .Katalin 54 éves izr. Házasságkötés az elmúlt héten nem történt. Jelentkezzenek az állásnélküli erdőőrök A visszacsatolt területeken földbirtokrendezés alá vont, továbbá a zsidó tulajdonban volt erdőterületek teendőinek ellátásánál ideiglenes alkalmazást nyerhetnek azok az ai- erdészek és erdőőrök, akik a négy középiskolai előképzettség mellett erdőgazdasági szakiskolát, erdőőri szakiskolát, vagy alerdész- szakiskolát végeztek. Ezek az ideiglenes alkalmazottak Buda- periten 200, vidéken pedig 180 pengő havi díjazásban, ezenfelül háborús külön munkaátalányban és családi pótlékban részesülnek. Kiküldetésük esetén a m. kir. erdőkezelési gyakornokokat megillető kiküldetési költségeket jogosultak felszámítani. Az alkalmazás rendszeresített állami állásra való kinevezésre igényt nem nyújt, kifejezetten ideiglenes jellegű és négyheti felmondással bármikor megszüntethető, azonban a szolgálat kifogástalan teljesítésétől feltételezetten az államerdészet egyéb s a jszakszemely- zet létszámában való kinevezéseknél elsőbbséget biztosít. A kérvényhez csatolni kell a pályázó anyakönyvi kivonatát, erkölcsi bizonyítványt, állampolgársági bizonyítványt, iskolai végzettséget igazoló okmányt és orv ősi bizony ítv nnyt.. A kérvényeket a földművelésügyi minisztérium T/A osztályához kell beadni. A kérvényeket sajátkezíílcg kell megírni Ős 2 pengős okmány bélyeggel kell oltóin i. t |[
