Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)

1943-01-16 / 12. szám

' 6.

ZALAMEGYEI ÚJSÁG

1943. január ÍR.

Halló itt rádióhallgató...

cftsszonyoR

és leányod

Fiatal leányoknak új haj ék szert találtak ki a német divattervezők. Bársony virágok, madárkák, gyümölcsök, masnik, finoman díszítik a fiatal leány délutáni és esti frizuráját.

*

Svájci divat öllel a finom csipkekarnilura:

Svájci divatötlet a finom csipkegarnitúra: (elegánsan hat, akár délutánra, akár estére lehet használni.

*

A kedveli paraszlszoknya egyik legújabb változata a parasztszoknyaszerű kabát. Nem mindennapi ez a parasztszoknyás télikabát, csak kissé vastagít. Vékonynak nagyon előnyös, derékban széles övrésszel, ami a húzást összefogja. Ilyen; kabátok nyaka teljesen síma, csak magas szőrme manzsetta díszíti a kabátot.

*

Újból divatba jön a nagyanyáink viselte spencer kabát. Ennek az az el ön ve, hogy különböző ruhákhoz, szoknyákhoz hordható. Pótolja a téli kosztümöt s gloknis szoknyával még korcsolyázni is lehet benne.

*

Viseltünk már zsebnek mindenféle változatot, de inggallért zsebnek még soha. Pedig a legújabb zsebmodel] ilyen. A nagy lapos zsebek felső részén olyan kihajló van, mint az inggallér szárnya. A kihajtót olyan, színnel bélelik, minit1 az öv színe.

* * *

IDŐSZERŰ HASZNOS TANÁCSOK.

Fehérnemű kényelmes mosása. A ruhát megforgatjuk langyos szalmiákos vízben és beszappanozzuk. Természetesen, a ruhát különválasztjuk azon sorrend szerint, ahogy a mosásnál szokás. Legelőször az asztalneműt vesszük elő, azután sorra a többit. Reggel, ha az üstben már forr a víz, amelybe hamulúgot tettünk, kinyomkodjuk jól a beszappanozott ruhát és az üstben 1 éra' hosszat jó erősen főzzük a ruhát, ekkor hideg] vízbe tesszük — nem sok vízbe — és abban jól átmossuk, azután kiöblítjük és kékítjük Ezzel a módszerrel sok szappant és időt megtakarítunk a mosáskor.

1. Ha ay, aprófát egészen vékonyra hasogatva beleesom ago Íjuk papirosba, gyorsabban, nagyobb lángot ad és papirost is, aprófát is megtakarítunk] vele. Az aprófa helyeit használhatunk így paL pirosba csavarva torokét, galvakat, szárított vadgesztenyét, makkot, hullott, de jól megszárított lombot is.

2. Ha, a szenét, mielőtt a kályhába tesszük de csak közvetlenül előtte! vízzel meglocsoljuk, sokkal jobban ég és Levesebb salakot hagy.

3. A faíűféses kályhákba nem szabad apránként rakni bé adüzelől, meri így a huzal ki viszi a meleget, hanem egyszerre hagyjuk, nyitott kályhaajtó mellett, parázzsá égni, akkor becsukjuk a kályhaajtót és így egész' nap tartja a meleget a parázs és hamu.

4. Ha kisebb vaskályhánk — amelynek előnye, gyorsan bemelegszik — igen hamar kihűl, kip tapaszlhaljuk belül agyaggal, ahogy a falai szoktuk ■sauazni. Mikor a Pipaszlás rá ég, nagyon jól tartja a meleget. ,

ifi

RECEPTEK:

KakaotorUi. 8 deka vaja! Habosra kavarunk, adunk hozzá 2 egész tojást. 27 d ka porcukrot, jól elkeverjük, 25 deka liszthez adunk 2 deka kátkáét, egy csomag sütőport, lel citrom héját és levét és hozzákeverj fik a tömeghez, végül 2 deci tejfellel, vagy tejjel eldolgozzuk, zsírozol! és lisztezett tepsibe, öntjük és szépen megsüljük. Kettévágjuk és ízzel töltjük.

II.

Igaz, hogy a párhuzamos műsoradás már megvalósult, de mostani formájában nem alkalmas arra, hogy a mai kornak megfelelő, egész munkát végezzen. Ugyanis Budapest II. energiáját is fel kell emelni legalább 100 -120 kilowattra, mert csak így tud a rádió az egész ország területén eredményes lcultúrmunkát végezni.

Annyi bizonyos, hogy a háború után nagy átalakulások lesznek s mivel itl vezetőszerep jut a rádiónak, (világos, hogy a rádiónak is a kornak’ megfelelően át kell alakulnia, le kell térnie a üógi útról s új utakon leéli elindulnia. Ez nem: akar jóslás lenni, mert hiszen az átalakulási folyamat már több téren is megkezdődött. Hogy csak egyet említsek: megalakult a Parasztszövetség, amely a parasztság kiművelését, felemelését tűzte ki céljául. Egymásután nyílnak meg a gazdasági tanfolyamok a legtávolabbi, legkisebb falvakban is, vándorkönyvtárak indulnak útnak, hogy elvigyék a kultúrát oda is, ahol eddig a népek az elemi iskolai tankönyveken kívül semmit, vagy esetleg néhány tízfilléres ponyvaregényt olvastak.

S nézzük csali meg, mi lesz ennek a 1c ö vetkezni ér nye? Minél jobban művelődik a parasztság, annál nagyobb lesz a kuliúrigénve s önmagától fog bekövetkezni az az eset, hogy a gazdák igyekea- nek okszerűbben gazdálkodni, többet termelni, nagyobb haszonnal dolgozni, hogy a kultúrigé- ínyeiket kielégíthessék. Ezek után elképzelhetjük, milyen jólét lesz itt a háború után, hogy milyen fényözön fogja az elsötétítést felváltani.

De bármilyen igyekezettel dolgozik is a Parasztszövetség, mégsem lehet csak úgy egyik napról a másikra kiművelni, álépíleni a parasztságot.. Ugyanis nem lehet egy ugyanazon időben minden községben gazdasági tanfolyamokat rendezni, s nem lehet rövid idő alatt minden falut ellátni könyvtárral. Éppen ezért ebbe az áldásos miuir kába bele kell kapcsolódnia a rádiónak is.

Hogyan képzelem én ezt el? Lenne két nagy adóállomás. I erm eszel esen mindegyik egésznapi műsort adna, annál is inkább, hogy így minden percet kihasználhassunk a népművelés javára. Az egyik lenne a szórakoztató rádió, a másik pedig a népművelési rádió. S míg az egyik oktatná, művlelné a népet, addig a másik adó kielégítené a művelődéssel járó kultúrigényeket (zene, színmű, slb.)

Én most csak az úgynevezett népművelési rádió»-val akarok foglalkozni. Mindenekelőtt a rádiós tanfolyamok rendszeresítésére gondolok. Ez nem uj gondolat, mert a rádió ezt már megvalósította akkor, amikor gyorsírói és nyelvtanfolyamokat rendezett. Tehát én most csak a tanfolyamok kibővítéséről, akarok beszélni.

Egyik legfontosabb s egyben a legsürgősebb a gazdasági tanfolyamok rendszeresítése lenne. Ez a rádiónak nem okozna nagyobb gondol, mint a rádiós nyelvleckék. Csak egy gazdasági szakembert (tanárt) kellene igénybevenni. A gazdák megfennék a szükséges gazdasági tankönyveket, a tanár pedig rádión keresztül feladná a leckét s a feladóit tantárggyal kapcsolatban magyarázat okai, előadásokat tartana.

De, hogy a gazdák a rádiós tanfolyamoknak komoly s rendszeres hallgatóivá, illetve tanulóivá váljanak, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a gazdák a tanfolyam befejezésével valamely gazdasági iskolában vizsgát lehessenek és sikeres vizsga esetén b>zonyítványl kapjanak. A tanfolyam esel leg több éves is lehelne. Ugyanígy lehetne egyes ipari és kereskedelmi elméleti tanfolyamokat is tartani. Lehetne továbbá zenei oktatást is végezni. Sőt még tovább megyek, lehetővé kell lenni mindenki számára, még a legtávolabbi tanyán élő ifjúság számára is, bogy a rádió útján a polgári iskola mind a négy osztályát elvégezhessék, illetve arról évvégén vizsgál lehessenek.

Ila mindez megvalósulna, a rádióéin fizetők száma rohamosan emelkedne. Ugyanis a rádiónak ez adna igazi értéket, mert a rádió nemcsak szórakoztatna és tanítana, hanem bizonyítványok elnyerését is lehetővé lenné.

Tudom, hogy majd lesznek, akik azt mondják: felesleges a népei agyonlanílani. Akik így gondolkoznak, azoknak már most azt felelem nem is azok részére lesznek a tanfolyamok, akik. feleslegesnek tartják a tanulást, hanem azok részére, akik tanulni akarnak.

Magyar rádióelőfizetők országos egyesülete

Annyi bizonyos, ho^y a legszélesebb körű, a legnagyobb horderejű kultúrintézmény a rádió. Be tudja hálózni az egész földel és a gyermekeké éppúgy, mini a felnőt leké. a szegényeké éppúgy, mint a gazdagoké, a boldogtalanoké éppúgy, mint a boldogoké, tehát a rádió mindenkié, vagy legalább is annak kellene lennie. De a rádió is csak akkor tökéletes, ha mindenkihez szól: a rádió csak akkor tölti be egészen hivatását, hu mindenki megla’álja benne a maga műsorszámát.

Éppen ezért fontos, hogy a rádió és hallgatósága között meg legyen a teljes összhang. Ez csak úgy érhető el, ha a rádió és a hallgatóság; szorosan egybekapcsol ódik. Mert kellemetlen helyzet állna éuT, ha a rádió is mást akarna, meg a hallgatóság is.

De mivel a magyar rádióhallgatók száma már majdnem egymillió,, az a kérdés, hogyan lehetne ezt az összhangot a rádió és hallgatósága között megteremteni, illetve biztosítani? Ennek csak egyetlen módja van: a rádióelőfizelőknek egyesületbe kell tömörülniük. Csak az egyesületen keresztül volna lehetséges, hogy a hallgatók szorosan együttműködjenek a rádióval.

(Folytatjuk;

JOeveníe és Sport

Szeretettel emlékeznek vissza a honvédek a leventekiképzésükre

Az egyik leventeoklaló tegnap a következő levelet kapta egyik volt leventéjétől:

»Ne haragudjék, hogy pár sorommal zavarom, de a lelki íurdalás annyira bánt, hogy az én főoklató uramnak nem írtam, most bocsánatot kérek, de, sajnos, nem volt alkalmam és időm1 az újonckiképzés ideje alatt. Tisztelt főoktató úr, még csak most tudja meg az ember, hogy mit ér a levente, amikor az emixer bevonul katonának é-s látja azokat, akik megszállott területen voltak és nem járhatlak leventébe, hogy mennyivel mások azok, mini mi, akik leventébe járhattunk és ott megkaptuk a honvédség előképzését. Ezért nagyon szépen köszönöm a look.aló úrnak úgy, mint Ivá- lovics főoklató úrnak, hogy minket, zalaegerszegi leventéket a legjobb apai szívvel tanították meg katonai dolgokra. Ezért örökké hálás leszek a főoktató úrnak és a Kálovies főoklató úrnak odaadó, fáradságos munkájáért. Kérem az Islentí. hogy ezért a hazafias munkáért a Magyarok Istene fizessen meg minden zalaegerszegi okiak* úrnak. Szebb jövőt kíván egy volt zalaegerszegi levente: Kincs István.

így és eddig szól a levél. Nem nekünk szóit ugyan, de annyira jellemzőnek tartjuk a helybeli ievenleoklatók derék munkájára, hogy szükségesnek tartól luk közreadni, mert ebből minden szülő és minden érdeklődő, aki az ifjúság hazafias nevelésével törődik, láthatja, hogyan is vélekednek fiaink akkor, amikor már kikerültek a levenlej- mozgalom szárnyai alól. De egyúttal azért is közreadjuk, mert ebben a levélben látjuk legszebb elismerését annak, hogy a Ievenleoklatók milyen lelkiismeretesen és becsületesen végzik nehéz és nagyon felelősségteljes munkájukul és ők a magyar ifjúság névtelen vezetői, akik semmi dicséretet nem kapnak, akikről csaknem mindenki megfeledkezik, bototl ők a nemzet második szánni napszámosai, akik a betűvetés után hazafias szellemre és a katonás magyar múlt hagyományaira tanítják fiainkat.