Zalamegyei Ujság, 1943. január-március (26. évfolyam, 1-72. szám)
1943-03-22 / 65. szám
ZALAME&YE1 UJSÁC 1943. máreius 22. Hitler vezér és kancellár beszédet mendott Hitler vezér és kancellár a német hősök ünnepén, vasárnap, nagy beszedet mondott, amelyben bejelentette, hogy a máso-i fclikí világháborúban (eddig 542 ezer németi hősi Jialott van. Beszédében ismertette még a totális mozgósítást. és rámutatott arra, hogy ha nem indítottak volna háborút a bolsevizmus ellen, úgy a bolsevizáláo az egész Európát elborította volna. Megjósolta, hogy a háború végén azok az államok omlanak össze, amelyek napróí-napra jobban a zsidók hatalmába adják magukat. Tuniszban megindultak a támadások T)* Tuniszban a németek egy igenj fontos hágót szálltak meg, amelyek következtében a tuniszi kikötő az angolszászok rc- ezére használhatatlanná vált. Tuniszban egyébként rendkívül hideg és fesős idő uralkodik. A hírek szerint tegnap; reggel óta úgy a Mar ett-vonal ellen, mint a másik két német-olasz arcvonal ellen indult támadás. Megjegyzik német helyen, hogy a támadások nem érték váratlanul Rommcít és az teljesen felkészült a támadásokra. A német ellentámadás, a rossz idő ellenére is. több jelentős helységet elfoglalt. A házasság célja Isten akarata és a nemzet jövője: a gyermek Az eddigieknél nagy obbszámű közönség' érdeklődése mellett tartották meg a Kultúr- ház nagytermében az A. C. harmadik világnézeti előadását, amelyen a Katolikus Legény- je-gylet A hazaszeretet és Székely himnusz című hazafias dalokat adta elő kitűnő betanult^ sággal. Nagy laki Béla \ ád és védőheszéd című Mécs verset adta elő, míg Beneze Pál Fiúra Sándor Lámpa fény című versét adta elő. Úgy a szavalok, mint a vegyes énekkar nagyszerű felkészültségről tett tanúságot. Zsidó Sándor dr. országgyűlési képviselő az eszmeáramlatoknak a házasságról alkotott, felfogásáról tartott igen érdekes előadást. Beszédében mindenekelőtt ismertette, hogy a házasság a legrégibb, legszentebb és legfontosabb intézmény, mert az Egyház innen kapja híveit, az állam polgárait és az népesíti bei a mennyországot. — A házasságról való felfogásunk —' mondotta — lényeges alkateleine világnézetünknek, amely nem lehet más, mint krisztusi, vagyis keresztény . Krisztusi világnézeten vágyjunk tehát akkor, amikor a házasság szentségét és a családnak Istennel való szövetségét hirdetjük. A jó Isten akarata az, hogy le-/ jgyen család és Krisztus Eriink önmagát tette a család fejévé. Aki tehát a házasság legszentebb intézményét bántja, magát Krisztust bántja. A keresztény világnézet fogalma kifejezhető abban, hogy az ember földi rendeltetése Isten akaratának a krisztusi evangélium szellemében való teljesítése. A keresztény világnézet tehát hasonlít .egy irány f űhöz, amelynek központi tengelyében az evangélium áll, amely bármilyen helyzetben egy állandó örök és változatlan pólus, az isten felé mutat. Ezután részletesen kitért az aszketizmus! korára, amely a lelkieket a test fölé h'e-' Jyeztc, a renaisance korra, amely a szép test Öltözködjünk mmBsm rém atruLa úri és női szabóságából Kész nőíkabát és ruhaosztály Uridivat; és szö vetei adás kultuszát ljelyezte a lélek kultusza fölé. A liberalizmus és a marxizmus, valamint a materializmus szembehelyezkedik a keresztény világnézetnek a házasságról vallott felfogásával. Részletesen szólott a flörtről és pajtás- házasságokról, amelyeknek felfogása az Egyház tanításaiv al teljesen ellentétben áll. Szólott ia gyakqfríi magzatgyilkosságról, amely' emberölés számban megy az Egyház felfogása szerint, jj^ujd így folytatva: — Törvényes úton nem lehet ezt a kérdést megoldani, mert itt az egész felfogásunknak, (gondolkodásunknak megreformálásáról v an szó illetve, hogy visszatérjünk a keresztény világnézetünknek szigorú, de egyedül elfogadható álláspontjához, ahhoz, liogv a iházasság célja a gyermek, Isten akarata a gyermek, a. nemzet jövője aí gyermek. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, így felelt: v - j — JNézetem szerint a vezető egyéniségeknek Jkell jó példával elölj árui Isten és nemzet szolgálatában. A nemzet szolgálata ugyanis a keresztény világnézettel nem ellenkezik, úgy azonban, hogy a nemzet szolgálata sorrendben az [Isten szolgálata után köv etkezzék. Ez egyik pont, amelyben a nemzetiszocializmus világnézete kihívja a keresztény világnézet bírálat. .. Az Isten és nemzet szolgálata kötelesség, amelynek az ember leikébe és cselekedeteibe nem szabad ütközni. Ila mégis ütközik, igen zavaros és hamis ellentétek születnek, mint például az, hogy az isteni mindenhatóság helyébe a faji mindenhatóság, a keresztény vallás helyett a faji vallás lép. Kitért arra, hogy a zsidóság térfoglalása (ejlen a kereszténység már többször tiltakozott, mert ezzel a tiszta keresztény házasság érdekeit akarta megvédelmezni. — Vissza kell tehát térnünk — fejezte be beszédét — és elsősorban a vezető ér-i lolmiscgnck kell visszatérni a házasság isteni intézményéről vallott felfogáshoz. Vissza kell állítani a családban a keresztény erkölcsisé- get, Isten rendeléseiben és parancsaiba vételt törhetetlen hitet, Isten szolgálata által kell fajiságutikban és nemzetünkben megerősödnünk. A mai. eszméktől duzzadó világban azt már kétségtelenül látjuk, hogy új világ születik. aíTf Ennek az új világnak tengelye csakis, a krisztusi házasság lehet. Arra kell tehát a magyar ifjúságot ránevelni, hogy lennek' a krisztusi házasságnak legyen szószólója, legyen harcosa, éljen rí ház asság előtt tiszta életet, mert á tiszta élet egyik biztosítéka a krisztusi házasságnak. Ez a legbiztosabb fajvédelem. Krisztusi házasság nélkül az új világ hamar összeroppan, mert az' új világban minden megváltozhat^ csak a házasság isteni intézménye ngm. A* Európa most a vajúdásnak a harcokkal, kétségekkel és gyötrelmekkel teli éveit éli. Mi hisszük, hogy úgy fog megszületni, hogy áldást és békét, kultúrát, igazságot áraszt majd' minden országra és minden népre. Hisszük, hogy az új társadalomalakító erők a kereszténység örök folyamatában fognak megtisztulni. Hisszük, hogy az új Európa társa dal mának alapja az erkölcsében megújhodott keresztény család lesz. Hisszük azt, In magyar társadalom és a magyar vezető értelmiség elől fog járni jó példával. Hisszük azU is, hogy az új világnézetnek ma még jobbra- balra lengő iránytűje azon a ponton fog megnyugodni, ^melyre egyszer beállította a mi Urunk és mesterünk, Jézus Krisztus. Híres salai emberek xvi. : • Zalaiul u h. A Kaplyon nemzetség sarja. Azé a nemzetségé, amely Kézai szerint az egyik honfoglaló vezérnek, Kendé-nek az egyenes le- származója. A nemzetség eredetileg itt, Dunántúlon lakott s csak később húzódott d Nyírségre.'Innen jön le a máig virágzó gróf Károlyi család is. Zalaudus a nemzetség dunántúli ágából származott. Ennek az ágnak Zalaegerszegen, Nyirádon, Szántón és Szócsőn voltak birtokai., Atyja, Márton 1203-tól 1206-ig Vas megye királyi ispánja. Zalaudus pap lett s már 1226-ban székesfehérvári olvasókanonok. Mint ilyen, nemsokára a királyné kancellárja. Azután veszprémi kanonok és prépost. A királyi családdal való jóviszonva azonban 1243-ban megszakadt. * I Bertalan veszprémi püspök halála után, t vagyis a veszprémi káptalan Zalaudust választották meg püspöknek. Szokás volt azonban, hogy a káptalanok a p ü spökvÓlajsztéss, előtt a király előzetes beleegyezését vagy legalább a választás után a király jóváhagyását kérték a megválasztott személyre nézve. A veszprémi káptalan — lágy látszik — abban a hitben volt, hogy ezen választás úgyis aj király tetszésével fog találkozni, lm a ki-£ rályné kancellárját, Zalaudust választja meg püspöknek. Éppen ezért a királytól sem előzetes bejelentést, sem utólagos jóváhagyást! a választáshoz nem kért. A királyi jogaira nagyon féltékeny IV. Béla király módfelett felháborodott a. veszprémi káptalan eme eljárásán. Nemcsak nem ismerte el Zalaudust v eszprémi püspöknek, hanem a pápát egyenesen arra kérte, hogy a választást semmisítse meg. Mivel a választás egyébként a törvényes és előírt formák szerint történt, a pápa a választást jóváhagyta. IV. Béla király a pápa döntésében megnyugodott ugy an s Zalaudust elismerte veszprémi püspöknek, de vele és káptalaniávía.l egy évtizeden át éreztette haragját. Részint] maga vette el a jav akat, jövedelmeket és jogokát a veszprémi püspökségtől, részint megengedte, vagy legalább eltűrte, hogy mások? is rabolhassanak a magárahagyott püspökségből. Mindezeket IV. Béla király 1269-ben mondja el. Akkor, amikor kedvelt fia, Béla szlavón herceg mcgUalk s a nagyon megpróbált király az elkövetett hibáinak isteni büntetését látta a szeretett Ilii hirtelen halálában. Éppen ezért igyekezett a megkárosított v eszprémi püspökséget is kárpótolni. Zalaudus azonban ezt már nem érte meg. 1262-bén kedvenc tartózkodási helyén — az általa a püspökségnek megszerzett — Tátika várában halt meg. Halálakor testvére s annak fiai, a tátika várában őrzött egyházi kincseket elrabolták. Ezért IV. 4fcéla király 166-bf.úi elvette tőlük Égerszöget, Nyirádot, Szántót és Szócsőt b kárpótlásul a veszprémi püspökségnek adta. }, j '!v:,í-í j; E. • Egyed Ferenc ^
