Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-03-31 / 72. szám
2. * ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. március 31 j Anglia pendizabályokra készül India ellan (MTI) Az angol alsóháziján A flee őrnagy) kijelentette, hogy Anglia kénytelen lesz cselekedni a hinduikkal szemben, mert amit Gandhi csinál, az nem demokrácia. India minisztere szintén beszédet mondott ezzel kapcsolatosan és kijelentette, hogy a' történendő kért teljesen Gandhit terheli majd a felelősség. Lengyelország nem hajlandé a megalkuvásokra (MTI) Stockholmi jelentések szerint Si- korszkv tábornok, a londoni lengyel kormány egyik vezetője, nyilatkozatot tett közé, amelyben bejelenti, hogy ha Lengyelországot bárminemű sérelem éri bármelyik fél részéről, az ellenszegülne az ország integritását és szuverenitását sértő intézkedéseknek. Népművelési előadások befejezése Pálfisze^en — Mileji tudósítónk jelenti. — Szép napja volt Pálfiszegnek március 28- án. A környék intelligenciája, élükön Gat's Elemér plébánossal, megjelent a község elárvult iskolájában, hogy tudásukkal, tapasztalataikkal és jótanácsaikkal oktassák, műveljék magyar polgártársaikat. Az előadássorozatot Gats plébános nyitotta meg, aki hallgatósága előtt szép, gondolatokban gazdag beszédben mutatott rá a népművelés fontosságára. A rozsdás, eldobott fejszéből indult ki, amelynek nincs érteke; de ha kovácshoz visszük, aki új fényt és Ajlt! ad neki, akkor kitűnő munkaeszközzé válik. Mi is hagyjuk el a nemtörődömséget, csiszoljuk, élesítsük eszünket, mert arra, ha valamikor szükség volt, ma Különösen nagy szükség van. Az eljövendő idők talpig erős és értelmes embert kivannak, hogy edes hazank 11111013 zátonyra ne fusson, hanem révbe evezzen. Gats Elemér plébános után Tuboly Aladár földbirtokos, okleveles gazda szakszerű gazdasági előadása következett a talajművelésről, talaj baktériumokról, a műtrágya hasznosságáról, különös tekintettel a göcseji talaj visz- nvokra. Szólott továbbá a lovak kü lem tanáról és a lovak jegyeiről. A mindvégig változatos előadást a hallgatóság nagy érdeklődéssel hall - gattaEzután Ács Imre körjegyző időszerű közellátási kérdésekről beszélt. Hangoztatta, hogy mindent el kell tűrnünk, igaz magyar szívvel- lélekkel, mert tudnunk kell, hogy ma mindent a magyar honvédnek kell adni, hogy ki ae hullj éle kezükből a fegyver és meg ne ismétlődjék 1918. \ égül Kauten Béla tanító Körösi Csorna Sándorról tartott előadást. Lepergette hallgatósága előtt Körösi Csorna Sándor szenvedésekkel és nélkülözésekkel telt életét. Példaképül állította a hallgatósága elé törhetetlen! akaratát, lemondását a szent cél érdekében, nyen magyarOKra van ma is szÜKsegünk. Az előadásokért Németh József kántor- tanító mondott köszönetét az előadóknak, akik mind más községből jöttek össze. Az ilyen lelkes előadások ki fogják emelni Göcsejt mély) álmából, fényt, derűt visznek a községekbe. Minden igyekeztükkel azon lesznek, hogy »Göcsej« előtt a mások által olyan szívesen használt »sötét« jelzőt munkájukkal eltöröljék. Csáktornyái képeslapok 1943. I. Csáktornya, március hó. Melegen fújnak a böjti szelek, s mint ezernyi apró lobogót lengeti a százszámra bá- bámészkodva tob ngó asszonynép nehézselyem fejkendőjét. Kápráztató tarkaság a sokféle színben csillogó nagyrózsás selyem. Árus-sátrak az utcán, előttük egymást taszigálják a néze-i lődők; a gyermekek cukros-kordé körül ácso- rognak, könyökig zseb redugott kézzel (ami úgy Játszik, általános muraközi szokás) és egyik- másiknak a nyála is csorog az üvegalatti törökméz után, amelyre bőven száll az utca, temérdek pora. Érdekelt v olna, hogy a szorgalmasan v agdosó utcai cukrász törökméze után kezének tisztaságát is meglássam, de a gyerek , gyűrűn nehéz lett volna feltűnés nélkül keresztültörni és kérni »húszért tő tökmézet«, amelyet a közegészség nagyobb dicséretére, naponként mérnek Csáktornya utcáin, miként a Balkánon. Van erre szükség? ítélje meg hatósági orvos úr! Á zászló és árnyéka Hetivásár van, nagy a forgalom s az ember legyen, aki keresztül tud menni az utcán zökkenésmentesen. Idegbizsergető látvány, ami- [kor a hatalmastesLű, tányérnyi pia tájéi muraközi lovak odalbabökik a süketen bámészkodókat, mert, hogy a közlekedési szabályokról halvány fogalmuk sincs, az igaz. A járdán sem leheti közlekedni: az ilyenkor falusi kaszinó. Utattörni is nehéz, mert a tömeg — akadály. Nagynehezcn a piactérre vergődök. Tulajdonképpen nem is tér — csupán a vége szélesedik azzá —, hanem egy széles utca, Horthy Miklósról elnevezve. A tér elején foglal helyet az igazán ritkaszép országzászló, hosszan elnyújtott, hátamögötti műkőszegélyes parkírozással. csaknem végig, a tér közepéig. Az országzászlóról minden műkritikus a legszebb! bírálatot adhatja, de « érthetetlen, hogy hogyan tűrhetik azj illetékesek, hogy az ünnepélyes külsőt kölcsönző alkotás tövében follyék le! a vjjfiár zsibaja és a szép parkírozást a hetipiacok szemetje mocskolja be, holott alig száz méternyire hatalmas és a célnak talán jobban megfelelő tér tátong üresen. TOTH GYULA úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivat; és szövetdadás Nem lehetne vájjon ezen sürgősen segíteni?, É6 nem lehetne esetleg mellette két oldalt az úttestet is egy kissé rendbehozni, a le-* betonozatlan gyalogjáró résszel egyetemben, legalább kidüledező magas betonszegélyét és gödrös tetejét kellene kijavítgatni, amíg nú anyaggazdálkodási viszonyok lehetővé teszik a; maradandó megoldását? Ez a fényes országzászló sötét árnyéka. Tej-jegy mögötti tejmizéria Széjjelnézek a kofák között s feltűnő sok itt is a bolgárkertész. A hetipiacoknak ők itt is oszlopos tagjai s árucikkeik minőségiek.’ Egyébként még mindig szép mennyiségben hoznak lel gyümölcsöt, amelyről híres Muraközt Egy különleges árucikkre figyelek fel: apró, kúp-alakú s amolyan se barna, se rózsaszín árnyalatú képződmény. Szemügyre veszem, de nem tudok dűlőre jutni. Megkérdezném azj asszonyt, de hallom, magyarul még nem tud s az árakat is még dinárban mondja be az egyik vevőjének, akitől felvilágosítást is kapok a kúpok anyagára vonatkozna;!: tejfeles túró, paprikásán felfüstölve. (Gyanús színére való tekintettel, nem lett volna étvágyam hozzá.) Az óvár szomorkodik Csáktornyán járni és az óvárat nem látni nem lehet. A ket fogalom majdnem közös. A hatalmas fák kopasz koronái közül kopott! bástya tornya regélve int felénk. Nagy kár,, hogy a szomszédos gyár magas deszkakerítése elzárja a rálátást és nem engedi élvezni d nagyszerű panorámát az alkonyati napsütésben. pedig idegenforgalmi érdek lenne lebe-? tővé tenni azt, és kiemelni azt a nagyszerű! romantikát, amelyet a tölgyfapadlós fahíd a patak fölött, meg a vár-árok jelent. Érdekes és mély sejtelmek lepnek meg, amint belépek az évszázadokkal dacoló bástyafal kapuján és végigmegyek sötét kapualja alatt. Micsoda történelmi lev égő hatj a át itt a történelmi falakat. A komor fönség uralkodik itt és kegyelettel jár a szemlélő a! falak között. De a kegyeletet csakhamar megzavarja az a szörnyű kontraszt, amelyet a sörös reklámok ritkító színű és öles nagyságú hirdetőtáblái képviselnek, amelyek nagyon szép, számmal ütköznek a szemeink elé. (Kár, hogy elfelejtettem akkor megszámlálni.) Úgy mondják. hogy a várat műemléknek nyílvánították. Nosza, akkor v alakinek gondjaira is van bízva. És vájjon azoknak szépérzékével összeegyeztethető ez a kirívó ellentét? De úgy gondoljuk* hogy szükség /sincs rá, hiszen nem is ki-d mérésről, hanem csupán raktárról van szó.) Raktárnak meg minek cégér és minek annyi? Úgyis olyan sok oda nem való tábla és felírás rontja ,a történelmi hangulatot és falak) képét, de amelyeknek mégis ott kell lenniük, míg! a háborús fellegek el nem oszlanak fejeink) fölül, lévén az egyetlen légvédelmi óvóhely szintén a ,v ár alagsorában, s ennek munkálatai és v édherendezései eléggé elcsúfították amúgy- is patinás külsejét, de méginkább alagsorának) utánozhatatlan belső konstrukcióját. Hogy miért volt ezekre szükség, nem tudjuk, de nem látjuk semmi értelmet sem. Mint légvédelmi óvóhely megfelelt volna eredeti formájában, átalakítás nélkül is, mert a téglával (■elhízás rajta semmit sem erősített. És naigyon csodálkozunk a Műemlékek Országos Bizottságán, hogy ilyen formában hozzájárult azt alakításokhoz. Vagy nem? Az, óyúr szomorkodik! (Folyta tj uk.) Nyiry Albert;
