Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-22 / 17. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. január TI. • Egy amerikai újságíró, G ralin er, lapjában azt írja, hogy a bolsevista kormány húsz jesztemleig készült a háborúra, míg az ország lakossága a legnagyobb nyomorban szenvedett. A Newyork limes megállapítása szerint a csungkingi kormány gazdasági helyzete sokkal rosszabb a háborús helyzetnél. A pénzhi- jgítás sem használt semmit, az árak eddig natvanszorosra emelkedtek a régi áraknál. Vetítsünk világosságot a mozi körül Tekintetes Szerkesztőség! .Nemrégen egy cikket olvastam, amely (szerint a helybeli moziban sok a balha és, hogy az valóságos »balhacirkusz«. Az illető iér, aki a cikkét írta, úgylátszik, ezzel akart szellemesen rámutatni a helybeli mozi állapotára. Az tény, hogy Zalaegerszegnél kisebb he- iyeken is rendesebb mozik vannak. A terem Maaga sem szép, ha lenézünk az első sorokra, akkor meg egyenesen a bizonytalanság érzése vesz erőt az emberen. A pénztár elhelyezése Tényeimetlen, a vészkijárat nem megfelelő, izoval az egész mozit át kellene alakítani, kogy alkalmas legyen a játszásra. Hát miért nem alakítják át, amikor elég ozép közönség van mindig? Az ősszel nagy klirrel-durral beharangozták az ú j mozit. Úgy itudom. éppen a szerkesztő úr volt az, aki beszámolt először az új mozi terveiről. Én ekkor azt mondtam, lassan a testtel, mert elold > azt is meg kell vizsgálni, hogy a városka elbír-e. két mozit. Ez a kétmozis gondolat ugyanis kísért az egész ország hasonló kis városaiban, de amikor a megvalósításra sor kerül, mindenki meggondolja, hova is teszi a pénzét. A szépséges tervek azonban, Mgylátszik, egyelőre tervek maradtak. S ha már így van, miért nem hatnak oda az illetékesek, hogy a mostani mozit alakítsák át ? Úgy tudom, szívesen átalakítanák azt, csak valami kis telek kellene a légén. A világért isem akarom azt mondani, hogy ne legyen másik mozi. csak azt, hogy, ha már nem lesz, hassanak oda, hogy a mostani megfelelően átalakulhasson. Ez a .városnak is érdeke, mert mindenki rajtunk nevet már, aki csak járt valaha Zalaegerszegen, hogy milyen gyenge a mozi, szálloda meg egyáltalán nincs. Ha már itt vagyunk a mozinál, előadás közben kattintsuk fel a villanyt. Reméljük, a hirtelen fényben hamarosan megtalálják helyüket azok a notórius későn jövők, akik Isten tudja, milyen okból, mindig előadás közben keresgélik a helyüket, végiglejtenek az erkélyen, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a vásznon megjelenjék a kalapjuk körvonala. Fur- csa és nagyon rossz szokás a moziba későn szaladgálni. Nemcsak magái zavarja azzal a későnjövő, hogy nem látta az elejét, hanem bosszantja a másikakat is, akiknek esetleg fel is kell államok, hogy az elkésett nagykénvel- mesen besétálhasson a helyére. Általánosságban az a szokás az egész ország területén, hogy az előadás megkezdésekor az ajtókat lezárják és csak a híradó, vagy a bemutató végén, a rövid kis szünet alatt nyitják ki újra, hogy a későnjövők is elfoglalhassák a helyüket. Ezt a rendszert a zalaegerszegi moziban is feltétlenül be kell vezetni, mert megengedheti“) len, bogs a fél előadást örökösen megzavarják azok, akik elkéstek és a helyüket keresik. Kínos eset: az. amikor például csak ketten vannak egv páholvhan és egész nyugodtan elfoglalják az első kél széket azzal a biztos tudattal, hogy ide már úgyse jön senki, hiszen a mellel te lév ő páholv is teljesen üres. Igen ám. csakhogy előadás közben egyszeresük megjelenik egy, vagy két hölgy és szigorúan ragaszkodik a két első székhez, amelyre a jegye szól. Képes végigsétálni az erkélyt, jegyszedőt hív, ellenőrzik a jegyeket, aztán kiszállítják a két elsőt, mert bálra szól a jegyük és a későnjövő 10—15 perces zavargás utón nyugodtan elfoglalja a helyét, mint aki jól végezte a dolgát. Kár, hogy az illetők nem hallják mindazt, amit a hátrább ülők és az alaposan megzavartak kívánnak nekik. A mozi ennek a kis városnak az* egyetlen szórakozóhelye, így tehát igyekeznünk kell. hogy azt megfelelő nívón meg is tartsuk. Az. épületet minél előbb át kell alakítani, a későnjövőket pedig meg kell rendszabályozni a rendes időben érkező többség erdekeben. Két-hároin ember nem ronthatja el a fél mozi közönségének estéjét. Ha né.— Vaspöri tudósítónk jelenti. — Vannak olyan dolgok, amiket, ha látunk, vagy hallunk róla, esetleg tudomásul vész- szűk, de nem keltik fel érdeklődésünket, mert a dolgot természetesnek tartjuk. De ugyanaz a dolog, amit még említésre sem tartunk érdemesnek, világesemény lehet, a világ érdeklődésének a középpontjába kerülhet, ha nem a megszokott helyen vagy időben, vagy nem a megszokott körülmények között történik. Isteni csoda, hogy 'tudunk beszélni, hogy meg tudjuk érteni egymást, de nem csodálkozunk rajta, mert, hogy így van, azt természetesnek tartjuk. Ha valaki így köszönt: »Jó napot«, mi gondolkodás nélkül rámondjuk: »Adjon Isten« s megyünk tovább, mintha semmi sem történt volna, pedig nagy dolog történt: »két ember megértette egymást«. De ugyanez a néhány szó világeseménv lenne, ha egy háromhónapos csecsemő ajkáról hangzanék el. De nem Is annyira a kimondott szavak, mint inkább az, aki kimondta: a gyermek vonná magára a figyelmet. így vagyunk a vaspöri főzőtanfolyammal is. Hogy van főzőtanfolyam, az csak természetes, hozzátartozik az életünkhöz éppen úgy, mint az elemi iskola. De, hogy a főzőtanfolyam \ aspör községben nyílott meg, ez már több, mint egyszerű tanfolyam. Ez a szó: »főzőtanfolyam« — úgy hangzik Vaspörön, mintha a betegnek azt mondják: »holnap meg- gyógyulsz«, — a hajótöröttnek: »már közeleg a segítség«, — a rabnak, hogy: »holnap szabad leszel«. Főzőtanfolyam Vaspörön, — erről már beszélni kell. Nem is annyira a tanfolyamról, mint inkább a faluról, a népről. aki a kultúrát ebben a formájában befogadta. \ aspör zalamegyei kisközség. Van benne körjegyzőség, iskola, egy üzlet és egy vendéglő. de nincs benne Hangya-szövetkezet, nincs kultúrház, nincs gazdakör, rádió talán 3—4 van a" faluban. A gazdák nagyobbrészt hetilapot járatnak; ez képezi minden kultúrájukat. A falu pépe gazdálkodással foglalkozik, nagybirtok nincs s így a szegényebb osztály kénytelen nyáron Sopron, vagy Somogy megyében gazdasági munkát vállalni. S hogy milyen a lelkiviláguk? Körülbelül egy évvel ezelőtt beszélgettem egy idős vaspöri gazdával s amikor kértem, hogy beszéljen valamit a falujukról s arról, hogy,1 hogyan élnek ott az emberek, az öreg bácsi legyintett a kezével: — Nem érdemes beszélni róla, — mondotta —, jót úgyse mondhatok, csak rosszat. Eddig csak megvoltunk, de már itt is beütött a baj JA gazdák urakat akarnak nevelni fiaikból. A múlt éven a bíró úr gazdasági iskolába küldte a fiát Nagykanizsára, az idén már elment a Bikali gyerek is, a Miska, az Andor Sándor leánya pedig valami háziasszony iskolába ment Komáromba. Mit gondol, mi lesz ezekből? Elszoknak a dologtól, annyi földjük pedig nincs, hogy dolog nélkül is megélhessenek. Igaz, azt mondta a bíró úr, hogy azért küldte el a fiát gazdasági iskolába, hogy itthon jobban tudjon gazdálkodni, pedig amennyi földje van, azon iskola nélkül is lehet gazdálkodni. Így beszelt a bácsi s én hiába magyarazhányszor nem sikerül majd előadás közbe* bejutni, mindenki igyekezni fog idejében megérkezni. A mozi nem átjáró ház, hanem előadó terem, ahol kötött időben kezdődik az előadás, amihez a közönségnek kell alkalmazkodnia. Fogadja Szerkesztő Lr soraim közléséért hálás köszönetemet. Zalaegerszeg, 1943. január hó. Egy hűséges mozilátogat«. tam, hogy minél kevesebb a birtok, annál okszerűbben, annál nagyobb szaktudással keM azon gazdálkodni, mert könnyű sok birtoko« sokat termelni, de kévésén sokat már nehezebb, hát ide kell a szaktudás. Hiába beszéltem a gazdasági tanfolyamok, a gazdakörök, a gazdasági könyvtárak fontosságáról, az öreg vaspöri bácsit nem tudtam meggyőzni. Féltette a faluját a pusztulástól s ez a féltés ott van a többi vaspöri nép lelkében is. De ennek csak örülhetünk, mert ahol ilyen emberek vannak, akik így féltik a falujukat, nem kell ott félni. Ez a nép, ha felismeri a helyes utat, akkor ugyanazzal a féltéssel a lelkében, kétszeres erővel fog hozzá faluja felemeléséhez. Az a két aranykalászos gazdailjó, az az egy háziasszonyképzős leány és a most működő főzőtanfolyam már annak a jele, hogy a falu népe kezdi felismerni a helyes irányt. Ezekután menjünk el néhány percre a főzőtanfolyamra s nézzük meg, mit is tanulnak ott a növendékek. A tanfolyam Kiss Szilvia és Jesszenszky Éva tanárnők vezetése alatt a róni. kát. iskola egyik termében van. A tanfolyamról Kiss Szilvia tanárnő nyújt szíves tájékoztatást. Kérésemre elmondja, hogy Zala megye területén eddig Zalaegerszegen, Alsóiéiul v án, Lendvavásár helyen, Nagykanizsán és most Vaspörön tartottak, illetye tartanak tanfolyamot. Ez a legkisebb községünk — mondja — s mégis itt van a legtöbb növendékünk. 27 növendékünk van, ebből hatan Ozmánbükről járnak át, de jövőre már oda is, kaptunk meghívást. — No és miből tartják fenn a tanfolva- mot? — A termet és a tűzifát a község bocsátotta rendelkezésünkre, a növendékek pedig személyenként 15 pengővel járulnak hozzá kiadásaink fedezéséhez. Ami pedig a tantárgyakat illeti, tanfolyamunk két részre ósdik: elméletire és gyakorlatira. Az elméleti rész áll: Háztartási ismeretek, Kertészet, Állattenyésztés, Egészségtan és Neveléstan tantárgyakból. A gyakorlati rész pedig: főzés; természetesen a polgári konyha ételeit főzzük, magyaros kézimunka. szabás, férfi és női fehérneműkészítés. A tanfolyam január 11-én kezdődött éa február 21-ig tart, amikor is kiállítással egybekötött záróvizsga lesz. A növendékek oklevelet kapnak. Még egy utolsó kérdést: — Milyen kedvvel tanulnak a növendékek ? — Nagyon jó kedvvel — mondta a tanárnő. De nem is mondhatott volna mást, mert amint látom, a növendékek irkájuk fölé hajóba, a legnagyobb csendben dolgoznak, rajzóra van. Különben a teremben példás a rciul és fegyelem. Megköszönöm a tanárnők szíves fáradságát, hogv szívesek voltak tájékoztatni s már búcsúzom is, hogy ez a riport mielőbb megjelenjék a Zalamegyei Újságban, hadd vigye a hírt mindenfelé: Egy zalamegyei kisközség: Vaspör, elindult a boldogulás felé __ Ezek u tán azt szeretném, ha még a tél folyamán beszámolhatnék a vaspöri gazdakör megalakulásáról is, a jövő télen pedig téli gazdasági tanfolyamról írhatnék beszámolót* i Polgár Lajos«; *AAA*A***AAß*0*WWW*ß*WW*ß0W*ß0**i*ilk0W**___________________________________ Eg y falu elindult... Főzőtanfolyam Vaspörön
